Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tisztviselője múlt héten figyelmeztetett, hogy az omikron az összeomlás szélére sodorhatja Európa egészségügyi rendszereit. Franciaországban és Nagy-Britanniában az egészségügy válságát mára akár  összeomlásnak is lehet tekinteni: az Associated Press News borús helyzetképet közölt a két ország kórházairól.

Egy strasbourgi intenzív osztály vezetője, dr. Julie Helms arra panaszkodik, hogy sok pácienstől kell megtagadniuk az ellátást: „Sok olyan beteg van, akit nem tudunk ellátni, és ennek a nem-covidos betegek a járulékos áldozatai.”

Magyarországhoz hasonlóan, Nagy-Britanniában is a hadsereg segítségét kérte a kormány a kórházakban a helyzet javítására. A kórházak állapota ennek ellenére is súlyos – Dr. Leye Ajayi, londoni sebész arról panaszkodik, hogy a rákos betegek diagnózisa késik a túlterhelés miatt, így életmentő beavatkozásokról maradnak le a betegek.

Nagy-Britanniában mintegy 5,9 millió ember vár rákszűrésre, tervezett műtétre és egyéb tervezett ellátásra. Egyes szakértők becslése szerint ez a szám a következő három évben megduplázódhat. Az Országos Egészségügyi Szolgálat múlt héten közzétett adatai szerint Angliában közel 13 000 beteg kényszerült több mint 12 órán át hordágyon várakozni, mielőtt felajánlottak számára egy kórházi ágyat.

Az egészségügyi szakértők szerint a probléma gyökere, hogy nem építettek ki elég rugalmas egészségügyet még a pandémia előtt, és a hosszú vészhelyzet alatt sem jutott elég idő a rendszer megváltoztatására. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a kórházban ápoltak száma megközelítőleg olyan magas, mint tavaly, a zárlatok idején, Angliában még valamennyivel magasabb is a tavalyinál, még az oltás megkezdése előttinél. Ezúttal nincsenek zárlatok.

A becslések szerint Európa lakosságának fele meg fog fertőződni omikronnal két hónapon belül, a kutatások szerint viszont az omikron a korábbi variánsoknál enyhébb tüneteket okoz, különösen az oltottaknál.

A valódi probléma nem az ágyak, hanem a kórházi személyzet alacsony száma. A személyzet számát az is csökkenti, hogy nagy számban kénytelenek betegszabadságot kivenni az omikron miatt. Strasbourgban a múlt héten a személyzet 15-20%-ának kellett betegszabadságot kivennie.

Az Egészsügyi Világszervezet (WHO) ideiglenes egészségügyi munkaerő alkalmazását javasolja egy-egy hullám alatt. Ezzel szemben Franciaország nemhogy növelte a kórházi kapacitásainak számát – ágyak, orvosok és nővérek – a pandémia előtt, hanem csökkentette. A fertőzött, de tünetmentes személyzet dolgoztatása pedig messze nem jelentett megoldást. Becslések szerint a brit egészségügyből már a pandémia előtt 100 ezer dolgozó hiányzott.

Magyarországon már 2019-ben is 26 ezer ápoló hiányzott a rendszerből és az orvosi kamara felmérése szerint sincs elég orvos a rendszerben. A Magyar Orvosi Kamara szerint  hiába van elég gép, ha a járvány harmadik hullám óta is tovább fogyatkozott a személyzet:

„Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia”

– fogalmaz a MOK.