Orbán Viktor miniszterelnök segítséget ajánlott Kaszim-Zsomart Tokajev kazahsztáni elnöknek a kazah államot megtámadók ellen – közölte Szijjártó Péter Facebookon.

„Kazahsztán stratégiai partnerünk” -kezdte mai élő adását a külügyminiszter. A térség biztonságára kiemelt figyelmet fordít a magyar állam, épp ezért figyeli aggódva, hogy

„Kazahsztánban megpróbálták megdönteni az alkotmányos rendet, és egy jól koordinált akció keretében támadták meg a kazah államot.”

A magyar külügyminisztérium így a moszkvai narratívát ismételte ma meg: orosz hivatalnokok és a Kreml-párti média szerint ugyanis a felkelések mögött a „Nyugat áll”, a felkelők pedig államellenes terroristák. Ezen az állásponton van a kazahsztáni elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev is, aki pénteki televíziós beszédében személyesen adta parancsba, hogy a biztonsági erők figyelmeztetés nélkül vessenek be éles lőfegyvereket a tüntetők (szerinte banditák és terroristák) visszaszorítása érdekében. A kazahsztáni állami média vasárnapi közlése szerint  eddig legalább 164 ember vesztette életét a konfliktus során, és több mint 5000 embert vetek őrizetbe.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor egyeztet Tokajev elnökkel, és neki ajánlotta fel Magyarország segítség a konfliktusban.

„Miniszterelnök úr a mai napon beszélt Tokajev elnökkel. Kifejezte a szolidaritását és részvétét a sok-sok halálos áldozat miatt, és felajánlottuk a segítségünket”.

Habár a harcok még zajlanak, az már valószínű, hogy az Orbán Viktor által most körbeudvarolt Tokajev elnök hatalomban marad, sőt, úgy tűnik a zavargásokat Tokajev arra használja, hogy végleg eltávolítsa elődjét, Nazarbajevet a hatalomból, és megszilárdítsa a saját tekintélyét.

Ahogy korábban megírtuk, egy pénteki kazahsztáni beszámoló szerint a  volt elnök, Nurszultan Nazarbajev és közvetlen családja elmenekült Kazahsztánból. De jelzésértékű az is, hogy a Meduza információi szerint az állami tisztviselők már nem nevezik a volt államfő tiszteletére Nur-Szultannak a fővárost.

Szijjártó beszámolt a Kazahsztánban tartózkodó magyar állampolgárok helyzetéről és evakuációjáról is. Nagyjából 100 magyar tartózkodik kint, nagy részük, 80 fő egy energetikai cégnél dolgozik, ők egyelőre kint maradnának. Összesen 12 magyar állampolgár kért segítséget.

A külügyminisztériumnak különösen nagy kihívást jelentette az Almatiban, a harcok által leginkább érintett gazdasági fővárosban  ragadt magyarok megsegítése, ugyanis Almati repülőterét csütörtökön elfoglalták a felkelők. Pénteken az állam rendfenntartó erői orosz katona segítséggel ugyan visszafoglalták a repülőteret a moszkvai Védelmi Minisztérium tisztviselői szerint, azonban Szijjártó Péter arról számolt be ma, hogy az kereskedelmi céllal a mai napig nem üzemel. A szárazföldi evakuálás nem lehetséges.

Az RTL-klub Fókusz című műsorának sikerült felvennie a kapcsolatot egy Almatiban élő magyar családdal. Sebestyén Péter feleségével és két gyermekével várja, hogy elhagyhassa az országot. Az erőszakossá váló tüntetések középpontjától távolabb laknak, de a zavargásokat kihasználó fosztogatók és gyújtogatók az ő lakóhelyükre is megpróbáltak betörni egyszer.

„Tegnap este is már lefüggönyözve, sötétítve volt mindenki. Ma azt mondták, hogy ha lehet, ne vetkőzzön senki, mint a katonaságnál, akcióra készen, tehát ruhában kell aludni”

-nyilatkozta az édesapa.

Ahogyan arról a Mérce is beszámolt, Kazahsztánban január másodika óta egyre növekvő tiltakozáshullám indult, miután a kormány a cseppfolyósított gáz (LPG) árának plafonját eltörölte, így az hirtelen megduplázódott. A demonstrációk eredetileg a legszegényebb perifériás területekről indultak ki, de hamar átterjedtek a nagyobb városokra és a fővárosra, Nur-Szultanra is. A tüntetésekből pár nap leforgása alatt zavargások, a zavargásokból tegnapra fegyveres utcai összecsapások alakultak ki a kazah biztonsági erők és a feldühödött tüntetők között.