„Jelentős áremelkedésre lehet számítani 2022 elejétől a sertéshúsoknál, mivel a gazdák kénytelenek beépíteni a takarmánydrágulást az önköltségi árakba” – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az Indexnek.
Éder Tamás nem részletezte az áremelkedés mértékét, ugyanakkor elmondta, hogy a 25-30 százalékos takarmánydrágulás szerinte be fog épülni az önköltségi árakba, mindez pedig komoly árnövekedést jelent majd, mivel a sertések előállítási költségeinek 65-70 százalékát a takarmányár teszi ki. Megjegyezte, hogy az élő hús ára már most sem fedezi a gazdák költségeit.
Az elnök kitért arra is, hogy az elmúlt éveket a sertéshúságazat kettős vírushatás alatt élte, és 2021 is ilyen év volt, ugyanis ezt az ágazatot nemcsak a Covid-hatás, hanem az afrikai sertéspestis megjelenése is nagyon drasztikusan befolyásolta.
Romlik
A 2021-es év folyamán Magyarországon nőtt az infláció az Európai Unió országai közül az egyik legnagyobb mértékben. Az Eurostat decemberben közzétett adatai szerint az infláció éves rátája pusztán Litvániában (9,3 százalék) és Észtországban (8,6 százalék) volt magasabb, mint Magyarországon, ahol 7,5 százalékot tett ki. Az Eurostat számsoraiból kiderül, hogy az uniós inflációért leginkább az energiaárak elszállása a felelős – ezek egy év alatt közel 28 százalékkal nőttek.
A Magyarországon mért infláció már májusban szárnyakat kapott. Ahogyan arról a Mérce is beszámolt, májusban Magyarországon alakult ki a legmagasabb infláció az egész Európai Unióban. Az inflációt az ősz folyamán tovább fűtőtte, hogy hiány alakult ki a nemzetközi piacon a műtrágya alapanyagát jelentő nitrogénből. Magyarországon az infláció már októberben elérte a 6 százalékot. Az elemzők akkor úgy számoltak, hogy novemberben ez a 7-et is megközelítheti. Ma már tudjuk, hogy alábecsülték a pénzromlás mértékét. Tovább nőtt az üzemanyag ára, nőttek az energiaárak, s ez kihatott az élelmiszerek és a lakhatási költségek árára is.
A KSH termékek és szolgáltatások fogyasztói árai tartalmazó listáján mindössze 17 olyan tétel található, melynek az ára csökkent tavaly novemberhez képest, illetve 10 olyan, amelynek nem változott. Legnagyobb drágulást a benzin (+39%) és a gázolaj (+37%) árán érezhetünk.
Mindehhez pedig hozzávehetjük, hogy még a január folyamán 40 százalékkal nőni fog a liszt ára, s a kétszerese lehet az élelmiszerárak emelkedése az ideinek.
Stagnálás
A növekvő pénzromlás oda vezetett, hogy a cégeknél októberben már csak 0,4 százalékkal nőttek a reálbérek.
A Portfolio megjegyzési szerint ilyen alacsony, stagnálásba hajló ütemre az elmúlt években nem volt példa a vállalatoknál.
A lap a reálfizetések kapcsán azt is kiemeli, hogy bár országos átlagban 2%-kal nőttek a reálbérek októberben, ebben nagy szerepet játszik a költségvetési szektor, amelyen belül óriási különbségek mutatkoznak az egyes ágazatok béremelései között. Míg az egészségügyben például közel 40%-kal nőttek a nominálbérek (az orvosok béremelésének hatására), az oktatásban csak tíz százalékkal, míg a közigazgatás-védelemben 4 százalék alatt volt a növekedés üteme, tehát az utóbbi szektorban nemhogy nőtt volna a reálbér, inkább csökkent.
Ha még közelebbről megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy azok, akik az inflációnál kisebb béremelést kaptak, illetve akik minimálbért kapnak, már most érdemi életszínvonal-romlást tapasztalhattak.
A minimálbéresek és bérminimumosok ugyanis csak négy százalékos emelést kaptak a tavalyi évben. (Miután nem januártól, hanem februártól emeltek, így egyébként 4%-nál is kevesebb az emelkedés mértéke.) Őket a 2022-es 20 százalékos béremelés kompenzálhatja majd.
