Több harmincezer embert kellett kimenekíteni a Colorado állam fővárosától, Denvertől északra található Boulder megyében tegnap délután kezdődő erdőtüzekben – adta hírül a BBC. Miközben emberi áldozatokról egyelőre még nincs megerősített információ, a 100 kilométert meghaladó sebességgel tomboló erdőtűz már közel 600 épületet pusztított el és a katasztrófa által leginkább érintett három városban –Boulder, Louisville, Superior – az éjszaka folyamán az áramszolgáltatás is akadozott, valamint egy autópályát is le kellett zárni.
Ahogy az alább látható légifelvételen is látható, az erdőtűz (amely már most is Colorado-állam történetének legpusztítóbb tüzének számít) elsősorban városias, sűrűn beépített térségeket érint, így várhatóan az eddigieknél is nagyobb pusztítást fog végezni az USA nyugati felén található államban.
Airline passenger aboard flight from Denver captures bird’s-eye view of wildfire burning in Boulder County, Colorado.
Gov. Jared Polis has declared a state of emergency. https://t.co/nnhyaX6W4B pic.twitter.com/u05F5URSCG
— ABC News (@ABC) December 31, 2021
Szakértők szerint a futótűz kialakulásának szokatlan, december végi időpontja az elmúlt hónapokban tapasztalt súlyos szárazságnak köszönhető, melynek következtében a szokásosnál jóval kevesebb eső és hó eset a katasztrófa által érintett megyékben. Ráadásul a régió földrajza sem segíti a tűz megfékezését: a Coloradót észak-dél irányban átszelő Sziklás-hegység magaslatai fölött átvonuló széláramlatok jelentős sebességre felgyorsulva érkeznek meg az alacsonyabban fekvő, sűrűn lakott térségekbe, ezzel fokozva az erdőtűz pusztításának mértékét. A CNN értesülései szerint az államban dolgozó meteorológusok jelentős lehűlésre és némi hóesésre számítanak a következő napokban, ami azonban az erdőtűz okozta infrastrukturális károkkal kiegészülve jelentősen megnehezítheti a közlekedést a térségben.
A coloradói már a sokadig tűzvész idén az Egyesült Államokban. Tavasz óta millió hektárt perzseltek fel az erdőtüzek az ország nyugati felén, amely kiváltképp a partvidéki Oregont és Kaliforniát, valamint a Coloradóval szomszédos, igen száraz éghajlatú Arizonát érintette súlyosan.
A klímaváltozással foglalkozó tudósok szerint az erdőtüzek ugyan részei a természet körforgásának, azonban az elmúlt években tapasztalt megemelhetetlen számuk elválaszthatatlan a globális éghajlatváltozástól.
Ezzel magyarázható azt is, hogy idén rekordintenzitású erdőtűz-szezon söpört végig a világ számos másik országán is. Algéria északi részén, Kabíliában augusztusban 90 áldozatot követelt az a tűzvész, amelynek kirobbantásával az algériai hatóságok kissé megkérdőjelezhető módon a régió függetlenségért küzdő politikai mozgalmakat vádolták.
Hasonlóan reagált az Erdoğan-rezsim a nyár folyamában Törökországban pusztító erdőtüzekre, ahogy azt mi is megírtuk, a kormánypártok rögtön a kurd nép függetlenségéért és az őket érő rendszerszintű diszkrimináció ellen hosszú évtizedek óta küzdő pártokat tették felelőssé.
Görögországban a nyár során szintén óriási tűzvész alakult ki, melyek nem megfelelő kezelésében baloldali politikusok szerint az az EU-s szervezetek és nemzetközi pénzintézetek által az országra erőltetett megszorítópolitika is szerepet játszott, melynek következtében súlyosan alulfinanszírozottá vált a görög katasztrófavédelem és a tűzoltóság. Szibériában olyan súlyos erdőtüzek tomboltak a nyár végén, hogy a füst az emberiségi történelmében először az Északi-sarkot is elérte.
Azonban nem csak erdőtüzek rázták meg a világot idén. Februárban a Himalája hegységben zajló nagyerejű lavinák nyomán kialakuló áradások 83 ember életét követelték India északi részén. Áprilisban a Seroja-ciklon következtében kialakuló áradások és földcsuszamlások következtében 160-an vesztették az életüket Indonéziában és Kelet-Timorban. Júliusban a jelentős esőzések következtében számos európai országban került sor árvizekre, amelyek kiváltképp Németországot és Belgiumot érintették súlyosan és összesen 242 halálos áldozattal jártak. Az idei hurrikán-szezon pedig a szokásosnál is intenzívebb volt az Egyesült Államokban, még New York City-ben is számos utca került víz alá az Elsa-hurrikán következtében.
A fent említett esetek és a túlságosan sikeresnek nehezen nevezhető Cop26 klímacsúcs fényében túlzás nélkül állíthatjuk, hogy
2021 a természeti katasztrófák és a klímaválságra adott elégtelen válaszok éve volt.
