Nem számítanak csodára az ellenzéki pártok képviselői a Fudan Egyetem kampusza ellen és az álláskeresési járadék meghosszabbítása mellett kiírt két népszavazási kérdés ügyében, de az aláírások szerintük gyorsan meglesznek. Az aláírásgyűjtő pontok a város főbb pontjain állnak, és az ünnepeket megelőző utolsó pénteken, valamint a hétvégén is jelentős forgalmat bonyolítottak. A fő kérdés az, hogy a fővároson kívüli sandok mennyire tudnak majd felzárkózni. Három budapesti helyszínen jártunk, és Márki-Zay Péterrel is beszéltünk, aki nem mindenben ért egyet a szövetségeseivel.

Nem ment el az aktivisták kedve

A fővárosi kampánypontok közül már az előválasztás alatt szimbolikus jelentőséget szerzett a Széll Kálmán tér. Őszhöz hasonlóan december 17-én is, már a délelőtti órákban sem csupán a főleg Orbán Viktor ellen aláírni gyülekezők sorakoztak, de az illusztris politikusok is ellepték a pultok másik oldalát.

Tizenegy körül ide futott be Hajnal Miklós, az ellenzék momentumos, hegyvidéki képviselőjelöltje, pártjának elnöke, Donáth Anna EP-képviselő, és velük közel egy időben Tordai Bence, Észak-Buda párbeszédes képviselőjelöltje is. A választók ekkorra már gyülekeztek a pultoknál, főleg idősebbek jelentek meg, és sokan még tanácsokkal is ellátták az aktivistákat, például arra vonatkozóan, hogy a falvakba kell majd elegendő ellenzéki delegált a szavazókörökbe, mert „ezt nem lehet a megfélemlített helyiekre bízni”. És természetesen akadt olyan járókelő is, aki viccből úgy reagált az aláírásra való invitálásra, hogy „egy 500-asért” számíthatnak rá. Pénzt persze senki nem adott neki, így rövidebb beszélgetés után ő tovább is állt.

Noha az aláírásgyűjtés hivatalos rajtja előtt az ellenzék környékéről csak botrányokról lehetett hallani, Tordai Bence a Mércének mégis azt mondta, eddigi tapasztalatai szerint mindez nem tántorította el azt az aktivistabázist, ami az előválasztás alatt kiépült, és amire a kampányban az ellenzéknek most mindennél nagyobb szüksége van:

„Hála istennek van elég önkéntes, nagyon sokan jelentkeztek, legalábbis itt, Budán. A hivatalos indítási ceremónia a vidéki kampányban csak december 17-én történt meg, voltak kisebb logisztikai hibák. Én már december 16-a reggel óta kint vagyok. Egyelőre nagyon elégedett vagyok” – közölte Tordai, aki ekkor számokat még nem tudott mondani.

Hasonló optimizmust mutatott Donáth Anna is, aki ekkor még arról beszélt, hogy a fő cél az, hogy a fudanos és az álláskeresési járadékos kérdés is a választás napján kapjon szavazólapot, tehát hogy az ellenzéki népszavazási kérdések is ott legyenek a választók előtt, ne csak a Fidesz-KDNP gender-kérdései. A sikeres népszavazáshoz mindkét kérdésre 200 000 aláírást kell összegyűjteni, de ha Orbán Viktor december 20-i, nemzetközi sajtótájékoztatón közölt szavaiból indulunk ki, annak kevés a realitása, hogy már az országgyűlési választás napján szavazhassunk az ellenzék kérdéseiről.

Noha Donáth Anna szerint az lenne az ideális, ha három-négy hónapig gyűjthetne az ellenzék, még Orbán bejelentése előtt optimistán nyilatkozott nekünk:

„Ha mindenhol olyan iramban megy majd az aláírásgyűjtés mint itt, akkor nem lesz gond. Persze tudjuk, hogy a fővárosi csomópontokban jóval nagyobb lesz az aláírni vágyók forgalma, de szerencsére a vidéki városokban, megyeszékhelyeken is aktivisták ezrei segítenek. Az elmúlt két nap alapján azt tudom elmondani, hogy gyors gyűjtés lesz.”

A december 15-én napvilágot látott belső felmérés, amely szerint a teljes népesség körében a Fidesz 46 százalékon, az ellenzék pedig mindössze 32 százalékon áll, és a választók 52 százaléka akarja Orbánék maradását, Donáth szerint semmi meglepőt nem mutatott. A cikk és az azt övező, a 444.hu által nyilvánosságra hozott ellenzéki aggodalmak kapcsán a Momentum elnöke a korábban a sajtóban általa megfogalmazott, az előválasztás utáni leeresztéssel és Márki-Zay Péter kampányával kapcsolatos kritikára is utalt.

„Az ellenzéknek folyamatosan látszódnia kell, és hallatnia a hangját, elérhetővé válni, és akkor látszik, hogy meg is előzi a Fideszt. Az a propagandagépezet viszont, ami tizenéve működik, pár hét ellenzéki elcsendesülés esetén is sikert érhet el.”

Donáth azért hozzátette, „szociológusként nem bízna” a 444 által publikált adatokban, főleg mivel – mint hangsúlyozta – ő úgy tudja, „ sem a pártokat, sem az érintett kutatóintézeteket nem kereste meg” a lap kérdésekkel, mielőtt a cikket lehozták volna. A cikket a 444-en jegyző Magyari Péter ezzel szemben kiemelte, ő maga látta a kutatás módszertanát és meggyőződött annak érvényességéről. Igaz azonban az is, hogy miután az Index.hu megnevezte őket, mint a Márki-Zay Péter kampánycsapata számára készített anyag egyik szerzőit, a 21 Kutatóközpont hivatalos közleményben tudatta, eredményeit nem érdemes a publikált közvélemény-kutatásokkal azonos súllyal kezelni. Mindennek ellenére Márki-Zay is közölte, kampánycsapata a kutatásért felelős Iránytű Intézettel és a 21 Kutatóközponttal is szerződést bontott a szivárogtatást követően.

Tordai Bence szerint az aláírásgyűjtés előtt kiszivárgó belső felmérés nemhogy eltántorította volna az ellenzéki aktivistákat, de inkább felmérgesítette őket: „egy mérés nem mérés, pláne, ha nagyon kilóg a trendből, amit amúgy látunk. A kutatások átlaga pedig szoros versenyt jelez. Nagyon erős kontraszt volt az nyilván, hogy míg az előválasztás heteiben minden az ellenzékről szólt, addig utána huss, eltűntünk, de ki kellett pihennie magát a sok ezer embernek, aki ősszel segített nekünk.”

A Párbeszéd képviselője szerint amúgy abban sincs semmi meglepő, hogy a kormánypártok erőforrásai nagyban meghaladják az övéiket továbbra is, emlékeztetett például arra is, hogy az előválasztás alatt is a Fidesz költött a legtöbbet negatív reklámokra. Ebbe a sorba illeszthető Tordai szerint az a cikksorozat is, amit a Városháza-ügy köré kerített a kormánymédia, az ügyet azonban ő „orosz típusú lejáratásnak” tartja. Ez szerinte azonban nem jelenti azt, hogy egy kampányhajrával ne lehetne őket legyőzni, így értékelése szerint semmi sem változott.

Vannak még viták

Az a kincstári optimizmus ellenére nyilvánvaló volt, hogy még a népszavazásra feltett, és a Kúria által elfogadott kérdések esetén is számottevő véleménykülönbség mutatkozik a miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter kampánya és a többi ellenzéki párt között.

Egyrészt az eredeti népszavazási kérdéseket még akkor tette közzé Karácsony Gergely, amikor ő és Márki-Zay egymás riválisai voltak az előválasztáson. Miután a Kúrián a kezdeményezések közül két kérdés átment, december 14-én az immár közös kormányfőjelölt Márki és kommunikációs csapata is többször helytelen számokat közölt. A jelölt először azt mondta, 30 napról 90 napra, tehát egyről három hónapra hosszabbítanák a járadékot, ezt Simon András, Márki-Zay kommunikációs főnöke helyben 180 napra módosította, végül Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök segítette őket ki: a kezdeményezésben 270 nap áll.

Ahogyan arról a Mérce is beszámolt, december 8-án, egy Karácsony Gergellyel közös sajtótájékoztatón Márki-Zay még egyenesen azt mondta, az álláskeresési járadékkal kapcsolatos meghosszabbítást ideiglenesen, a covid-válság idejére támogatná:

„Ebben a nehéz időszakban, gazdasági válságban sokan elveszítették az állásukat, teljesen indokoltnak tartom azt, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben – az egyébként a Fidesz által talán jogosan három hónapra csökkentett – álláskeresési járadékot most legalább erre az időszakra emeljük meg kilenc hónapra”.

Aznap este az ATV esti műsorában már arról beszélt, a két kérdés támogatásában teljes körű az ellenzéki konszenzus. Ez azonban az ellenzéki politikusok szerint még korai kijelentés lehetett.

Arra a felvetésre például, hogy Márki-Zay december elején a 3 hónapról 9 hónapra hosszabbítást ideiglenes intézkedésként képzelte el, Tordai Bence most úgy reagált, hogy „amennyiben Márki-Zay csak válságkezelő intézkedésként tudja ezt elfogadni, akkor ez a válaszom:  több rétegű, mély szociális, ökológiai és gazdasági válságokat élünk át. Abban, hogy a 9 hónap álláskeresési járadék végleges lenne, viszont hatpárti konszenzus uralkodik” – jelentette ki.

Szerinte a különbségek Márki-Zay és a hat ellenzéki párt között csak „hosszú távú víziókban vannak”, a problémák megoldására a liberális gazdaságpolitikát támogató miniszterelnök-jelölt és „a kapitalizmussal és globalizációval is kritikus, baloldali” Párbeszéd is ugyanazokat az eszközöket javasolta. Tordai hozzátette azt is, a mély társadalmi egyenlőtlenségek elleni intézkedésekben is egy platformon állnak Márki-Zayval.

Donáth Anna sem csinált titkot abból, hogy pártja újonnan megválasztott elnökeként ők a progresszívabb megoldások hívei:

„felháborítónak tartom, hogy a 3 hónapos járadék az Európai Unióban a legrövidebb. A magyar állam a járvány alatt az állásukat elvesztők kezét pár hét, pár hónap után el is engedi. A 3 hónapot mindenképpen emelni kell, ez a Momentum saját programjában is benne van”.

Márki-Zay különvéleményéről pedig csupán annyit mondott: „ezek azok a viták, amiket nekünk a közös programalkotás során le kell folytatnunk. Rendszerben kell ezt a kérdést is nézni: a bérek emelkedésének, a könnyebb átképzésnek kell kísérnie az álláskeresési járadék meghosszabbítását”.

Donáth Anna szerint egyértelmű hatpárti álláspont még nincs a kérdésben, de a programalkotás kezdeteként lefektetett ellenzéki Közös Alapban a járadékhosszabbítás egyértelműen benne van. Most Márki-Zay eltérő véleménye miatt a programalkotó munkában ezt „finomítják”. A pártelnök azt is reméli, pár héten belül lesz is ebből közös program.

A kérdéssel kapcsolatban telefonon kérdeztük Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet, aki viszont korábbi véleményét erősítette meg. Úgy látja, noha a koronavírus-járvány alatt az álláskeresési járadék meghosszabbítása nagyon is indokolt, ő miniszterelnökként a „munkából való boldogulást” támogatná. Hozzátette, neki személyesen az Egyesült Államok egyes államaiban kialakult rendszer szimpatikus, amely a munkanélküliség súlyosságának arányában igény szerint meghosszabbítja, majd visszaállítja egy hasonló szociális juttatás időtartamát, de ez ott mindenhol kevesebb, mint 9 hónap. (A járványt követően a szövetségi szabályozás szerint a járadék folyósításának maximális időtartama is csupán 26 hét lehet, ennél viszont a hagyományosan kiterjedtebb jóléti rendszert működtető Massachussets és Montana is hosszabban juttat támogatást.) Érdeklődésünkre azt is elmondta, az ügyben nem számít komoly vitára az ellenzéki program kialakítása során a pártokkal, és hangsúlyozta, végső formában a programban lehet majd találkozni a járadékkal kapcsolatos ellenzéki ajánlattal.

Gyurcsány Ferenc úgy kampányol, hogy nem is kampányol

A manapság nyüzsgő budai ellenzék után a másik klasszikus terepet, a pesti, belvárosi csomópontokat is megnéztük, ezen a két helyen látszik leginkább, milyen gyorsan és mekkora arányban mozdult meg az új kampány elején az ellenzéki törzsbázis. Tordai Bence megosztotta velünk azt is, hogy az előválasztás után minden választókerület egyéni képviselőjelöltje személyesen felelős a gyűjtés koordinálásáért és megszervezéséért saját területén.

Ebben Oláh Lajosnak, aki 2018 óta a Terézvárost és Erzsébetvárost is magába foglaló OEVK DK-s képviselője is, nyilvánvalóan komoly előnye van sokakkal szemben. Ez a Nyugati téri aluljáróban felállított gyűjtőponton is látszott, az aktivisták száma itt sem maradt el a Széll Kálmán téritől. Noha a délutáni órákban sokan inkább már a karácsonyi bevásárlás után rohantak, még így is számosan álltak meg a pultoknál.

Odaérkezésünkkor a folyamatot maga Oláh, illetve Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció volt szóvivője és jelenlegi tanácsadója felügyelték.

„A hideg és az ünnepek ellenére megállnak az emberek, rákérdeznek, hogy ez-e az ellenzék aláírásgyűjtése, tehát sokak fejében már jelen van az, hogy ez történik most.” – mondta Mércének Oláh, aki itt is megköszönte, hogy a karácsonyi rohanás ellenére megállnak az emberek.

A DK-s képviselő elárulta, riporterünk éppen 15 perccel maradt le arról, hogy Gyurcsány Ferenc a pultoknál aláírja a két népszavazási kezdeményezést, majd röviden el is beszélgetett a többi aláíróval. Az eseményről fotók is készültek a pártelnök közösségi médiájába.

Ez azért érdekes, mert korábban maga Gyurcsány hozta nyilvánosságra, hogy egy megbeszélés alkalmával Márki-Zay Péter azt kérte tőle, „ne kampányoljon”, noha a miniszterelnök-jelölt később azt állította, ilyesmit nem is kért. Kérdésünkre Oláh Lajos most úgy fogalmazott, Gyurcsány a miniszterelnök-jelölt szándékát továbbra is tiszteletben tartja, de pártelnöki feladatait, különösen egy aláírásgyűjtés során, továbbra is el kell látnia:

„Mi nem foglalkozunk amúgy ezzel, az a lényeg hogy hat ellenzéki párt közösen gyűjt aláírásokat és a népszavazással hozzájárulunk Orbán Viktor megbuktatásához. Szerintem az, hogy Gyurcsány Ferenc beszélget az aktivistákkal és sorban állókkal, az kampánytevékenység, oda fog arra figyelni, hogy mind a 32, DK által megnyert választókerületben támogassa a kampányt, a megjelenésével és a Facebookon keresztül is.”

Oláh szerint az, hogy ez a tevékenység hogyan viszonyul Márki-Zay kéréséhez „nem túl lényeges kérdés”, inkább a közös ügy érdekében való erőfeszítés az, ami fontos.

A kérdésre, hogy a DK álláspontja az álláskeresési járadékról hogyan viszonyul Márki-Zay korábbi véleményéhez, a képviselő azt mondta, inkább Márki-Zayt kérdezzük meg erről.

A Fudan Egyetem ügye a lakhatási válságról szól

A péntek esti órákban a Fudanról és a Diákvárosról szóló népszavazási kérdés egyik kezdeményezője, a Budapest 6-os választókerület független ellenzéki jelöltje, és a Mérce alapító-főszerkesztője, Jámbor András éppen a Blaha Lujza téren gyűjtötte az érdeklődőket az aláírópultokhoz. Feltűnő volt, hogy míg a Széll Kálmán téren több, budai kerületben győztes jelölt pártszíneket öltött pultokban gyűjtötte az aláírásokat, addig a Jámbort elindító, baloldali Szikra Mozgalom gyakorlatilag „önerőből” kampányolt, sárga pultjaik és sárga dzsekis aktivistáik voltak láthatóak. (A Szikra aktivistáival a múlt hét már beszélgettünk a kampányról.)

Magáról a Fudan-kezdeményezésről Jámbor elmondta, a Fudan Egyetem kampusza és az álláskeresési járadék kérdése között nincs nagy különbség, „a médiában az ügy még nem hangsúlyos, azt tapasztalom, hogy sok ember még nem tudja, hogy népszavazás van.”

Arra a felvetésre, hogy mind Márki-Zay, mind pedig például a Párbeszéd is „kommunista kémegyetemként” beszél a Fudan kérdéséről, a jelölt hangsúlyozta, kezdeményezőként, és a választókerület jelöltjeként őt inkább az érdekli, hogy „legyen Diákváros, lakások, kollégiumi férőhelyek” a 9. kerületben, de persze az ellenzék „elég sokszínű” ebben a kérdésben.

Hangsúlyozta, fontos az is, hogy olyan külföldi egyetemre ne vegyen fel a magyar állam hitelt, amiben kispénzű magyar diákok eleve nem tudják a tandíjat kifizetni: nem lehet közcél egy magánegyetem építése.

Jámbor szerint a bérlakás- és kollégiumépítési programok csak akkor indulhatnak be, ha kormányváltás lesz, az önkormányzatoktól szerinte annyi pénzt elvettek, hogy nagy lakásépítési programjaiknak nincs anyagi realitása. Ennek ellenére kiemelte, a kerületébe tartozó 8. kerületben az új önkormányzat 2 év alatt több bérlakást újított fel, mint az előző, fideszes önkormányzat addig összesen.

„Márki-Zay Péter is elmondta, hogy lakásépítésekre és felújításokra is szükség van országosan. Ez benne van a Közös Alapban, és azt gondolom, a kormányprogramban is benne lesz.”

Kérdésünkre válaszolva azt is hozzátette, éppen másnap, december 18-án egyeztet majd először ezekről a kérdésekről a miniszterelnök-jelölttel.

A következő hét elejére már az is kiderült, éppen Jámbor és a Szikra döntögetett aláírásgyűjtési rekordokat, december 21-ig pedig már 2500 aláírásuk volt.