A NATO-val, illetve az Egyesült Államokkal közös biztonsági megállapodás-tervezeteket állított össze és hozott nyilvánosságra az orosz külügyminisztérium pénteken.
Moszkva a feszültségek csökkentéséhez elengedhetetlennek tartja, hogy a NATO többek között
- vétózza meg Ukrajna felvételét az Észak-Atlanti Szövetségbe.
- nem vezényel további erőket és fegyvereket olyan országokba, amelyekben nem volt jelen 1997 májusa előtt – ez ebben a formában a teljes kelet-európai térséget magában foglalja, Magyarországot is beleértve,
- megtilt minden katonai aktivitást a maga részéről Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli térségben és Közép-Ázsiában,
- Oroszországgal együtt vállalja, hogy nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat egymás területéhez csapásmérési közelségbe.
Ezen felül az USA-hoz külön intézett felhívásban ahhoz ragaszkodik Moszkva, hogy Washington többek között
- Oroszországgal egyetemben nem használhat harmadik országot a másik elleni csapásmérés előkészítéséhez,
- nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat egymás területéhez csapásmérési közelségbe,
- nem épít ki katonai bázisokat volt szovjet tagköztársaságokban, azok katonai infrastruktúráját nem használja és nem köt velük katonai együttműködési megállapodásokat,
- nem telepít nukleáris fegyvereket külföldön, amelyek már külföldön vannak, hazaszállítja, infrastruktúrájukat megsemmisíti,
- Moszkvához hasonlóan nukleáris csapásmérést is magába foglaló gyakorlatokat nem végez, nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok hadseregét nukleáris fegyverzet használatára nem képez ki,
- ígéretet tesz arra, hogy a NATO beszünteti a kelet felé való terjeszkedését, és nem fogad el volt szovjet országokat a kötelékébe.
A megállapodás-tervezet ebben a formájában nyilván nem számíthat elfogadásra se az Egyesült Államok, se a NATO részéről, tekintve, hogy utóbbiak már kizárták több kitételét is, így például Ukrajna csatlakozásának megtiltását, s így a keleti terjeszkedés beszüntetését is, de általában is valószínűtlen egy ilyen mértékű gyengüléssel járó lépés a NATO részéről.
Moszkva viszont ragaszkodik hozzá, hogy ezeknek a feltételeknek az elfogadása létfontosságú ahhoz, hogy az ukrajnai krízis megszűnjön, amellyel kapcsolatban az Európai Unió és a NATO tagállamai és az Egyesült Államok azzal vádolja Oroszországot, hogy egy Ukrajnával szembeni inváziót készít elő, jelentős katonai erőket összevonva annak határai közelében. Oroszország határozottan cáfolja ezeket a vádakat, szerintük nem készítenek elő támadást, és saját területükön úgy mozgatják csapataikat, ahogyan szeretnék. Moszkva szerint a csapataik nem fenyegetnek senkit, kizárólag „Kijev Donbassz környékén elkövetett provokációira reagálnak”.
Jen Psaki, a Fehér Ház sajtófőnöke úgy nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy
„Nem fogjuk veszélybe sodorni azokat az alapelveket, amelyekre az európai biztonság épült, így azt sem, hogy minden országnak joga van dönteni a saját jövőjéről és külpolitikájáról, külső beavatkozástól mentesen.”
A NATO diplomatái arról beszéltek az amerikai hírügynökségnek, hogy Oroszországnak nyilván nem lehet vétójoga a NATO bővülésével kapcsolatban, hiszen Oroszország nem tagja a NATO-nak, amelynek viszont joga van saját katonai felvonulási terveiről dönteni.
Az ukrán külügyminisztérium szerint Ukrajnának „exkluzív szuverén joga van” dönteni saját külpolitikájáról, és csakis Kijev és a NATO dönthet a kettejük közötti kapcsolatokról, beleértve az ukrán tagság kérdését. Kijev egyúttal sürgette Moszkvát, hogy az térjen vissza a Kelet-Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokhoz, ahonnan korábban kivonult.
(Meduza.io; Reuters)
