Négy év börtönbüntetésre ítélték Aun Szan Szu Kji-t, Mianmar korábbi, demokratikusan megválasztott vezetőjét. A Nobel-békedíjas vezetőt februárban katonai puccs útján távolítottak el a hatalomból. A nyolcvanas évek óta a mianmari demokráciáért küzdő politikus nemzetközi megítélése jócskán megkopott, amiért nem állt ki 2017-ben kezdődött rohingya-népirtás ellen, Aun Szan Szu Kji azonban továbbra is rendkívül népszerű a mianmari buddhista vallású többségi társadalom körében.

A politikust felbujtásért és a covid-szabályok megsértéséért ítélték el. A vád szerint Szu Kji azzal sértette meg a covid-szabályokat, hogy támogatóinak integetett a tavalyi kampány során – maszkban, és  azzal okozott felbujtást, hogy a katonai puccs után ellenállásra szólított fel a hadsereggel szemben.

A BBC információi szerint a katonai tábornokok összesen 104 éves büntetést terveznek kiszabni Szu Kji-re. 11 vádpontot hoztak fel ellene. A tárgyalásról és annak folyamatáról keveset tudni, mert zártkörű és mert Szu Kji ügyvédjét is eltiltották a nyilatkozatoktól. További vádpont például, hogy Szu Kji illegálisan birtokolt walkie-talkiekat és megsértette a hivatali titoktartási törvényt.

A 2020-as választáson elsöprő győzelmet aratott Aun Szan Szu Kji pártja, az NDL – Nemzeti Liga a Demokráciáért. A hadsereg viszont választási csalásra hivatkozva megpuccsolta a kormányt. Nemzetközi választási megfigyelők szerint a választás szabad volt és fair.

Aun Szan Szu Kji először 1990-ben nyert választást, a hadsereg viszont már akkor megtagadta tőle a hatalom átadását. 1989 és 2010 között folyamatosan akadályozták hatalomra kerülését, gyakran került házi őrizetbe. A Nobel-békedíjat 1991-ben ítélték oda neki. 2016-ban került hatalomra, viszont csupán de facto vezetőként – elnök helyett állami tanácsos lett, mert Mianmar alkotmánya tiltja, hogy az elnöknek a házastársa és gyermekei külföldi nemzetiségűek legyenek. A hivatalos elnök, Win Mjint közeli szövetségese volt, akit nemrég szintén börtönre ítélt a hadsereg.

Aun Szan Szu Kji kormányon sem tudott teljesen leszámolni a hadsereggel, aminek szerepe lehetett abban, hogy Szu Kji nem volt hajlandó népirtásnak nevezni a rohingyák üldöztetését a hágai bíróságon. A februári puccs elleni tiltakozások során 10600 mianmarit tartóztattak le és 1303 embert öltek meg.