Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Német kormánykoalíció: 16 évre leszállított választójog, szigorúbb lakbérplafon a közös programban

Délután 3-kor jelentette be a német szövetségi választásokon győzelmet arató SPD mellett a Grüne és az FDP, hogy pártjaik koalíciós megállapodásra jutottak. A koalíció összetákolásához a három párt 300 politikusa folytatott tárgyalásokat október vége óta.

A koalíciós tárgyalások során Annalena Baerbock, a Zöldek (Grüne) vezetője nemrég dühös szavakkal kelt ki a másik két koalíciós párt ellen a párizsi klímaegyezmény betartatásáról szóló politikai egyezkedésekkel kapcsolatban:

„Elegünk van abból, hogy úgy kell éreznünk, a Zöldek az egyedüli felelősek a klímavédelemért. Teljesen világos, hogy a klímavédelmet nem lehet letudni röviden a koalíciós megállapodásban.”


Nem volt teljesen alaptalan Baerbock és a Zöldek idegessége, a 2017-es választások után a koalíciós tárgyalásokról kisétáló, szélsőségesen piacpárti FDP követelései aligha változtak egyik napról a másikra: míg a szociáldemokraták és a Zöldek az eddiginél társadalomközpontúbb politikát vinnének, emelnék az életszínvonalat és a gazdaságot zöldítenék, akár hitelfelvétel árán is, az FDP mindent akar, csak épp ezeket nem. A nagytőke zavartalan működésében hívő párt minél kisebb államot és minél kevesebb adót szeretne, elutasítja a hitelfelvételt és a klímakövetelések jelentős részét a gazdasági szereplők védelme érdekében.

A minisztériumok ma kihirdetett tervezett elosztása szerint ráadásul az FDP jelentős befolyással lehet a kormány politikájára, miután december elején – várhatóan – megválasztják Olaf Scholtzot szövetségi kancellárnak. A pénzügyminisztérium mellett az FDP viheti majd az igazságügyi, a közlekedésügyi, a digitalizálásért, az oktatásért és a kutatásért felelős tárcákat is.

A Zöldek kapják az új, gazdaságért és klímavédelemért felelős csúcsminisztériumot, emellett övék a külügy, a családügy, a környezet- és fogyasztóvédelem, valamint a mezőgazdasági tárca. A Zöldek fogják adni emellett az új kormányzat kancellár-helyettesét is.

A szociáldemokraták (SPD) irányításával működhetnek majd a belügy, a munka- és szociális ügyek, a védelmi tárca, az egészségügy, az építésügy, valamint a gazdasági fejlesztési együttműködések koordinációja.

A főbb kérdések közül egyelőre tisztázódni látszik néhány, legalábbis az irányvonalak mentén. Ezek értelmében a szénalapú energiatermelést „ideális esetben” előrébb hozná a koalíció 2030-ra. A Németországban (is) jelentős nehézségeket okozó lakásbérleti díj emelkedést az eddiginél szigorúbb szabályozá alá vetnék várhatóan: az eddigi 15 százalék helyett 11 százalékban maximálnák a lakbérek emelését a következő 3 évben. Ezzel összefüggésben a koalíció évi 400 ezer új lakás építését segítené elő, ebből 100 ezer lenne az állami támogatásból épülő. A szén-dioxid kibocsátás különadóját a jelenlegi magas energiaárakra tekintettel nem emelnék tovább.

További jelentős lépésként a koalíció leszállítaná az általános választójog korhatárát 18 évről 16 évre, bár ehhez még alaptörvényt is kell majd módosítani az országban. Az adósságpolitikát illetően visszatérnének az adósságfékhez 2023-tól, addig viszont – főként a koronavírus-pandémia okozta helyzet miatt – további államkölcsönöket vennének fel, hogy stabilizálják a gazdaságot.

Robert Habeck, a Zöldek társelnöke elégedetten nyilatkozott a megállapodásról:”A 1,5 fok útján járunk.” – mondta a párizsi egyezményben lefektetett másfél fokos maximális globális hőmérséklet-emelkedésre utalva. Annalena Baerbock is elégedettnek tűnik végül, szerinte a koalíciós pártok

„kikövezték az utat ahhoz, hogy mi legyünk a legnagyobb ipari országok közül azok, akik elsőként elérik a klímasemlegességet.”

(TAZ)
Címlapkép: Maxpixel