Papírforma szerint zajlott a Fővárosi Közgyűlés ülése, a kormánypárti képviselők nem támogatták Karácsony Gergely javaslatát, hogy az Országgyűlés előtt kelljen felelnie a kormánynak, hogy miért vonnak el folyamatosan forrásokat az önkormányzatoktól.

Az elmúlt években rendszeres bevételi forrásoktól fosztották meg az önkormányzatokat, melynek következményeképpen veszélybe kerül az alapfeladatok ellátása és csorbul az önrendelkezés lehetősége. Az Alaptörvény azonban biztosítja a jogot az önkormányzatok számára, hogy felterjesszék a javaslataikat a kormány elé. A Főváros Közgyűlés délben kezdődő meghallgatásán tíz ilyen felterjesztést tárgyaltak át.

Az előterjesztést a főpolgármester, Karácsony Gergely nyújtotta be. A előterjesztésben felidézi, hogy a Fidesz kongresszusán a XVI. kerületi polgármester, Kovács Péter azt mondta, hogy „persze lesznek kellemetlen kérdések, azokra is válaszolni kell tudni. Itt még várunk arra, hogy a Fidesz-központ megmondja, hogy mik a jó válaszok a kellemetlen kérdésekre.”

A főváros is kíváncsi ezekre a válaszokra. A mostani közgyűlés az 2019-es önkormányzati választások óta kirótt külön terhek kérdésében várna útmutatást és cselekvést a kormánytól.

Csörte a Városházán

Kovács Péter felszólalásában bábnak és teljesen alkalmatlan háttérembernek nevezte a főpolgármestert. Míg Karácsony Gergely sérelmezte, hogy Orbán Viktor ígéretével szemben nem kezeli ugyan úgy a fővárost, mióta ellenzéki vezetés van döntő pozícióban, a XVI. kerületi polgármester szerint a főváros hozzáállása változott meg és politikai marketing akciókat folytat a kormánnyal szemben. A polgármester sérelmezte, hogy a főpolgármester nem hálás eléggé a kormány gazdaságmentő akcióinak sikeressége nyomán, különösen, hogy így jövőre további bevételekre számíthatnak a vállalatoktól.

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes felsorolta a döntéseket, amelyek alapján szerinte gyanítható, hogy mégse kezeli Budapestet egyenlő félként a miniszterelnök. Egyik pontban a kompprogramot említette, ahol forrásokra lehetett pályázni kompok beszerzésére és fenntartására. Budapest is pályázott, azonban egyedüliként nem kapta meg a támogatást. Hasonlóan járt a zöldbusz program, amelyben az egyre elöregedő buszflotta indokolt leváltására pályázott volna a főváros, azonban Budapest ebből is kimaradt.

Dr. Bagdy Gábor KDNP-s képviselő szerint, amikor 2010 után a Fidesz vette át a főváros vezetését sokkal nagyobb adósságállománnyal kellett szembenézniük. Szerinte a kormánnyal való jó viszony kialakítása évek munkájának gyümölcse, azonban nem lehet jó viszony, amennyiben állandó háborúban állnak a fővárossal. Szerinte további munkára van szűksége az ellenzéki vezetésű Budapestnek. Számon kérte, hogy miből tervezné állni a főváros az újabb hitelfelvételnek a fedezetét? A kérdésre válaszul Kiss Ambrus biztosította, hogy amennyiben tudják garantálni az éves bevételt, a hitelt fel lehet venni.

Tíz pontban a forráselvonásról

Elsőként a szociális hozzájárulás mérsékelését várná a főpolgármester. Míg 2019-ben ez az összeg 10 milliárd forint volt, mostanra 35,67 milliárd forint kiadással jár, súlyos forrásokat vonva el más közfeladatok ellátása elől. Az előterjesztésben a főpolgármester figyelmeztet, ez az összeg budapesti lakosokra levetítve mindenkitől majdnem 15 ezer forintos kieséssel jár. A felterjesztésben Karácsony Gergely arra kérné a kormányt, hogy állítsa vissza ezt az összeget az eredeti, 2019-es szintre.

A második felterjesztés a helyi iparűzési adó (hipa) megfelezését tárgyalja. Ahogy korábban beszámoltunk róla, az önkormányzatok a legfontosabb bevételi forrásuktól, az adóbevételeik felétől estek el a hipa korlátozása miatt. Ez budapesti szinten 2021-ben 37 milliárd forintos bevételkiesést jelent, amelyből 20 milliárd forint a Fővárosi Önkormányzatot illetné meg. A felterjesztésben Karácsony Gergely azt kéri a kormánytól, hogy kompenzálja a kiesett bevételt.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a koronavírus okozta válsághelyzet megoldására szánt gazdaságvédelmi akcióterv alapján az önkormányzatok kötelesek a beszedett gépjárműadót a védekezési alapba befizetni. Míg 2018-ban ez az összeg még 5,9 milliárd forint bevételt jelentett az önkormányzatok részére, a gépjárműadó-bevétel azóta is hiányzik az önkormányzatok költségvetéséből. A felterjesztésben a főpolgármester arra kéri a kormányt, hogy a politikai hovatartozás figyelembevétele nélkül kompenzálja a kiesett bevételeket. A XVI. kerületi fideszes polgármester, Kovács Péter szerint ez az egyetlen pont, amit ő is támogatni hajlandó.

A negyedik pontban a kormány által éves szinten folyósítandó közösségi közlekedésnek szánt 12 milliárd forintos normatíva időben való kifizetését kéri az önkormányzat. A támogatás Tarlós István vezetése idején mindig időben megérkezett a főváros részére, azonban tavaly későn érkezett, idén pedig még nem írták alá a szerződést. Az összeget egyelőre visszatartja az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mert a főváros még nem fogadta el az agglomerációs közlekedés után fizetett megemelkedett díjakat. A felterjesztésben Karácsony Gergely a normatíva megtérítését és korábbi rendszerességének visszaállítását kéri a kormánytól.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes figyelmeztetett, hogy amennyiben a kormány nem biztosítja a normatívát, a BKV kénytelen lesz folyószámla hitelezésből fedezni a kiadásait, amit december 31-ig vissza kell fizetnie. Jelenleg a BKV mérlege 900 millió forint pluszban áll, azonban a működése során hamar el tud fogyni ez a keret és fent áll a veszély, hogy eladósodik a közlekedési vállalat.

A budapesti önkormányzat továbbá 5 milliárd forintot vár az állami tulajdonú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től (NHKV), másnéven kukaholdingtól a budapestiek által befizetett szemétszállítási díj után. A főváros ezt az összeget a Budapesti Közműveken keresztül a közterületek tisztántartására fordítja.

A kormány 2020-ban hozott közművezetékek adójáról szóló törvénymódosításával több mint 2 milliárd forint többlet adóbefizetési kötelezettséget rótt ki a Fővárosi Közművekre. A főpolgármester a külön díj kompenzálását kéri az előterjesztésében.

A hetedik pontban Karácsony Gergely kezdeményezi a kormánynál, hogy helyezze hatályon kívül a döntéseket, melyekben magánberuházásokat minősítettek nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá. A döntések következményeképpen a beruházóknak jóval általánosabb és enyhébb szabályzásnak kell megfelelniük, ezzel súlyosan korlátozva az önkormányzatok településrendezési önrendelkezését. A kiemelt beruházásokkal a befektetők és a profitmaximalizálás érdekében rendszerint figyelmen kívül hagyják a helyi lakosok érdekeit.

A főpolgármester sérelmezi továbbá, hogy a kormány jelentősen megnyirbálta javaslataikat az  Európai Unió Helyreállítási Alapjához (RRF) benyújtott tervezetekben.

Az előterjesztés kilencedik pontjában a Fővárosi Önkormányzat kifogásolja, hogy a kormány nem biztosítja a nemzeti és uniós forrásokat új villamosok és trolibuszok beszerzésére. A kormányzati források hiányában a főváros az Európai Beruházási Banktól igényelt volna hitelt, azonban a kabinet ezt sem támogatta. A tétlenség következményeként továbbra is bizonytalan egy rakás új villamos és troli sorsa, amire szűksége lenne a főváros állandóan öregedő járműparkjának.

Az utolsó pontban a polgármester azt kéri a kormánytól, hogy az eredetileg Budapesti Diákvárosként beharangozott délpesti területen magyar diákok és fiatal családok által megfizethető lakhatást biztosító kollégiumok és bérlakások valósuljanak meg, ahelyett, hogy a területet ingyen a kínai Fudan Egyetemre bízza a kormány, és magyar költségvetési pénzből állja az egyetem első európai campusának beruházását.

Súlyos sérelem a nemzeti szuverenitásnak

Karácsony Gergely napirend előtti felszólalásában reagált az elmúlt hetekben ért vádakra. Hangsúlyozta, hogy továbbiakban sem kívánnak megválni a Fővárosi Városháza épületétől, helyette a felújításáról döntöttek. A főpolgármester szerint jóindulattal és bizalommal való visszaélés következményeként kerültek ki a felvételek a sajtóba, azonban áll elébe bárminemű vizsgálatnak, ami esetleges visszaélések felderítésére irányulnak. Karácsony szerint titkosszolgálati módszerekkel készültek ezek a felvételek, amelyek súlyos nemzetbiztonsági és népszuverenitási aggályokat vetnek fel.

A Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője, dr. Láng Zsolt szerint a kiszivárgott felvételek az év legnagyobb botránya. Szerinte a titkosszolgálati módszerekkel való riogatás csupán leplezni próbálja az ügy komolyságát és így próbálja a főpolgármester elterelni a felelősségét. A frakcióvezető felszólította a főpolgármestert, hogy állítson fel egy vizsgálati bizottságot, amely megállapítja, hogy történt-e mulasztás.

„Nincs olyan tény vagy információ, amit ne tudnánk nyugodt szívvel megosztani a nyilvánossággal. Ami Magyarországon most történik az a magyar belpolitika egy újabb szakasza, nem csak arról van szó, hogy titkosszolgálati módszerekkel megfigyelnek embereket, ami súlyos bűncselekmény. Hanem ezeket olyan eseményeken teszik, amit egyébként maga, a beszélgetést lehallgató fél kezdeményezett.” 

A tíz pont felterjesztésre kerül az Országgyűlésre

A szavazást megelőzően Karácsony Gergely elmondta, hogy kísérleteik ellenére jelenleg nincsen olyan pont, ami biztosítaná, hogy partneri viszony alakulhatna ki a kormány és a főváros vezetése között. Míg Karácsony Gergely 2019-ben úgy vette át a város vezetését, hogy ígéretet kapott, hogy a Tarlós által kért 15 pont az ellenzéki többség során is biztosítva lesz, ez nem valósult meg.

Az előterjesztéseket egyesével szavazták meg a képviselők. Kovács Péter, XVI. kerület polgármestere korábban jelezte, hogy támogatja, hogy újra az önkormányzatok rendelkezhessenek a gépjárműadó-bevétellel, a szavazás idején valóban támogatta az előterjesztést. A többi pont esetében papírforma szerint, a fideszesek nem támogatták a polgármester javaslatát.

„Úgy tűnik, és ez engem mély szomorúsággal tölt el, hogy önök, a Fővárosi Közgyűlés kormánypárt képviselői jobban félnek a pártközpont haragjától, mint a saját választópolgárjaikétól.”