A Pénzügyminisztérium szerdán benyújtotta az Országgyűlés elé a minimálbér emelkedésének terheit kompenzáló adómódosításokat. Tovább szűkíti az önkormányzatok költségvetési mozgásterét a kormány: a Pénzügyminisztérium adóügyi módosítóival fenntartanák az iparűzési adó megfelezését, megtiltják az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek, illetve csökkentsenek korábbi adókedvezményeket.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a kormány járványügyi-védekezésre hivatkozva súlyos bevételektől vágja el az önkormányzatokat. Az iparűzési adó felfüggesztésének ötlete eredetileg Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől származott tavaly év végén. A felvetés egységes és heves tiltakozást váltott ki az önkormányzatok részéről, mivel 2019-ben az iparűzési adó jelentette az önkormányzatok saját bevételeinek felét. A Fővárosi Önkormányzat esetében ez az arány még magasabb, ez a bevétel jelentette a befolyó adók 81 százalékát.
A kamara elnöke tavalyi javaslatában az önkormányzati hatáskörökbe tartozó adónemek befagyasztásával kívánta garantálni a vállalkozások adóterheinek mérsékelését.
Valamit valamiért
Mostanra azonban a járványhelyzettől függetlenül a béremelkedés vállalati terheit kompenzáló javaslat része az önkormányzatok megrövidítése. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a minimálbér 200 ezer forintra való emelkedésének érdekében a kormány vállalta, hogy csökkenti a vállalatokat ért adóterheket.
A döntés értelmében jövő évtől a vállalkozásoknak nem kell fizetniük szakképzési hozzájárulást, csökken a szociális hozzájárulás mértéke és csökken a kisvállalkozói adó is.
A kormány továbbá garantálja az iparűzési adó megfelezésének fenntartását, és különös szigorral megtiltja az önkormányzatoknak, hogy pótolják a kieső bevételeket. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a Pénzügyminisztérium módosítóját, akkor a kormány az állami pénztárral, az önkormányzatokkal és az emberekkel fizetteti meg a minimálbér növekedését.
Az emberektől vesznek el helyette
Az iparűzési adó az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrása. Az önkormányzatok ebből képesek fenntartani közszolgáltatásokat, mint óvodákat, bölcsődéket, parkokat, megvalósítani a közösségi közlekedést vagy akár csak garantálni, hogy tiszta és fejlődő környezetet biztosítsanak a lakosoknak.
A szociális hozzájárulás csökkentésével kompenzált bérnövekedés pedig a közfeladatok leépítésének lenyomataként is értelmezhető. A szociális hozzájárulás bevétele alapvetően az államháztartás társadalombiztosítási feladatainak (nyugdíj, egészségügyi ellátás) pénzügyi forrásait adják, az elmúlt években azonban folyamatos csökkentés miatt ezeket a központi költségvetésből kell kiegészíteni, elvonva más közfeladatok elől a forrásokat.
Budapesten a közlekedés bánhatja
Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat többször figyelmeztetett, hogy amennyiben a kormány által biztosított 12 milliárdos normatíva nem érkezik meg, akkor csütörtöktől leállhat a tömegközlekedés. A közösségi közlekedés fenntartásának 60 százalékát önkormányzatoktól érkező bevételek fedezik, ezek azonban a végét járják. A jelenleg vitatott 12 milliárd forint a közösségi közlekedés fenntartásának hét százaléka, a többit a jegyeladásokból fedezik.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kiadott közlemény szerint a teljesítés akadálya az agglomerációs személyszállítási közszolgáltatások finanszírozása. Budapesten Tarlós István vezetése alatt bizonyos járatok üzemeltetését a Volánbusz Zrt.-re bízták, míg a távolsági HÉV fenntartását a MÁV végezte el. A szolgáltatások megosztásáért cserébe a főváros előre meghatározott díj szerint ellenértéket fizet, azonban az eredeti szerződés tavaly év végén lejárt. Az új szerződésben az ITM nagyobb részesedést követelne.
A megnövekedett kiadáshoz viszont elengedhetetlen a növekvő bevétel, amelyet az önkormányzatok önrendelkezésének korlátozásával most ellehetetlenít a kormány.
