Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gyermekmegőrzővé válnak az óvodák a pedagógushiány és a kormány álmegoldásai miatt

Még a tanév kezdetén indított a szülők és a pedagógusok személyes tapasztalatait összegyűjtő akcióba a Szülői Hang, aminek óvodapedagógiával kapcsolatos eredményeit közölték most. A Szószóló a gyerekekért kezdeményezéshez mindeddig 2543-an csatlakoztak és 1721 pedagógus és szülő osztotta meg szöveges véleményét az ország minden tájáról, hogy tiltakozzon az óvodákat és iskolákat sújtó rendszerszintű problémák ellen. (A szülők és pedagógusok megszólalásaiból itt készítettünk összeállítást.)

A szervezet által közzétett összefoglalóból kiderül: válságos mértéket öltött az óvodapedagógus-hiány, és emiatt már országos szinten működésképtelenné vált a csoportonként két diplomás pedagógusra épülő óvodai rendszerünk.

Amint írják, a minőségi óvodai munkához egy csoportba két diplomás óvodapedagógus szükséges, akiket dajka, szükség esetén pedagógiai asszisztens segít. Ideális esetben a szakemberek és segítőik csapatban dolgozva a gyerekek számára harmonikus közösséget teremtve segítenek kibontakoztatni a gyerekek képességeit, készségeit foglalkozásokon keresztül.

Azonban a gyakorlatban egyre több helyen nem sikerül a csoportonkénti két diplomás óvodapedagógust biztosítani, miközben az alacsony anyagi és erkölcsi megbecsülés következtében sokan elhagyják a pályát, nyugdíjba mennek, fiatalok pedig alig jönnek. Így sokhelyütt reggel és délután megfelelő képesítés nélküli személyek vannak a gyerekekkel, amivel sérül az óvodai nevelés minősége.

„A kormányzat rendszerint arra hivatkozik, hogy a gyerekek számához viszonyítva nem állunk rosszul a pedagógusok átlagos számával, az országos statisztika azonban nem tükrözi a hatalmas helyi különbségeket. Valóban nem minden óvodában jelentkezik az óvodapedagógus-hiány, és működik sok olyan óvoda is – különösen kistelepüléseken –, ahol a kis létszámú csoportok javítják az országos átlagot. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy sok helyen viszont súlyos a pedagógushiány, túl kevés az óvodapedagógus a gyerekek számához képest”

-írja a Szülői Hang.

Emlékeztettnek arra is, hogy a kormány az elkeserítő helyzet megoldása helyett 2020 augusztus végén rendeletben törvényesítette az óvodapedagógusok tömeges pályaelhagyása miatt kialakult kényszerű állapotot. A rendelet szerint már csak 8 és 12 óra között követelmény, hogy a gyermekekkel diplomás óvodapedagógus foglalkozzon; 8 óra előtt vagy 12 óra után az óvodák bármifajta pedagógiai képzettség nélkül bárkit alkalmazhatnak.

Így egyre többször előfordul, hogy a gyerekekre érdemi pedagógiai képzettség nélküli személyek vigyáznak, és ezzel az óvodák gyermekmegőrzővé degradálódnak.

Ráadásul a folyamat egy negatív spirált idéz elő: az óvodapedagógus-hiány miatt a még maradó pedagógusokra, asszisztensekre és dajkákra még nagyobb teher nehezedik, így egyre valószínűbb, hogy ők sem bírják már sokáig, és szintén elhagyják a pályát, vagy maradnak, de a túlterheltség miatt romlik a színvonal.

A pedagógus hiány miatt kialakuló egyre nagyobb létszámú csoportoknak pedig éppen a legnagyobb odafigyelést igénylő gyermekek a kárvallottjai, mivel nem jut elegendő figyelem a gyerekekre. Az óvoda részben tudná kompenzálni a nehéz családi háttér miatti lemaradásokat is, de csak akkor, ha rendelkezésre áll a minőségi idő, és adottak a feltételek. A Szülői Hang tapasztalatai szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok a speciális törődést igénylő SNI-s (sajátos nevelési igényű), BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel bíró) és hátrányos helyzetű gyerekek vagy más nehézséggel küzdők, akiknek speciális fejlesztésre van szükségük. Mivel a fejlesztőpedagógusokból, gyógypedagógusokból, logopédusokból, pszichológusokból és más szakemberekből legalább akkora a hiány, mint az óvodapedagógusokból.

„Ezek a gyerekek gyakran nem kapják meg a szükséges fejlesztő foglalkozásokat, pedig ez számukra alapvető jelentőségű lenne. A tehetősebb családoknak talán van lehetőségük magánúton fejleszteni gyermeküket, de ez sokaknak nem elérhető, és így sajnos a felnőtt társadalom nem tudja megadni minden gyermeknek azt, ami a fejlődéséhez leginkább szükséges lenne.”

A Szószóló a gyerekekért kampányban eddig összegyűjtött több száz szöveges vélemény alapján a mai magyarországi óvodákban a következő problémakörök jelentik a legnagyobb kihívásokat:

  • Az óvodapedagógusok és segítőik bére olyan megalázóan alacsony, hogy abból nem tudnak tisztességesen megélni, és így családjuk anyagi támogatására szorulnak, ha még a pályán maradnak. Az óvodapedagógus-hiány tekintetében negatív spirálba kerültünk: a hiányzó óvodapedagógus miatt a még meglevő egyetlen óvodapedagógusra hárul a csoport teljes szakmai felelőssége, ami jelentős plusz terhet jelent. Emiatt nagy a veszélye, hogy előbb-utóbb ő is elhagyhatja a pályát.
  • Az óvodapedagógus-hiány velejárója, hogy az óvodában folyamatosan cserélődnek az óvónők és segítőik – ez a gyermekeknek önmagában is traumát, szenvedést jelent, hiszen a kisgyermekek számára ebben a korban nélkülözhetetlen a biztonságos érzelmi kapocs, ami így nem tud kialakulni.
  • Az óvodapedagógusokra nyomasztó mennyiségű adminisztrációs teher nehezedik, ami elveszi az időt a gyerekektől. Sokaknál az irreálisan nagy és felesleges, az óvoda lényeges pedagógiai feladataihoz nem illeszkedő adminisztrációs elvárások adják meg a lökést a pályaelhagyáshoz.
  • Az óvodapedagógus-hiány miatt sokszor nagy létszámú csoportokat alakítanak ki, emiatt nem jut elegendő figyelem a gyerekekre.
  • A fejlesztőpedagógusokból, gyógypedagógusokból, logopédusokból, pszichológusokból és más szakemberekből legalább akkora a hiány, mint az óvodapedagógusokból. A gyerekek gyakran nem kapják meg a szükséges fejlesztő foglalkozásokat, pedig ez számukra alapvető jelentőségű lenne.
  • Mindezek a problémák oda vezettek, hogy az óvodapedagógusok közül sokan elfáradtak, kiégtek – még azok is, akik a kisgyermekekkel való foglalkozást még mindig hivatásuknak tekintik és munkájukat szívvel-lélekkel végzik. Nyilvánvaló, hogy mindez a gyerekeken csapódik le.
  • A tehetősebb vagy nagyobb presztizsű önkormányzatok vagy más óvodafenntartók magukhoz tudják csábítani a még pályán maradó óvodapedagógusokat, ezáltal a hátrányos helyzetű rétegek még rosszabb színvonalú óvodákat kapnak, még könnyebben leszakadhatnak.
  • Az óvodapedagógus-hiányt a kormányzat adminisztratív módon azzal kívánja enyhíteni, hogy megnehezíti a további egy év óvoda igénylését. Így csökkennek ugyan a létszámok, de olyan gyerekektől vonják meg az óvodai képzés lehetőségét, akiknek erre a legnagyobb szüksége lenne. Bár többnyire megadják az engedélyt, de nagyon sok (évi kb. tízezer) család nem él a kérvényezés lehetőségével a tájékoztatás és támogatás hiánya miatt, vagy mert nem rendelkezik kellő tudással ahhoz, hogy egy online hatósági kérvényt sikeresen beadjon. A Szülői Hang Közösség törekszik a törvény által okozott károk csökkentésére: közösségi csoportothoztak létre a kérvényezésben érintett szülők támogatására és segédletet készítettek a január 1. és 18. között esedékes szülői kérvény megírásához.
Címlapkép: MTI/Kovács Attila