Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány tagadja, hogy Semjén módosítójának köze lenne a választójoghoz

Az ATV Híradójának kérdésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ úgy reagált, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes törvényjavaslata, ami megváltoztatná a lakóhely jogi fogalmát nem választójogi kérdés.

„A törvénymódosításnak a választójoghoz semmi köze, a választási jogszabályok nem módosultak. Magyarországon ma közel kétmillió ember nem az állandó lakcíme szerinti lakhelyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez van bejelentve. Őket mentesíti a törvény a büntetés alól.”

– közölte a csatornával a kormány kommunikációja.

A Társaság a Szabadságjogkért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital elemzőintézet azonban ezt másként látja: a két szervezet keddi állásfoglalásában jelezte, hogy a fideszes módosítás lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását.

A jogvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormánypárti parlamenti többség a múlt heti plenáris ülésen többek között az új önkormányzati bérlakástörvénnyel és a népszavazások megtartását az országgyűlési választásokkal egy napon engedélyező módosítással karöltve elfogadott egy salátatörvényt, ami úgy változtatja meg a lakóhely fogalmát, hogy gyakorlatilag kiüresíti azt. A törvény Az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról nevet viseli.

A módosítás értelmében a Büntető törvénykönyv közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul , hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

A lakóhely az új szabályok értelmében mindössze egyfajta kapcsolattartási címmé válik a TASZ értékelése szerint, azaz bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi felelősség nélkül, akkor is, ha az első percben nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik -írják közleményükben.

A módosító saláta ráadásul ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető.

A TASZ felidézi, hogy az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje szintén az ATV Híradójában kritizálta élesen a kormányzat lépését. A politikus úgy fogalmazott:

„Nyilvánvaló, hogy szervezett választási csalásra készül a Fidesz.”

Márki-Zay azt is hozzátette, hogy az ellenzéknek megfelelő választ kell találnia erre, és arra figyelni, hogy a Fidesz hová telepíti nagy számban a szavazóit, és ha kell, felvenni a versenyt „a Fidesz legaljasabb eszközeivel is.”

(ATV)

 

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán