Szerdán terjesztették az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülése (COP26) elé a klímacsúcs megállapodás-tervezetét, amely nemzetközi környezetvédő szervezetek szerint távol van attól, hogy a 2015-ös párizsi egyezményben megfogalmazott klímacélok elérése felé vigye a világot.
A hatoldalas szövegtervezet – amelyről a tíz napja zajló, pénteken véget érő COP26-értekezlet csaknem kétszáz delegációjának még tárgyalnia kell – egyik fő megállapítása az, hogy a jelenlegi évtized végéig a 2010-ben mért mennyiséghez képest 45 százalékkal kell csökkenteni a világ széndioxid-kibocsátását ahhoz, hogy 2100-ig a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot.
A határozati javaslat felszólítja a COP26-egyezményben részt vállaló országokat arra is, hogy szüntessék be a szénalapú energiatermlést, és hagyjanak fel a fosszilis üzemanyagok kitermelésének támogatásával.
Bár a szerda kora reggel közzétett dokumentum először tartalmaz konkrét utalást a szénre és a fosszilis tüzelőanyagokra, amióta az ENSZ elindította az éghajlatváltozás elleni folyamatát, a szöveg kritikusai szerint az abban foglaltaktól aligha várható érdemi javulás.
Anélkül szólítja fel ugyanis a kibocsátó országokat a kitűzött célok elérésére, hogy ehhez határidőket társítanának, valamint nevesítenék a dokumentumban a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókat.
Így az országok hiába egyeztetek meg a kibocsátás csökkentésében, erősen kérdéses, hogy ez konkrét lépésekben is manifesztálódna. A Climate Change News nevű portál idézi a témában Helen Mountfordot, a World Resources Institute éghajlati és gazdasági alelnökét, aki sajtótjákoztatón utalt arra, hogy a nagy fosszilis tüzelőanyag-termelő országok erősen fékezik majd a dokumentumban megfogalmazatt célonak az elérését. Komoly ellenállás várható például az olyan, szén-, olaj- és gázkitermelésben érdekelt országok részéről, mint Ausztrália és Szaúd-Arábia.
A szén fokozatos kivonásáról szóló rész azt követően került bele a tervezetbe, hogy több mint 40 ország írt alá a glasgow-i klímacsúcson egy nyilatkozatot, amely a 2030-as évekre a szénalapú energiatermlés fokozatos megszüntetését ígéri a nagy nemzetgazdaságok, és a 2040-es évekre a fejlődő országok esetében. Az aláírók jelentős részének azonban pont, hogy elenyésző a szénfogyasztásuk, míg a nagy bányászok és fogyasztók, mint például Ausztrália, Kína, Japán és India eleve nem is csatlakoztak a nyilatkozathoz. Két aláíró, Lengyelország és Dél-Korea pedig hamar vissza is lépett a nyilatkozatban rögzített átmenet ütemétől.
A Climate Action Tracker nevű, több független klímakutató tudományos intézmény által készített és folyamatosan frissített, modellszámításokra alapuló elemzéssorozat szerdán ismertetett legfrissebb kiadása szerint azonban
a világ a COP26-értekezleten tett eddigi klímavédelmi vállalások ellenére is legalább 2,4 fokos átlagos felmelegedés felé tart.
Az elemzés szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok globális kibocsátása a jelenlegi folyamatok alapján még 2030-ban is a kétszerese lesz annak a mennyiségnek, amellyel teljesíthető lenne a felmelegedés 1,5 fokos korlátozásának célkitűzése.
A Climate Action Tracker aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a szöveg bár sokat fogalalkozik a kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel, az éghajlati válság frontvonalában lévő országok alkalmazkodásához nyújtott pénzügyi támogatásokkal azonban már sokkal kevesebbet.
Jennifer Morgan, a Greenpeace ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta a draftról, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására vonatkozó felhívás önmagában nagyon csekély eredmény. A szakember arra számít, hogy ez a bekezdés sok vitát szül majd, a megfogalmazott felhívás pedig „el fog sikkadni”. Szerinte „az 1,5 °C-os célt megfogalmazni úgy, hogyazt nem hozzuk közvetlen összefüggésbe a fosszilis tüzelőanyagokkal” nem nevezhető eredménynek, ez pedig egy olyan hiányossága a tervezetnek, amit az elkövetkező napokban pótolni kell.
A Greenpeace nemcsak a fosszilis tüzelőanyagokról szóló résszel, hanem a megállapodástervezet egészével sincs megelégedve: „Ez az egyezménytervezet nem a klímaválság megoldásának terve, hanem egy olyan megállapodás, amelyben mindannyian a legjobbakat reméljük. Udvarias kérés, hogy az országok esetleg minden évben kicsit többet tegyenek. Nos, ez nem elég jó, és a tárgyaló feleknek ne is gondoljanak arra, hogy elhagyják Galsgow-t, amíg meg nem állapodtak a valós problémák megoldásáról”- összegzik véleményüket a környezetvédők.
A tervezet azt is tartalmazza, hogy a 1,5 Celsius-fokos célnak az eléréséhez az is szükséges, hogy az évszázad közepéig az egész világ nettó karbonsemlegessé váljon.
Ezzel kapcsolatban a Friends of the Earth International nevű nemzetközi környezetvédő szervezet fogalmazott meg kritikát: A „nettó nulla kibocsátás” kitűzése az évszázad közepére szerintük „nagyon távoli és veszélyes”.
Arról, hogy a „nettó nulla kibocsátás” intézménye miért megtévesztő, itt írtunk bővebben.
„A fosszilis tüzelőanyagok méltányos és gyors kivonását célzó konkrét tervek és az igazságos energiaátállás új állami finanszírozási formái helyett a megszokott klímaromboló üzletet kaptuk meg Glasgow-ban. A gazdag országok és vállalatok további évtizedekig engedélyt kapnak a környezetszennyezésre, hogy aztán a kibocsátásukat pénzbüntetéssel és tecnológiai trükközéssel akarják kompenzálni”
-fogalmaztak.
Szintén szerdai, a Cop26-hoz kapcsolódó hír, hogy az Extinction Rebellion nevű, klímaaktivistákból álló nemzetközi szervezet magyarországi ága Budapesten demonstrált a klímacsúcs eredménytelensége ellen egy molinóval a Duna partján. Szerintük a mostani konferencia sem szólt többről, mint üres ígéretekről és zöldremosásról.
„A rendezvény szervezésében ráadásul nem érvényesültek az igazságosság elvei sem. A klímaválság hatásai által legérintettebb közösségek nem tudták képviseltetni magukat a döntéshozatalban, mivel nem teremtették meg számukra az egyenlő esélyeket a részvételre. Megint csak a gazdagok döntöttek a legsérülékenyebbek sorsáról”
– írják bejegyzésükben.
(Climate Change News, MTI, Friends of The Earth, Greenpeace.org)
