Hétfő óta főként észak-iraki kurd menekültek nagy csoportjai zsúfolódtak össze a lengyel-belarusz határon, Kuźnica Białostocka-Bruzgi határátkelőhely közelében, miután minden jel szerint Lukasenka diktatúrája a rendelkezésére álló eszközöket bevetve igyekszik nyomás alá helyezni az Európai Uniót, illetve Lengyelországot.

Szerdán az események tovább eszkalálódtak, immár a nemzetközi színtéren. Miután kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újabb szankciók kivetéséhez kért felhatalmazást a EU-s tagállamoktól, szerdán már az ENSZ és a NATO is megszólalt a válsághelyzet kapcsán.

Késő délután érkezett sajtóértesülések szerint a lengyel állam hivatalosan is tájékoztatta a NATO legfőbb politikai döntéshozó testületét, az Észak-Atlanti Tanácsot, illetve a katonai szövetség tagállamait a kialakult helyzettel kapcsolatban.

„A NATO szövetséges tagállamai teljes szolidaritásukról biztosítják Lengyelországot, és a többi érintett országot Belarusz migránsokat kihasználó [politikájával] kapcsolatban”

– tett közzé sajtónyilatkozatot az észak-atlanti szövetség. A NATO Lukasenka rezsimjét tartja felelősnek a kialakult helyzetért.

A NATO mellett aktivizálódott az ENSZ is, miután Ursula von der Leyen telefonon felvette a kapcsolatot Filippo Grandival, a világszervezet menekültügyi főbiztosával. Grandi szerdán beszélt az Európai Parlamentben is, ahol határozottan kijelentette, hogy elfogadhatatlan, ha államok avatkoznak bele a migrációba. Hozzátette viszont, hogy mindez azonban nem teszi jogossá a szögesdrótok és a visszatoloncolások alkalmazását.

Josep Borrell, az Európai Unió diplomáciai vezetője is felszólalt az EP-ülésen. A diplomata kijelentette, hogy az EU diplomáciai akciót kezdett a szituáció megoldására. Miután megismételte a korábbi EU-s álláspontot, miszerint Lukasenka a felelős a kialakult helyzetért, leszögezte, hogy humanitárius folyosókat kell nyitni a menekültek előtt, hogy „kikerüljenek ebből a helyzetből, amibe a belarusz rezsim keverte őket”. Borrell arra kérte a hallgatóságot, hogy képzeljék el, mi lenne, ha több ezer ember lenne kénytelen fagyos időben a fák alatt, vagy a mezőkön tölteni huzamosabb időt.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is szót emelt „Lukasenka hibrid háborúja” ellen, és kijelentette, hogy az Uniót nem lehet megzsarolni. Róża Thun, a Renew Europe képviselője arról beszélt, hogy a lengyel-belarusz határon zajló események az egész Európai Uniót érintik. Thun szavai szerint „emberek halnak meg az EU keleti határain, meg kell állítanunk Lukasenka tébolyát”.

Az EU-n, az ENSZ-en és a NATO-n kívül Angela Merkel leköszönő német kancellár is megpróbálta szerdán kivenni a részét, legalábbis a maga módján a politikai-humanitárius krízis megoldási kísérletéből: felhívta telefonon Oroszország elnökét, Vlagyimir Putyint, akit arra kért, hogy hasson oda a minszki kormányzatnak a helyzet megoldása érdekében. Steffen Seibert német kormányszóvivő arról is beszélt, hogy a kancellár kifejtette orosz kollégájának, hogy „a migránsok Belarusz általi kihasználása az Európai Unió ellenében embertelen és elfogadhatatlan.”

Moszkva álláspontját tegnap ismerhettük meg az eseményekkel kapcsolatban, amikor is az orosz külügyminisztérium szóvivője, illetve maga Szergej Lavrov külügyminiszter is a lengyeleket, illetve az Európai Uniót tette felelőssé a kialakult helyzetért, utalgatva arra, hogy Varsó is küldött annak idején katonákat az iraki háborúba, így a saját hibájukból történik mindez. Lavrov arról is beszélt, hogy az EU-nak esetleg pénzt kellene utalnia Lukasenkának, hogy az elláthassa az országában tartózkodó menekülteket, mint ahogy teszi ezt Brüsszel például Törökországban is.

Ahogy feljebb hivatkozott cikkeinkben is beszámoltunk róla, felfegyverzett belarusz határőrök hétfőn kutyákkal sorakoztak fel a Lengyelországba vezető autóúton, és az út mellett található, Lengyelországot Belorussziától elválasztó erdő felé terelték a menekülteket, akik megpróbáltak bejutni Lengyelország területére, ám ott pedig a lengyel határőrök, a hadsereg és a rendőrség sorfalába ütköztek. A nap folyamán több erőszakos jelenetsor is lejátszódott a szögesdrótkerítésnél, a menekültek, valamint az ő csoportjukból kiváló ismeretlenek botokkal támadtak a kerítésre, a lengyel biztonsági szolgálatok pedig könnygázzal válaszoltak.

Kedden és szerdán is farkasszemet néztek a belarusz, illetve lengyel határőrök és katonák, miközben előbbiek szemmel láthatóan megpróbáltak rásegíteni a menekültek elkeseredett határátlépési kísérleteire. A helyzet miatt kedden a Szejm rendkívüli ülésre gyűlt össze, ahol Mateusz Morawiecki miniszterelnök (PiS) Vlagyimir Putyin orosz elnököt nevezte meg a az események mozgatójaként.

„Minden erőnkkel fel kell lépnünk ellene”

– tette hozzá a miniszterelnök.

Mindeközben a menekültek továbbra is igen veszélyes helyzetben vannak, a nulla fok körül alakuló hőmérsékletben a szabad ég alatt, erdős részeken húzzák meg magukat a lengyel határőrség és a belügyminisztérium felvételeinek tanúsága szerint. A menekültek csoportjában több család is van, kisgyermekekkel. A krízishelyzet nyár óta már legalább 8 halálos áldozatot eredményezett a menekültek körében, az ő halálukat szélsőséges kimerültség és kihűlés okozta, de ezt a számot csak a lengyel hatóságok erősítették meg hivatalosan, belarusz oldalról nem áll rendelkezésre ilyen információ.

A súlyos szituáció alakulását a Mércén folyamatosan követjük.

(ONET; TVN24; Mérce)