Nyílt levélben szólította fel az OLAF-ot és az Európai Bizottságot az Átlátszó, a K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy adják ki az Elios-jelentést, és ne támadják meg az Európai Bíróság határozatát, amely nemrég erre kötelezte őket – számolt be a TASZ.

A uniós bírósági ügy abból a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemből indult, amelyet Homoki Andrea közösségszervező, az Eleven Gyál aktivistája nyújtott be a TASZ jogi támogatásával. Az aktivista által benyújtott kereset célja az volt, hogy fényt derítsen a – többek közt – Gyálon megvalósult, Tiborcz István-féle uniós finanszírozású közvilágítási projektre, amely ahelyett, hogy javította volna a város közvilágítási infrastruktúráját, tovább rontotta a város utcáinak beláthatóságát.

Az OLAF vizsgálatot folytatott az ügyben, amely ,,súlyos szabálytalanságokat” és ,,összeférhetetlenséget” tárt fel a projekt pályázatával kapcsolatban, azonban arra hivatkozva tagadta meg az iratok nyilvánosságra hozását, hogy az sértené vizsgálati céljait. Akkor a TASZ az Európai Bizottsághoz fordult, kérve a dokumentumokat, itt pedig azzal tagadták meg a hozzáférést, hogy a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a azokat vagy sem.

Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Törvényszéke szeptemberben kimondta: ezek már nem igazolják a jelentéshez való hozzáférés megtagadását, a magyar hatóságok ugyanis lezárták az ezzel kapcsolatos nemzeti vizsgálatokat (miután mindent teljesen rendben találtak a miniszterelnök vejének korrupciós ügyében), ezért ki kell adni az Elios-jelentést.

Bár a Bizottság a döntés ellen még fellebbezhet, a TASZ korábban azt nyilatkozta, bízik abban, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert – mint fogalmaznak –

„épp a Bizottság jogállamisági jelentése tárta fel, hogy Magyarországon elmarad a határozott fellépés a magas rangú tisztviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyekben”.

Most úgy tűnik, a bírósági határozat elfogadásához és a jelentés kiadásához mégis kell egy kis nyomásgyakorlás a magyar civil szervezetek részéről. Emellett azt is kérik az uniós szervektől, inkább dolgozzanak a jövőben azon, hogy a közérdekű információkhoz való hozzáférést uniós és nemzeti szinten is előmozdítsák és fokozottan védjék.