Az országgyűlés a mai napon több a Mércén is közelről követett törvényjavaslatról szavazott, mint például a lakástörvényről, arról, hogy lehet-e országgyűlési választással párhuzamosan népszavazást tartani és a gyerekelhelyezésről.

Az országgyűlés elfogadta a lakástörvényt, elfogadta a gyemekelhelyezést, és elfogadta, hogy lehessen egy időben tartani népszavazást az országgyűlési választásokkal.

Rögös út a lakástörvényig

Az országgyűlés 134 igen szavazattal 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a módosított lakástörvény módosítását, miszerint a műemléki környezetben lévő bérlakásaikat piaci áron vásárolhatják meg a bérlők.

A szavazást megelőző vitában az ellenzéki felszólalók kiemelték, hogy még a módosítással együtt is túl kedvező feltételek mellett juthatnak hozzá a bérlők a lakásokhoz. Továbbá aggasztónak tartják az állami bérlakások kiárusítását, ugyanis a jelenlegi önkormányzati bérlakásprogram komoly kívánnivalókat hagy maga után. A jelenlegi bérlakások kiárusítása pedig csak rontani fog Budapest lakhatási krízisén.

Az MTI beszámolója szerint Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: tizenkét év alatt bérlakások tízezreit kellett volna építeni a kormánynak, azonban tömeges építés helyett a „tömeges vagyonkijátszásban jeleskedtek”.

Arató Gergely (DK) méltányosnak nevezte, hogy a lakásokat 25 évnél régebben bérlők, akik kimaradtak a korábbi bérlakásprivatizációból, megvásárolhatják az ingatlanokat, de azt aggályosnak tartja, hogy az ennél kevesebb ideje ott élők, és jellemzően csere útján bérlővé válók is kedvezményesen jussanak a lakásokhoz.

Csárdi Antal (LMP) továbbra is alkotmányellenesnek tartja a módosító javaslatot, mert az abban az esetben is 50-35 százalékos kedvezményt biztosít , ha tulajdonjogért cserébe került valakihez a bérleti jog 25 éven belül.

A homofób törvénnyel és a Fudan egyetem finanszírozásával egy napon, június 15-én szavazta meg a Fidesz az egyes állami vagy önkormányzati bérlakások megvásárolhatóságáról szóló kormánypárti előterjesztését is.

Az elfogadás előtt többször is módosított törvény végül azt mondta ki, hogy a cserélt bérleti jogok esetében az 50 százalékos vételár 35 százalékra csökken. Ez – mivel egyösszegű fizetésnél 5 százalék kedvezmény is jár a vevőnek – azt jelenti, hogy akár a becsült forgalmi érték kevesebb mint harmadáért kerülhet az ingatlan a lakáscserével bérlőkké váltak tulajdonába.

Áder János problémásnak tartotta a lakástörvényt, ugyanis június 25-én alkotmányellenesnek nyilvánította. Áder álláspontja szerint a törvény célja, vagyis hogy a rendszerváltás előtti kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében 1994-1995-ben az állami és önkormányzati lakások megvételének lehetőségéből kizárt, világörökségi helyszínen (praktikusan leginkább Budapest I. kerületében és az Andrássy úton) lévő lakások bérlői számára piaci ár alatt lehetővé tegye a lakások megvételét, önmagában nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.

Áder ezen döntését egy hónappal később az alkotmánybíróság is megerősítette, miszerint alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett lakástörvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.

A törvény eredeti formájában még súlyosabb problémákat hordozott magában, ugyanis a műemlékekben található bérlakások mellett az összes önkormányzati és állami tulajdonban lévő bérlakásra vonatkozott.

Ellenzéki politikusok mellet Kovács Péter, XVI. kerületi fideszes polgármester is felszólalt a lakástörvény eredeti verziója ellen. Nyílt levélben kereste meg Böröcz Lászlót fideszes országgyűlési képviselőt a törvény aggasztó következményei miatt. Kovács arra hívta fel a képviselő figyelmét, hogy amellett, hogy sem állami, sem pedig önkormányzati bérlakásépítésről nem lehet jelenleg beszélni Magyarországon, a bérlakások eladása csak növelné a lakhatási krízist a fővárosban.

Felelőtlenség lenne eladni a bérlakásokat azoknak, akik csak pár éve bérlik az adott ingatlant, egyrészt azért, mert hosszútávon ez milliárdokkal károsíthatná meg az önkormányzatokat, másrészt pedig a bérlakások eladása elveszi a lakhatás lehetőséget azok elől, akik nem tudják megfizetni a piaci albérletárakat. Azokat károsítja ez a törvény a legjobban, akiknek a legnagyobb szüksége lenne ezekre a bérlakásokra.

Nem kell közös megegyezés válás esetén a gyerekelhelyezéshez

A parlament megszavazta Varga Judit azon törvényjavaslatát, ami lehetővé teszi, hogy különválás esetén az egyik szülő kérésére (és a másik kifejezett tiltakozása ellenére) is lehetővé tenné a közös felügyelet és a váltott gondoskodás elrendelését.

Több nőjogi szervezet is kritizálta Varga Judit törvényjavaslatát. A NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös közleményt adott ki, melyben leszögezik: az igazságügyi miniszter javaslata több jogot ad a bántalmazók kezébe.

Varga Judit szerint ez a törvény csupán módot ad arra, hogy a bíró már az egyik szülő kezdeményezésére is elrendelje az úgynevezett váltott elhelyezést. A nőjogi szervezetek szerint azonban ez a törvény csak ahhoz fog hozzájárulni, hogy ezentúl a konfliktusos, gyakran párkapcsolati erőszakkal terhelt esetekben is elrendelheti azt a bíróság az egyik fél kérésére.

Varga Judit a nőjogi szervezetek aggodalmait „komolytalannak” nyilvánította egy Facebook-bejegyzésben, illetve „ne vicceljünk már” kijelentéssel reagált azon aggodalmakra, melyek szerint az új törvény többletjogokat ad a bántalmazók kezébe.

A Patent Egyesület a mai napon egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet a Varga Judit által beterjesztett törvény komolyságára, ami szerintük „a jelenlegi magyar jogalkalmazói környezetben túlzás nélkül életveszélyesnek tekinthető”.

Egyöntetű döntés: lehet népszavazást tartani az országgyűlési választásokkal egy időben!

Hosszú ideje nem volt már ilyen, de az országgyűlés egyöntetűen, 183 igen szavazattal elfogadta Szabó Tímea törvényjavaslatát, miszerint lehet az országgyűlési választásokkal egy időben népszavazást tartani.

Emellett Volner János törvényjavaslatát is elfogadta az országgyűlés, miszerint engedélyhez kell kötni a magánterületen történő népszavazási aláírásgyűjtést.

Amíg Szabó Tímea javaslata eltörölte azt a kitételt, mely korlátozná a népszavazások megtartását, addig Volner János javaslata emellett korlátozza a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés lehetőségeit.

A szavazást a Mérce élőben közvetítette.

Frissítés, 15:39

A Telex összefoglalta, miben különbözik Volner javaslata Szabóétól. A rendszeresen a kormánypártokkal szavazó volt jobbikos javaslata számos ponton eltér, miszerint

• nem lehet aláírásokat gyűjteni a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül közforgalom előtt nyitott, de magánterületen;
• míg eddig egy szavazólapon csak egy népszavazási kérdés szerepelhetett, mostantól egy népszavazási kezdeményezőtől az összes kérdés felkerülhet egy lapra (a szavazatok érvényességét azonban továbbra is kérdésenként kell vizsgálni);
• az egyszerre tartott választás-népszavazásokkal (melyeket a szöveg „közös eljárás”-nak nevez) kapcsolatos kifogások esetében 5-ről 3 napra csökken a jogorvoslat benyújtására szolgáló idő;
• ugyanígy az alkotmányjogi panasz benyújtására és az Alkotmánybíróság döntéseire rendelkezésre álló határidő is 5 napról 3 napra csökken;
• jogorvoslati kérelem esetén az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nemcsak az egyéni választókerületi kérdésekben fog dönteni, hanem „minden olyan jogsértés miatti kifogásról, amely csak az egyéni választókerület területén fejti ki hatását”.

A Párbeszéd társelnökének javaslata ezzel szemben csak azt a feltételt törölte volna el, ami szerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.