Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a munkáltatók előírhatják a kötelező az oltást a dolgozóiknak, és így fog cselekedni az állam is a maga hatókörében. A döntés tehát a tanárokat, az óvodapedagógusokat és az egyetemi, főiskolai oktatókat is érinti. A részletszabályokról szóló kormányrendelet csütörtökön késő este jelent meg a Magyar Közlönyben.
Elbocsátás lehet a vége
A rendeletek szerint a munkáltató előírhatja a védőoltást, ám erről elektronikus úton vagy papír alapon tájékoztatnia kell a dolgozót. Az adott magánvállalat határozza meg a védőoltásra szabott határidőt is, amely a különféle vakcinák esetében eltérő lehet. A munkáltató abban az esetben nem kötelezheti a munkást a vakcina felvételére, ha a munkás számára egészségi okból a védőoltás ellenjavalt, s ezt szakvéleménnyel is alá tudja támasztani.
Ha valaki nem kapta meg az oltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül, akkor a cég fizetés nélküli szabadságra küldheti a munkást.
Ha pedig ennek elrendelésétől számítva eltelt egy év, és a dolgozó továbbra sem igazolja az oltottságát, vagy nem mutat be orvosi igazolást, akkor a munkaviszonyát felmentéssel vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntethetik.
Eltérő szabályok vonatkoznak az állami alkalmazottakra
Az állami intézmények dolgozói közül 2021. december 15-ig kell megkapnia az egydózisú oltást vagy a kétdózisú oltóanyag első adagját annak, aki a munkavégzése során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, akire ez nem vonatkozik, annak 2022. január 31. a határidő. Az állam november 15-ig köteles értesíteni a dolgozókat, hogy melyik kategóriába sorolódnak.
Az állami dolgozók esetében is érvényes, hogy aki orvosi szakvéleménnyel alátámasztja, hogy a vakcina számára ellenjavalt, annak nem kell felvennie a vakcinát.
Tehát az egészségügyi dolgozók után a kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóinak, az adóhivatali dolgozóknak, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóinak is be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen.
A munkáltató felhívására öt napon belül kell igazolnia a dolgozónak, ha megkapta az oltást. Aki a határidőig nem oltatja be magát, felszólítják, hogy ezt 15 napon belül tegye meg. Ha ez nem történik meg, és orvosi igazolással sem mentesül, akkor fizetés nélküli szabadságot rendelnek el.
Ha egy éven belül sem kapja meg az oltást, akkor azonnali hatállyal elbocsáthatják.
Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere, fővárosi fenntartású intézményeknél a főpolgármester dönt arról, hogy alkalmazza-e a rendeletben foglaltakat.
A rendeletek november 1-jén lépnek hatályba.
A felelősség elhárítása
„Úgy gondolom, hogy a kormány nem akart olyan népszerűtlen intézkedést hozni, hogy mindenki számára kötelezővé tegye az oltást, ezért ezt a felelősséget inkább rátolta a munkáltatókra. Ahhoz viszont, hogy a munkaadók észszerű és tudományosan megalapozott döntést hozhassanak, ismerni kellene az egyes munkakörökre, egyes területekre vonatkozó részletes járványügyi adatokat”
– nyilatkozta az Indexnek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja.
Kiemelte, hogy bár a pedagógusok körében nyolcvan-kilencven százalékos az átoltottság, aki eddig nem vette fel a vakcinát, vélhetőleg ezután sem fogja, hanem inkább elhagyja a pályát.
„Mindez az egészségügyhöz hasonlóan további lemorzsolódáshoz vezethet abban az időszakban, amikor az oktatás a tanárhiány miatt már egyébként is veszélyben van” – intett a veszélyekre Nagy Erzsébet.
Szembemegy az Alaptörvénnyel
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleményben reagált a kormányrendeletekre. Mint jelezték, a MASZSZ elfogadhatatlannak tartja a kormánynak azt a döntését, amely a munkáltatókra hárítja a feladatot, hogy bírják rá a dolgozóikat az oltás felvételére.
A szakszervezet szerint a kormány ezzel a döntésével csak tovább erősíti a diszkriminációt, valamint áthárította a járványhelyzet okozta felelősséget, pedig sokkal inkább egyezségre lett volna szükség a felek között.
A MASZSZ jelezte, hogy fizetés nélküli szabadságot eddig kizárólag a munkavállaló kérhetett, a munkáltató nem jogosult meghatározni.
Az pedig az Alaptörvénnyel megy szembe, hogy a munkáltató rendkívüli felmondást alkalmazzon az oltást megtagadóval szemben.
