Szerdára virradóan munkabeszüntetéssel tiltakozott Dél-Korea legnépesebb szakszervezeti szövetsége az évtizedek óta leépített munkavállalói jogok védelmében. A társadalmi egyenlőtlenségek egyre súlyosabb terhet rónak a munkásokra. A szövetség jövő januárra még nagyobb tüntetést ígér.
Legalább 30 ezer ember vett részt a szöuli tiltakozáson, amelyet a Szakszervezetek Koreai Konföderációja hirdetett a munkavállalói jogok biztosításának érdekében. Az ország egyik legnagyobb szakszervezeti szövetsége több mint egymillió tagot számlál. A tüntetéseken megjelentek a kiszolgáltatott munkások prekár helyzetét tematizáló, népszerű Squid Game című sorozat szimbólumai is.
A Szakszervezetek Koreai Konföderációját 1995-ben alapították, és 1997-ben, egy általános sztrájk árán ismerte el a kormány. Taglétszáma 2019-ben lépte át az egymillió főt, ezzel lekörözve a rivális, kormányközeli Koreai Szakszervezetek Föderációját. Idén szeptemberben sorban 13. elnökét tartóztatták le, azzal az ürüggyel, hogy a munkások melletti kiállásával veszélyeztette a járványügyi-védekezést.
A munkabeszüntetéssel tiltakozó munkások követelései között a nem szabványos munkavégzés eltörlése, a munkavállalói jogok újbóli megerősítése és bizonyos ágazatok nacionalizálása szerepel. Dél-Koreában a nyugati országokhoz hasonlóan jelentős társadalmi problémát okoz a haknigazdasággal kapcsolatos nem szabványos munkavégzés erőteljes terjeszkedése. A dél-koreai munkások negyven százaléka dolgozik részmunkaidőben, ideiglenes vagy megbízásos szerződéssel tovább növelve a munkások kiszolgáltatottságát és létbizonytalanságát.
A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése miatt a társadalom felső 10%-a mostanra a teljes bevételek 45% felett rendelkezik. Hasonlóan a nyugati, fejlett országokhoz, az ingatlanspekuláció lakhatási válsághoz vezetett, mely súlyos terheket ró a társadalom bérmunkából érő részére.
A 2010-es években megkezdődött a középiskolai oktatás privatizálása, ami mostanra annyira elterjedtté vált, hogy a dél-koreai diákok háromnegyede valamilyen formában fizetős helyen végzi a tanulmányait. A társadalmi különbségeket tovább mélyíti, hogy a közép- és felsőosztályhoz tartozó családok megengedhetik maguknak, hogy ötször annyit költsenek gyermekeik oktatására, mint a szegényebb sorba tartozó családok.
A csak részlegesen kielégítő társadalombiztosítás és privatizált egészségügy miatt a dél-koreai háztartások több mint 85%-a rendelkezik saját magánegészségügyi-biztosítással. A drága és kiszolgáltatott megélhetés okozta bizonytalanságok tovább növekedtek a koronavírus-járvány okozta gazdasági megszorítások óta.
A dél-koreai gazdaságot főleg nagy ipari vállalatkonglomerátumok uralják, az úgy nevezett csebolok, mint például a Samsung, a Hyundai és az LG. Utóbbinál idén erőteljes demonstrációba kezdett a takarítógárda a tömeges elbocsátások és kizsákmányoló munkakörülmények ellen, aminek részeként 136 napig sátraztak a vállalat bejáratánál, miközben a vállalat által felbérelt őrök rendszeresen zaklatták őket.
Kitettségben
Dél-Korea gazdasági csodának felfogott növekedése valójában amerikai beavatkozásoknak és neoliberális döntések sorozatának köszönhető. Az Egyesült Államok negyven éven keresztül támogatta a jobboldali diktatórikus vezetést, majd az 1980-as években Cson Duhvan tábornok vezetése alatt az ország szakított protekcionista politikájával, és megnyitotta az ország piacát a nemzetközi befektetők előtt. A kilencvenes évek közepén Dél-Korea 100 milliárd dolláros külföldi befektetői kölcsönt kapott, de az 1997-es ázsiai gazdasági válság során az ország a államcsőd közelébe került, és az IMF-től való hitel felvételére kényszerült.
Az IMF-ben ekkor javában érvényesült a washingtoni konszenzus, melynek keretein belül John Williamson növekedéspolitikára vonatkozó meglátásait félreértelmezve különösen szigorú elvárásokat állított fel a hitelekért cserébe. Tömegesen privatizáltak állami vállalatokat, megcsonkították a munkavállalói jogokat, és enyhítették a gazdaság stabilitását biztosítani hivatott szabályokat.
Kulturális export
Sokat elmond a Dél-Koreában kialakult helyzetről, hogy az ország egyik legnagyobb kulturális exportja a koreai popzene mellett, a filmipar lett. A Netflixen az elmúlt hetekben a ranglisták elején szerepelt a Squid Game című sorozat, amelyben a kizsákmányolt prekár dolgozók életveszélyes játéksorozatban vesznek részt a nagyértékű nyeremény reményében. Tavaly pedig Oscar-díjat nyert Bong Joon-ho Élősködők című filmje, amely a társadalmi különbségekről szól.
A Társadalomelméleti Kollégium október 26-án szakértőkkel beszélgetést szervez Dél-Korea gazdasági és társadalmi helyzetének alakulásáról a Corvinus Egyetemen. A kerekasztalbeszélgetésen szó lesz arról, hogy milyen lépések vezettek a súlyos társadalmi egyenlőtlenségekhez, és milyen folyamatok származhatnak belőle. Az eseményen való részvétel nyitott és ingyenes.
– A szerző a Társadalomelméleti Kollégium tagja.
