A Club Aliga – legújabb nevén Aligaliget-projekt – fejlesztői egy október 7-én megrendezett lakossági fórumon igyekeztek lehűteni a helyiek kedélyeit a sokszor kritizált ingatlanberuházással kapcsolatban – ez azonban csak korlátozottan sikerült. Akkor vált látványossá, hogy milyen gyenge lábakon állnak érveik, mikor a helyiek, kiváltképp az Aligai Fürdőegyesület tagjai szegezték nekik kérdéseiket, melyekre nem tudtak megnyugtató válaszokat adni. Azóta pedig az is kiderült, hogy a Somogy megyei kormányhivatal sem elégedett a korábban leadott dokumentációval, és környezetvédelmi hatástanulmányt írt elő a beruházás megkezdéséhez.

Múlt csütörtök délben – a nem éppen ideális időpont ellenérére – legalább 100 balatonaligai lakos jelent meg a Club Aligát fejlesztő Pro-Mot Hungária Kft. terveinek bemutatóján. A beruházó delegáltjai már az elején leszögezték: az esemény nem sajtónyilvános, nem lakossági fórum, és nem is „panasznap”. De a prezentáció végén azért meghallgatnak néhány kérdést, aztán némi pogácsa és frissítő társaságában kötetlen beszélgetés formájában feltehetik a további kérdéseket a Balaton-partért aggódó helyiek – akik tehát kérdéseik jó részére már nem a publikum előtt kaptak választ.

Az aligaiak immár két és fél éve vártak erre a találkozóra, és bár a lakosokat képviselő Aligai Fürdőegyesület augusztusban is meghívta saját lakossági fórumára, akkor nem jelent meg a cég többségi tulajdonosának ügyvezetője, Budvári Róbert. A most bemutatott fejlesztési tervek nem okoztak sok meglepetést az egyesület által augusztus végén ismertetettekhez képest, a helyiek kérdéseire érkezett válaszok azonban, ahelyett, hogy eloszlatták volna az aggodalmakat, sokkal inkább megerősítették azokat.

Az államtól 9,6 milliárd forintos támogatást kapó Aligaliget-beruházás tervei közt szerepel egy 108 szobás szálloda, amely „saját parkolóval, fine dining étteremmel és wellness részleggel várja a pihenésre és feltöltődésre vágyókat”, valamint 54 apartmanház a magasparton. A komplexum északi területén lakó-, üdülő övezet létesül, „amely Balatonvilágos új kerületeként funkcionál majd”; kiépítenek egy, a ligetes környezetbe illeszkedő, nagyjából 400 férőhelyes szabadtéri kulturális rendezvényhelyszínt, illetve megújul a kikötő, a strand és a régi kertmozi is. Mindezt természetesen a kormánynak is kedves családbarát és munkahelyteremtő hívószavak kísérik. Az újonnan létrejövő településrész a tervek szerint az év 365 napján várja a látogatókat.

Mint azt már többször hangsúlyozták a helyiek, egyáltalán nem ellenzik az évtizedek óta elhanyagolt terület fejlesztését, egy dologhoz azonban ragaszkodnak:

legyen garantáltan közúton megközelíthető a Balaton-part mindenki számára, ennek érdekében pedig tegyen lépéseket a terület tulajdonosa.

„​​A beruházás során a területen új utak, sétányok létesülnek a meglévő útfelületek mellett. A sétányok szerves részét képezik a fejlesztésnek, hiszen ezekkel válik komplexxé a magas színvonalú turisztikai attrakció. A területi funkciók igényes megjelenésének megteremtésétől ugyancsak elválaszthatatlan a parkosítás, amely közel 10 000 négyzetméternyi felületen történő tájépítészeti kialakítást jelent”

– olvasható a cég közleményében.

Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely többek között az egyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület 2007-es részleges privatizációját követően 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 1 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett.

Azóta a partra csak a Pro-Mot területén keresztül lehet lejutni, az ügyben pedig kulcsfontosságú szerepe van annak, mi számít valójában közútnak, illetve közterületnek. Ugyanis miután a balatonvilágosi önkormányzat 2013-ban megállapodott az akkor még izraeli hátterű, vagyonkezelőként az állami tulajdonban lévő terület fölött is rendelkező Pro-Mot Kft.-vel hét hektárnyi terület ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) feladata lett volna ennek bejegyeztetése a Földhivatalnál.

A Pro-Mot a Club Aliga nagy részének felvásárlását követően több szerződésben is kijelentette, hogy tudomása van arról, hogy a területén átvezető három út, egy partmenti sáv és a partmenti park a vízpart megközelíthetősége miatt közterület besorolást kapnak majd, és azokon biztosítania kell a szabad közlekedést mindenki számára. A közterületek átminősítését azonban mind a mai napig nem lépte meg az MNV: a partra vezető utak állami tulajdonban lévő, de saját használatú utakként szerepelnek a nyilvántartásban.

Az MNV végül addig húzta az időt, mígnem egy kis időre Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is bevásárolta magát a cégbe az Appeninn Nyrt.-vel, majd 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány egy rendelettel a beruházást, amely – egészen abszurd módon – megtiltja a korábban az önkormányzatnak ígért területek és utak közterületté minősítését.

Így újabb súlyos akadály gördült az aligai Balaton-part szabad hozzáférhetőségének útjába, szinte lenullázva az Aligai Fürdőegyesület által eddig kiharcolt jogokat. Mint arról előző riportunkban beszámoltunk, a történet érdekessége, hogy a Tiborczhoz és Mészároshoz köthető Appeninn-féle felvásárlás előtti időszakban az a Szivek Norbert volt az éveken át tétovázó MNV vezérigazgatója, aki aztán a Pro-Mot kisebbségi tulajdonosa lett.

Kin múlik?

Mivel hivatalosan közterületen nem közelíthető meg a part, így jelen pillanatban is csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy beengedi-e a lakosokat. A csütörtöki tervbemutatót követő fórumpercek első felszólalója a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály volt, aki rögtön rá is kérdezett: közutak maradnak-e a közutak, az átjárhatóság és bejárhatóság biztosított lesz-e a fejlesztés eredményeképpen?

A cég ügyvezetője erre válaszul egy korábbi kijelentését megerősítve ismét elmondta, semmilyen szándékuk nincs az utak lezárására.

Hozzátette ugyanakkor: hogy az utak közutak vagy sem, azt ő jelen pillanatban nem tudja eldönteni, de az önkormányzattal korábban kötött településrendezési szerződésben meghatározottak szerint járnak el és tartják nyitva őket.

Budvári arról is beszélt: az önkormányzattal kötött településrendezési szerződésben már támogatta egyszer a cég a közutak kialakítását, de az, hogy jelenleg mit támogatna, az álláspontjuk szerint egy újabb tárgyalás eredménye lehet akár az önkormányzattal, akár a civil szervezetekkel. Hozzátette: „talán még időben vagyunk, hogy döntés szülessen”.

Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő  arra kérte a cég képviselőit, kezdeményezzék a közterületek létrehozását tiltó kormányrendelet visszavonását, ugyanis az egyesület sose fog beletörődni, hogy 7 hektár közterületről lemondjanak az aligaiak. „Ne várjuk meg azt, amíg politikai oldalak fogják ezt az egészet napirendre tűzni, mert ez nem politikai kérdés, hanem a mi falunk” –tette hozzá.

Budvári válaszul leszögezte: erre a beruházó részéről nincsen szándék, mivel a fejlesztések jelenleg is a kormányrendelet alapján zajlanak.

Mint arról korábbi riportunkban beszámoltunk, a helyiek számára különösen fájó, hogy, noha a Pro-Mot a tulajdonában álló 540 méter hosszú, Aliga 2 üdülőterülethez tartozó parti sétány hozzáférhetőségének biztosítását is vállalta korábban, ennek ellenére ide mostanra magánterület tábla került. És mint az ingatlan-nyilvántartásból kiderült, a korábban egy helyrajzi szám alatt megtalálható partszakaszt felparcellázták 15 építési telekre.

A szóban forgó partszakasz hozzáférhetőségét feszegető következő lakossági kérdésre válaszolva Budvári elmondta: az „csupán az előző Pro-Mot településrendezési szerződésében szerepel mint parti sétány”.  Ezt az ügyvezető állítása szerint a Pro-Mot felül kívánja vizsgáltatni, de addig is a szerződéseknek megfelelően tartja nyitva ezt a szakaszt. Persze csak addig, amíg el nem adják őket, mert onnantól a – mint kiderült, teljesen a partig érő – telkek új tulajdonosai élvezhetik majd a panorámát lakásaikból, „Balatonvilágos új kerületében”.

„Átverés az egész. Megígérik, hogy még lejöhetünk, én meg állítom, hogy mivel ők ingatlanfejlesztők, pikkpakk átjátsszák más tulajdonosnak majd ezt az ingatlant, az meg már nem biztos, hogy le fog engedni”

– értékelte az elhangzottakat a Mércének Bukovszki.

Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület titkára lapunknak kiemelte: aggasztó volt, hogy Budvári „előző Pro-Motnak” nevezte azt a céget, amely többségi tulajdonosának ő az ügyvezetője, és ugyanarról a jogi személyről van szó tulajdonképpen, mint a 2018-as tulajdonosváltás előtt.

Szerinte látszik, hogy a befektető azt se tekinti kötelező érvényűnek, amit az ő jogelődje megígért, az pedig egyenesen nem igaz szerinte, amit Budvári állít, amikor az államra hárítja a közutak kijelölésének felelősségét.

Az egyesület ugyanis korábban felkereste a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t,  és arra kérte, hogy vezessék fel az évekkel ezelőtt közterületként megígért területeket az ingatlan-nyilvántartásba. Az MNV azonban erre azt válaszolta, hogy erről a Pro-Motnak kell nyilatkoznia, mert ő a terület vagyonkezelője. Az egyesület válaszul elküldte az MNV-nek a Pro-Mot által aláírt 2013-as településrendezési szerződést, melyben támogatta a területek önkormányzati tulajdonba kerülését.

Az MNV válaszából végül kiderült: évek óta tárgyalásban állnak a Pro-Mottal, de a cégnek kell nyilatkoznia arról, hogy kezdeményezi a szerződésben foglaltakat – ezt azonban nem tette meg, vagyis hiába állítja az ellenkezőjét, a labda a Pro-Motnál pattog. Igaz, korábban, amíg még az MNV-n múlt az aligai partra vezető utak szabadsága, ő sem tett semmit. Az állami tulajdonú telkeken végrehajtandó fejlesztésekre ugyanakkor szabályosan engedélyt kért a cég, melyet az MNV-nek kell megadnia – amit meg is tett.

A védett villák napjai meg vannak számlálva

Azt eddig csak feltételezni lehetett, hogy több helyi védettséget élvező villa is útban lesz a beruházásnak, mostanra pedig be is bizonyosodott: nem számolnak a rendbehozatalukkal az új tervek. Budvári szerint a helyi védettség, és hogy ki mit szeretne megtartani, „inkább érzelmi kérdés”.

A Kádár-villa és a fórumnak helyt adó étterem épülete gyakorlatilag használhatatlanná vált, befektetői szemmel ezekben a helyreállítás nem értelmezhető – és ugyanez sajnos elmondható több századfordulós épületről is – mondta. Bármennyire is érték vagy nem érték – „kinek mi” – a strandon lévő Kmetty-villán kívül az összes leromlott állapotú épületet modernebbre cserélik. Ezt még ki kell vívni az önkormányzatnál – tette hozzá Budvári.

Lapunknak ezzel kapcsolatban Bukovszki András azt mondta, mivel a héttagú testületből vele együtt csak hárman nem fogadják teljesen kritika nélkül a beruházást, a másik négy képviselő eleget fog tenni a beruházó kérésének, és megszavazza a helyi védettség levételét a villákról. „Olyan vagyok, mintha nem is lennék képviselő” – tette hozzá.

A villákkal és épületekkel kapcsolatban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a még izraeli tulajdonban lévő Pro-Mot az elmúlt szűk egy évtizedben hagyta őket igazán lepusztulni, vélhetően ugyanazt a logikát alkalmazva, mint számos budapesti ingatlanfejlesztő (és a velük összejátszó kerületek, mint korábbi tulajdonosok). Amennyiben ugyanis egy-egy védettséget élvező épület állaga eléggé leromlik, nem ritka, hogy lepusztultsága okán leveszik róla a védettséget, így szabaddá válik az út a beruházó előtt, hogy új épületeket emeljen.

Noha a már elbontott I-es és II-es szálló is komoly építészeti értéket képviselt, és megfelelő karbantartással minden további nélkül szolgálhattak volna eredeti funkciójuknak megfelelően, éppúgy, ahogy a még álló III-as, valamint az étterem –egykori községháza –, melyben a mostani fórumot tartották, kétségtelen, hogy nem felelnek meg azoknak az elvárásoknak, melyeket a beruházó által kiszolgálni kívánt célcsoport támaszt.

Környezeti hatásvizsgálat adhat több időt az aligaiaknak?

A Népszava cikke szerint a Somogy megyei kormányhivatal – kiemelt beruházás ide vagy oda – elrendelte, hogy az Aligaliget beruházással kapcsolatosan környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni. Az előzetes vizsgálatot követő határozat szerint

„környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, ugyanakkor a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások várhatók, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges.”

A határozat felhívja a beruházó figyelmét, hogy részletes, előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni az építkezések megkezdése előtt, különös tekintettel a Balaton Natura 2000 besorolására, valamint a madárvédelmi Ramsari egyezményben foglaltaknak való megfelelésre.

Kitér emellett többek között a löszfal, valamint a védett nádasok megőrzésének fontosságára, de a megfelelő szennyvízgazdálkodásra és a fényszennyezés minimalizálására is.

A határozat megállapítja, hogy a beruházó előzetes vizsgálata számos ponton hiányos volt. Mint írják,

„[a] megküldött iratanyag foglalkozik a tervezett partvonal-rendezés kérdésével is, azonban a dokumentációban és annak mellékletét képező Natura 2000 hatásbecslésben is számos bizonytalanság szerepel.”

A szintén illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatal külön említi, hogy

• nem tisztázott, hogy a partvédőmű mely szakaszokon, milyen hosszban, milyen műszaki megoldással kerülne magasításra,
• nincsen konkrétum arról, hogy a strand hogyan kerülne kialakításra,
• az ún. Kádár-sziget bontása vagy megtartása sem tisztázott.

És felhívja a figyelmet, hogy a Balaton mederterületét érintő változtatások tekintetében külön előzetes vizsgálat szükséges, melyet a Veszprém megyei kormányhivatal folytat le.

A határozat szerint az előzetesen benyújtott tervdokumentáció számos ponton inkonzisztens, több helyrajzi számra vonatkozóan is tartalmaz önmagának ellentmondó terveket arra vonatkozólag, hogy kívánnak-e rajtuk építkezni vagy bármilyen munkálatot, változtatást végrehajtani. Emellett az embert, természeti rendszereket érő kedvezőtlen vagy zavaró hatások mértéke nem határozható meg egyértelműen, az azonban igen, hogy az építkezés során a zajszennyezés mértéke meg fogja haladni a vonatkozó határértéket.

A várható légszennyezés számításával kapcsolatban is kifogással élt a kormányhivatal, de nem tartotta megfelelőnek a hulladékgazdálkodási hatástanulmányt sem.

Hovatovább tájvédelmi szempontból is kifogásolható, miszerint a „benyújtott  dokumentáció alapján nem állapítható meg, hogy a tervezett épületek, létesítmények hogyan fognak igazodni a helyi építészeti sajátosságokhoz és milyen műszaki megoldásokkal biztosítják a tájbaillesztést.”

De ugyanilyen bizonytalanságok övezik a határozat szerint a tervezett zöldterületalakítási, parkosítási munkálatokat is,

A Balatonfelvidéki Nemzeti Park pedig az értékes, madaraknak fészkelőhelyet nyújtó növényzet, a számos védett madár- és víziállat faj, valamint az értékes nádasok védelmének szükségességére hívja fel a figyelmet, és kijelenti, hogy a „beruházást a Balaton egésze – mint komplex ökológiai egység – vonatkozásában kell vizsgálni.”

Ami összességében azt jelenti, hogy a kormányhivatal által kért és szakértők által elvégzendő vizsgálatok eredményeinek, és a beruházótól berendelt kiegészítéseknek a beérkezéséig és elbírálásáig a beruházó továbbra sem kapja meg az építkezések elkezdéséhez szükséges engedélyeket.