Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön hozott ítéletet a devizahitel-károsultak ügyében, mely szerint a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot azzal, hogy a rendőrség akadályozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt tartsanak demonstrációt – derül ki a Társaság a Szabadságjogokért közleményéből.

2014 végén több budapesti helyszínen szerettek volna tüntetni a devizahitel-károsultak a bankok és a kormány ellen.

A rendőrség azonban számos helyen, köztük Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt megtiltotta a gyűlés megtartását, annak ellenére is, hogy a szervezők több ponton elfogadták a rendőrség kérését: tíz percre rövidítették a tüntetés időtartamát, és nem hajtottak volna be autóval az utcába.

A rendőrségi tiltást a bíróság helybenhagyta, és az Alkotmánybíróság is elutasította az emiatt tett panaszt. A TASZ azonban Strasbourgig vitte az ügyet, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki ítéletében úgy határozott, hogy a tiltás jogellenes volt, a magyar állam megsértette a jogvédők ügyfelének gyülekezési szabadságát.

A TASZ közleménye szerint a rendőrség ráadásul kamu indokokkal szüntette be a rendezvényt. A hatósági tiltás indokai között szerepelt, hogy a lakóövezetben megtartott tüntetés sértené a környéken lakók családi és magánélethez fűződő jogát, mert a gyülekezők beláthatnak a kertekbe és a lakóknak nincs módjuk kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől, sértené a szabad mozgáshoz való jogot, mert a munkából és iskolából hazaérkező lakóknak kerülőutat kellene igénybe venniük, a gyülekezés félelmet kelthet a környékbeli iskolába járó gyerekekben, illetve a miniszterelnök utcájában a Terrorelhárítási Központ személy- és létesítménybiztonsági intézkedést rendelt el.

Az EJEB megállapította, hogy a 2014-ben hatályban lévő magyar gyülekezési törvényben a fentiek közül egyik indok sem állta meg a helyét, amely alapján  előzetesen be lehetett volna  tiltani a tüntetést. A TASZ közleményében megjegyzi, hogy, ez nem azt jelenti, hogy ezek az indokok lényegtelenek lennének, de nem előre, hanem a gyűlés megtartása közben kell mérlegelnie a rendőrségnek, hogy ezek a helyzetek valóban bekövetkeznek-e, és ha jogsértővé válik menet közben a tüntetés, feloszlathatja azt.

A jogvédők szerint az EJEB az ő álláspontjukat képviseli, miszerint nem tilthatnak meg előre egy tüntetést sem, arra a vélelemre hivatkozva, hogy mások szabadsága és jogai sérülhetnek.

A TASZ közleményéből egy érdekes részlet is kiderül az üggyel kapcsolatban. Habár az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította az ügyben, jogalkotói mulasztást állapított meg: mégpedig azt, hogy az akkori gyülekezési törvény nem szabályozta a magánszférához és gyülekezéshez való jog ütközésének feloldását. A kormány ennek a döntésnek nyomán dolgozott ki új gyülekezési törvényt, amit a parlament 2018-ban el is fogadott, és aminek kapcsán a TASZ számos kritikát megfogalmazott.

„A mai strasbourgi döntés alátámasztja azt az álláspontunkat, hogy a korábbi gyülekezési törvény teljes lecserélésére nem lett volna szükség: ebben a tekintetben nem volt hiányos, egyértelmű szabályokat tartalmazott, és 1989 óta számos ügyben gond nélkül alkalmazta a hatóság”

– értékelte az ítéletet Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője.