Bár Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere mindvégig azt mondta, senki sem maradt ellátatlanul a koronavírus-járvány idején, a szervezett szűrések többszöri, átmeneti felfüggesztése, az ellátórendszer leterheltsége és a kórházi ellátások átszervezése megtette a hatását.
A járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években, így jelenleg mintegy 5000 (1300 tüdőrákos, 2300 vastag- és végbélrákos és 1400 emlőrákos) fel nem ismert beteg nem kap kezelést – írja a Népszava a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság keddi konferenciáján bemutatott friss kutatás eredményeit ismertetve.
A nyolc egészséggazdász által jegyzett tanulmány szerint mindhárom vizsgált daganattípusnál az idősebbek között csökkent jobban a felismert esetek száma.
Az ellátórendszer látóteréből kiesett betegek sorsáról nem tudni semmit, az viszont valószínűsíthető, hogy őket később és már nehezebben kezelhető állapotban látja majd először orvos.
A kutatásból kiderül továbbá, hogy romlott a szűréseken való részvételi hajlandóság is, azoknál pedig, akik mégis úgy döntöttek – ha egyáltalán volt lehetőségük rá -, hogy elmennek a szűrővizsgálatokra, későbbi stádiumban észlelték az elváltozásokat, emiatt nagyobb beavatkozásra volt szükség.
A tanulmányt ismertető Elek Péter szerint a felismert tüdőrákoknak csupán 20-25 százaléka műthető. Az adatokból az is látszik, hogy jobban visszaesett a tüdődaganatos műtétek száma, mint a felismert eseteké, valamint ugyanez a tendencia észlelhető a részleges emlőeltávolítások terén is. A szakember szerint ez arra utal, hogy később a késlekedés hatása megjelenhet a halálozási adatokban is.
A tanulmányt készítette: Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Petra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagy Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs és Zemplényi Antal.
Mint arról korábban beszámoltunk, a szakemberek már tavaly a rákbetegek életesélyeinek romlására figyelmeztettek, a Tárki tavaly májusi felmérése szerint pedig minden tizedik magyar szenvedett hiányt egészségügyi ellátás terén a koronavírus-járvány miatti változások miatt. Emellett a Magyar Orvosi Kamara tavaly áprilisban arra figyelmeztette az EMMI-t:
„már most sok jelzést kapunk arról, hogy a hagyományos betegvizsgálat gyakori mellőzése, a járóbeteg-ellátó rendelések felfüggesztése, a kórházi osztályok átalakítása következtében – melyek természetesen a járvány megfékezését szolgáló helyes intézkedések–nagyon sok járulékos egészségkárosodás – súlyos esetben sajnos halál is – kialakulhat.”
Mint emlékezetes, a járvány kezdetén nemcsak egyes ellátások vagy szűrővizsgálatok szüneteltek, de Kásler Miklós arra is felszólította a kórházakat, hogy a fekvőbetegek alól szabadítsanak fel ágyakat, így rengeteg embernek romolhatott az egészségügyi állapota amiatt, hogy idő előtt küldték haza, mikor ápolásra szorult volna.
Az időközben megnövekedett várólistákkal kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – több mint egy év akadozó ellátást követően – idén májusban azt mondta, megkezdődik az egészségügyi ellátások normalizálódása: kezdenek visszaállni a szűrővizsgálatok, 4,5 millió beoltottnál az elektív műtétek, majd 5 millió beoltottnál a rehabilitáció is újraindul, illetve feloldják a látogatási tilalmat és az összes szűrővizsgálat elérhetővé válik. Azt, hogy ezek hiánya mennyi áldozattal járt és fog járni a következő időszakban, feltehetően nem fogja nagydobra verni a kormány.
