Befolyásos demokrata politikuson bukhat el Joe Biden, az Egyesült Államok elnökének a klímavédelmi csomagja – írja a New York Times.

Joe Manchin, Nyugat-Virginia szenátora ugyanis hevesen ellenzi az elnök tiszta energia programját, ami a klímaváltozás elleni küzdelem gerincét jelentené Biden programjában.

A szenátor ellenkezése nem meglepő. Nyugat-Virginia ugyanis gazdag szénlelőhelyekben, és még számos kiaknázatlan forrás akad – a szénalapú energiatermelés visszanyesésével épp ezért jelentős gazdasági károkat szenvedne el az állam.

A lap kongresszusi forrásai szerint a költségvetési törvényből ki fognak kerülni a tiszta energiatermelést biztosítani hivatott nap- szél és nukleáris erőművekre fordítandó tételek, melyekkel a szén- és gáztüzelésű erőműveket váltották volna ki mihamarább. Az vitás kérdés persze, hogy a nukleáris energiának milyen szerepet kell kapnia a zöld átállás során, a Biden-féle agendának mindazonáltal részei voltak, ami azért is érdekes, mert az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt évben alig építettek atomerőműveket.

A tiszta energia programot leghevesebben ellenző Manchin szavazata elengedhetetlen a törvény elfogadásához, így a megfogalmazói jelenleg azon dolgoznak, hogy más szektorokra vonatkozó szabályozásokból állítsanak össze hasonló mértékű kibocsátáscsökkentéssel járó csomagot.

Vedant Patel, a Fehér Ház egyik szóvivője nem kívánta kommentálni az értesüléseket, mindazonáltal megjegyezte, hogy elkötelezettek az elnök által bejelentett klímacélok oly módon való elérésében, hogy a belföldi gazdaságot és jó munkahelyek teremtését is segítsék.

Manchin szóvivője pedig kifejtette a szenátor álláspontját, miszerint

„Manchin szenátor világosan kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy adófizetői dollárokat adjanak privát cégeknek olyan dolgokra, melyeket már egyébként is végeznek. Továbbra is támogatja a klímaváltozás elleni küzdelemben tett erőfeszítéseket, miközben védelmezi az amerikai energiafüggetlenséget, és biztosítja az energia megbízható rendelkezésre állását.”

A szenátor véleményéből ugyan ez nem derül ki, azonban társadalmi szempontból valóban előremutatóbb lenne állami vagy szövetségi beruházásként építeni a tiszta energiát termelő erőműveket. Az Amerikai Egyesült Államokban azonban az erőművek túlnyomó többsége magánkézben van, és az energiaszolgáltatók is többnyire privát cégek.

Shelley Moore Capito, nyugat-virginiai republikánus szenátor ennél világosabban fogalmazott. Mint mondta, vehemensen ellenzi a tiszta elektromosság programot, amit „arra terveztek, hogy azonnal kivonja a szenet és a földgázt az elektromosság-mixünkből, és abszolút romboló lenne az államomra nézvést”.

A lap emlékeztet, hogy a 150 milliárd dolláros tiszta energia program a klímavédelmi szabályozások gerince lett volna, és jutalmazta volna a tiszta energiára váltó cégeket, míg büntette volna a fosszilis energiaforrások használatát. Szakértők szerint az Egyesült Államok valaha volt legerősebb klímavédelmi programja lett volna, és az elkövetkezendő évtizedben jelentősen csökkentette volna az üvegházhatású gázkibocsátást.

A program veszélybe kerülésével Biden elnök sem fog tudni különösen meggyőzően érvelni országa klímavédelmi elköteleződése mellett az ENSZ nemsokára kezdődő COP26 klímakonferenciáján. Az elnök azt remélte, hogy a programmal sikerül jelentősen csökkenteni az USA üvegházhatású gázkibocsátásának negyedéért felelő energiaszektorhoz köthető szennyezést.

A szénlobbi azonban továbbra is erős maradt az Egyesült Államokban, így – noha Clinton óta valamennyi demokrata elnök igyekezett valamiféle klímavédelmi programot tető alá hozni – az áttörés egyelőre Biden alatt is elmarad. A Demokrata Párton belül is súlyos feszültségeket okozhat, amennyiben nem sikerül átverni a törvényhozáson a tiszta energia programot, ugyanis a demokraták – különösen a progresszív szárny – rendszeresen hangoztatták, hogy a klímatervekből nem engednek.