Az energiaárak emelkedése miatt növekedni fognak egyes élelmiszerek árai is az elkövetkezendő hónapokban, miután az előállításuk során számos ponton a korábbinál nagyobb költségek mutatkoznak – többek között erről beszélt Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a G7 podcastjában.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a termelők nem élvezik a lakossági rezsicsökkentést, ez pedig végső soron meglátszik az élelmiszerek árában is.

A kenyérsütés esetében például a kemencék fűtése jelentős mennyiségű energiát igényel. Mint mondta,

„Magyarországon a háztartási energiaárakba ez nem fog átgyűrűzni, nem lesz magasabb ettől a rezsiszámla, viszont a pékségek drágábban fognak termelni, mert egyrészt a földgáz drágul, a búza drágult, a bérköltségek drágulnak, és ezeket muszáj áthárítani. A kiskereskedelmi láncok megpróbálják a lehető legtovább visszanyomni ezeket, de előbb-utóbb át kell, hogy hárítsák. Tehát nyilvánvaló, hogy nem csupán a műtrágya árában fog ez megjelenni”.

A jelenség rávilágít arra, hogy az energiaárak kérdését komplex módon kell kezelni, ugyanis a piaci változások még az elsődlegesen védett csoportok – nevesül a lakosság – költségeit is megdobhatják a szemléltetett, áttételes módon. Egyszersmind az energiaimport-függőség veszélyeire is felhívja a figyelmet.

Ha pedig egyet hátrébb lépünk, úgy az energiaintenzív élelmiszertermelés veszélyei is láthatóvá válnak – az előző példánál maradva az elmúlt hónapokban többszörösére emelkedett energiaárak jelentős mértékben épülhetnek be például a kenyér árába, miközben az élelmiszerek egyébként is jelentős dráguláson mentek keresztül többek között az inflációnak köszönhetően, de számos termék ára még ennél is nagyobb mértékben növekedett. A mezőgazdaságot ráadásul a klímaváltozás is sújtja, az extrém időjárási körülmények miatt tönkrement terményektől a terméshozamok felmelegedés miatti visszaeséséig.

Ugyanígy drágítja az ipari mezőgazdaságban megtermelt termények árát az üzemanyagok drágulása. Mind a benzin, mind a dízel ára túllépte immár a literenkénti 500 forintot, és nem elképzelhetetlen, hogy a további drágulás során a közeljövőben akár 600 forintba is kerülhet majd egy liter üzemanyag.

A mezőgazdasági gépek drágább üzemeltetése mellett azonban további hatásai is vannak az üzemanyagok áremelkedésének. Számos élelmiszert és alapanyagot ugyanis hatalmas távokra utaztatnak, így előfordulhat, hogy egy adott terményt a termőhelyétől több száz vagy ezer kilométeres távolságban dolgoznak vagy fogyasztanak el. A járművek üzemanyagának drágulása miatt azonban a fuvarozás költségei is nőnek, ami beépül az élelmiszerek árába, így végső soron legalábbis részben mindenképp a fogyasztókon csapódik le.

Az egyik hosszútávú megoldást az ilyen problémákra az ellátási láncok rövidítése, valamint a kevésbé energiaintenzív és ökológiai, társadalmi szempontból is hasznosabb élelmiszertermelési módok jelentik.