„Én hiszek abban, hogy Márki-Zay Péter tudja egyesíteni az ellenzéket” – mondta Karácsony Gergely tegnap, miközben bejelentette, hogy visszalép az előválasztás második fordulójában. A sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy nehezen hozta meg a döntést, mivel számos érdemi politikai különbség húzódik közötte mint „szociáldemokrata, zöld politikus” és a jobbközép jelölt között.

Abban egyelőre biztosak lehetünk, hogy a „legzöldebb” politikus távozik a mezőnyből. Ez a súlyos hiány olvasható ki a Greenpeace értékeléséből is. A civil szervezet még nyáron szedte össze a miniszterelnök-jelöltek zöld programra vonatkozó ígéreteit, és bár egyik jelölt programját sem ítélték teljesen kielégítőnek, Karácsony Gergely programját alapvetően helyesnek találták. Ezzel szemben Márki-Zay ígérete, hogy jelentkezik zöld programmal, egyelőre nem valósult meg.

„Márki-Zay Péterrel megállapodtunk abban, hogy anélkül, hogy bárki feladná az erkölcsi elveit, ő kész és képes képviselni azt a szociáldemokrata programot is, amit én letettem az asztalra, és képes összefogni az ellenzéki szavazókat a balközéptől a jobbközépig” – mondta el Karácsony Gergely tegnapi sajtótájékoztatóján.

Összességében a Greenpeace arra volt kíváncsi, hogy milyen vállalásokat terveznek a miniszterelnök-jelöltek a környezeti válságok elleni harc érdekében. Valamint arra, „hogy zöld programjukban kifejtsék, milyen érdemi intézkedéseket hoznának a tiszta levegőért, tiszta vízért, az egészséges talajért, valamint a tiszta közlekedésre, a tiszta gazdaságra, a káros vegyszerektől mentes mezőgazdálkodásra való átállásért, és a gyermekeink számára is megóvandó természeti értékeink megőrzéséért”. Úgy találták, hogy egyik jelölt programjában se jelenik meg kellőképen a környezeti válság súlyossága.

Dobrev Klára és Jakab Péter a 99 Mozgalom által összeállított Közös Alapra hivatkozott. Fekete-Győr András a Momentum választási programját küldte el, ami bár a legterjedelmesebb program volt, a Greenpeace szerint nem terjedt ki minden szűkséges részterületre. Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem vett részt a Közös Alap összeállításában, így az abban megfogalmazott ügyekre se hivatkozhatott.

Korábban részletesen írtunk Márki-Zay Péter elképzeléseiről a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban. Bevallása szerint kulturálisan konzervatív, és a szabadpiac eszméjében hisz. Megnyilvánulásaiból egy organikusan–meritokratikusan képződő, új, „tehetséges” nemzeti tőkésosztály képe bontakozik ki. Eddigi közleményeiből, illetve a programjából egyelőre nem derül ki, hogy miként képzeli a félperifériás helyzetből adódó egyenlőtlenségek kezelését, a munkajogok biztosítását, a környezetpusztító beruházások szabályozását, vagy akár az egyenlőtlen vagyonelosztás mérséklését.

A Greenpeace további kiegészítéseket kért és kapott a jelöltektől az első fordulóban, amelyek alapján Dobrev Klára értékelése továbbra is „nem megfelelt” számos létfontosságú területen, amilyen pl. a „szennyező fizet elv” érvényesítése, a szennyező járművek használatának korlátozása, a fosszilisek kivezetése vagy a szennyező fűtési módok visszaszorítása. De a jelölt „nehezen értékelhető” ígéreteket tett az agroökológia vagy a hulladékgazdálkodás kapcsán is.

Márki-Zay Péter a Greenpeace 24 kérdésre lebontott értékelésében 23 „nem megfeleltet” kapott, ezzel a versenyben lévő jelöltek közül az utolsó helyen végzett, alulmúlva egyébként Orbán Viktort is, akinek „programját” válasz hiányában a kormány teljesítménye alapján értékelte a zöld szervezet.