Csütörtök reggel megkezdődött a német mozdonyvezetők sztrájkja, miután nem sikerült megegyezniük a Deutsche Bahn német állami vasútvállalattal a fizetésemelés mértékéről. A cég jogi úton igyekszik megakadályozni a sztrájkot – írja a TAZ.
A munkabeszüntetés az eddigi leghosszabb az idei sztrájkok sorozatában, a tervek szerint öt napig, vagyis kedd reggelig fog tartani.
Jelenleg – akárcsak a korábbi, rövidebb munkabeszüntetés idején – a távolsági vonatok mindössze egynegyede közlekedik a menetrendeknek megfelelően, míg a helyi járatok nagyjából 40 százaléka közlekedik. A keleti országrész és több nagyvárosi régió azonban szinte teljesen lebénult. A teherszállításban már szerda délután óta sztrájkolnak a mozdonyvezetők.
A Gewerkschaft Deutscher Lokomotivführer (GDL), vagyis a német mozdonyvezető-szakszervezet vezetője, Claus Weselsky szerint a vasút legutóbbi ajánlata is elfogadhatatlan a mozdonyvezetők számára. Weselsky úgy fogalmazott, hogy
„ezt az ajánlatot a világon egyetlen ember, és mindenekelőtt egyetlen szakszervezet sem fogadhatja el.
A szakszervezeti vezető azt is hozzátette, hogy az elmúlt 14 hónapban 4 ezer új tag csatlakozott hozzájuk, így immár 38 ezer főre rúg a szakszervezet tagsága. Véleménye szerint ezek a tagok abban számítanak a GDL-re, hogy kiharcolja nekik a magasabb fizetéseket, és ne kelljen beérniük a vasút korábbi ajánlatával, miszerint 40 hónap alatt 3,2 százalékos béremelést kapnának, melyből az idei évre 0, azaz nulla százalék esne.
Weselsky elmondta, hogy a vasút egy olyan ajánlattal is előállt, melynek jegyében a vasutasságot első- és másodosztályú csoportokra osztották volna – vagyis egyes csoportok 400, mások 600 eurós bónuszt kapnának. A szakszervezet szerint ez ugyancsak elfogadhatatlan megoldás. Ezzel szemben továbbra is az idei évre szóló egységesen 600 eurós koronavírus-prémiumot, valamint a már idén megkezdett béremelést követelik, és a vasút negyven – illetve az új ajánlat szerint harminchat – hónapos bérmegállapodásával szemben huszonnyolc hónapra kötnének kollektív szerződést.
A vasúttársaság azonban a frankfurti munkaügyi bíróságon támadja meg a munkabeszüntetést. Véleményük szerint a szakszervezet nem kíván a tárgyalóasztal mellett megoldást találni, ezzel szemben politikai okokból léptek sztrájkba.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a német vasútnál több szakszervezet is működik. A masiniszták szakszervezete mellett az Eisenbahn- und Verkehrsgewerkschaft (EVG) általános közlekedési szakszervezet is jelen van a vállalatnál, utóbbi pedig el is fogadta a cég ajánlatát.
A német munkaügyi szabályozások értelmében a cég azzal a szakszervezettel köthet kollektív szerződést, melynek nagyobb a tagsága, ez pedig szintén vitás helyzetet szül – az EVG ugyanis nagyobb tagsággal rendelkezik a DB munkásainak körében, a GDL azonban számos más vasútvállalatnál is jelen van. Mint korábbi cikkünkben emlékeztettünk, Németország területén összesen 71, kisebb-nagyobb vasúti társaság működik.
Mindazonáltal akármelyik szakszervezettel állapodjon is meg a DB, amíg a mozdonyvezetők nem vezetnek mozdonyt, addig a vonatok sem fognak menni. A társaságnak ugyanakkor a fent vázolt reprezentativitási vita miatt lehetnek ütőkártyák a kezében a most kezdődő bírósági eljárásban – ami azonban hosszabb ideig elhúzódhat, mint a sztrájk miatti leállás.
