Egyre nagyobb harc folyik a pedagógusokért az iskolákban – a szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy EMMI által fenntartott iskolában, így nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket, írja a HVG. Az iskolaigazgatók számára pedig nem világos, miért fizet többet ugyanazért az egyik fenntartó, mint a másik.
Egy vidéki gimnázium igazgatója például arról számolt be a lapnak: néhány éve még egyszerűen át tudott csábítani egy matektanárt valamelyik szakközépiskolából,
ám ma már azt a választ kapja a természettudományt tanító pedagógusoktól, hogy egy technikumban 80-100 ezer forinttal többet ígérnek nekik, így nem jönnek.
A HVG szerint ez mindössze csak újabb iskolapéldája annak, hogy a finanszírozását és fenntartását tekintve is alaposan szétszabdalt a magyar iskolarendszerben a kevés tanárért egyre elkeseredettebben küzdenek a Klebelsberg Központhoz, illetve az állami tankerületekhez tartozó középiskolák a jobban támogatott ITM-es iskolákkal.
Főképp az állami fenntartású gimnáziumoktól tudják elcsábítani a közismereti tárgyakat és az idegen nyelveket tanító pedagógusokat a technikumok és a szakközépiskolák. Bár mindkét iskolatípust az állam finanszírozza, egyiket az EMMI-n keresztül (tankerületi központok), a másikat az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül (szakképzési centrumok), ám a tanári béreket és a munkaterheket tekintve közel sem ugyanolyan mértékben.
Egy gimnáziumban például a pedagógusok bérét kizárólag a pedagógus-bértábla határozza meg, amelytől eltérni nem lehet, a szakképző iskolákban viszont lehetőség van egyéni béralkura is.
A terület tavalyi átalakítása során általános béremelést is kaptak a szakképzésben dolgozó pedagógusok, és emellett az iskolavezetőknek van lehetősége teljesítményalapú differenciálásra is, és arra is, hogy magasabb bérrel csábítsák magukhoz a tanárokat. Így fordult meg a trend, miszerint korábban a szakképzés felől volt lehetőségük a gimnáziumoknak a szaktanárokat pótolni, a magasabb presztízs ugyanis odavonzotta őket.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem csak a fizetés csábítóbb, maguk a munkaterhek is kiszámíthatóbbak és kisebbek. A szakképzésben például heti 22 órája van egy pedagógusnak, míg a gimnáziumban jóval több, idén mintegy 25 óra.
A PSZ számításai szerint egyébként mintegy 12 ezer pedagógus hiányzik összesen a rendszerből, most 146 ezren dolgoznak főállásban, ehhez képest 160 ezer főre lenne szükség, a hiány pedig minden iskolatípusra jellemző.
A pedagógushiánnyal már többször is foglalkoztunk a Mércén: a tavalyi iskolakezdéskor a pedagógus szakszervezetek azt jósolták, hogy több, mint ezer tanár hiányzik az iskolákból, illetve arról is beszámoltunk, hogy a középiskolások nem tolonganak azért, hogy bekerüljenek egy-egy tanári szakra.
