Franciaország július óta nem toloncol vissza afgán menekülteket hazájukba – jelentette be Gérald Darmanin, francia belügyminiszter a mai napon. A bejelentés egy nappal azután történt, hogy Németország és Hollandia is bejelentette az afgánok deportálásának felfüggesztését.
Németország és Hollandia az augusztus 11-i bejelentés előtt két nappal, augusztus 9-én a két ország még – Ausztriával, Belgiummal, Dániával és Görögországgal egyetemben – levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy folytathassák a deportálásokat, az afganisztáni helyzet egyértelmű súlyosbodása ellenére. A levélben az állt, hogy „rossz jelzést” küldhet az afganisztániak deportálásának leállítása és attól tartanak, hogy emiatt többen kérnének majd menedéket az EU-ban.
Ankie Broekers-Knol, Hollandia Igazságügyi és Biztonsági miniszter viszont később azt mondta, „az elkövetkező időszak eseményei olyan bizonytalanok” Afganisztánban, hogy muszáj moratóriumot hirdetni a deportálásban. Hollandiából hat hónapja nem deportáltak afgánokat, tette hozzá.
Horst Seehofer, német belügyminiszter, aki még a hónap elején magabiztosan kiállt a deportálások fenntartása mellett, szintén bejelentette, hogy „egyelőre” felfüggeszti Németország a kitoloncolásokat. A belügyminisztérium szóvivője szerint 30 ezer afgánt ítéltek deportálásra az országban.
1200-ra becsülik azoknak az afgán menekülteknek a számát, akiket 2021-ben deportáltak Európából. Afganisztán már júliusban arra kérte az Európai Uniót, hogy függesszék fel a deportálást, amit jelenleg több EU-tagország is folytat. A múlt héten az Emberi Jogok Európai Bírósága arra kérte az osztrák hatóságokat, hogy legalább augusztus végéig függesszék fel egy afgán állampolgár deportálását, mert „helyrehozhatatlan károkat” okozhat a visszatoloncolása. Elsőként Finnország, Svédország és Norvégia hagyott fel a gyakorlattal Afganisztán kérésére.
Afganisztánban azért súlyosbodik a helyzet, mert a hónap végéig kivonulnak az amerikai és NATO csapatok az országból, ezzel feladva egy évtizedes háborút. A csapatok kivonulása a Talibán előretörésével jár. A szélsőséges iszlamista csoport már az ország kétharmadát uralma alá hajtotta és több régió fővárosa fölött is átvette mostanra az irányítást. Az országban működő segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy bármelyik nagyobb város eleste tovább súlyosbítja a már meglévő humanitárius válsághelyzetet, amelynek során már így is rengeteg ember kényszerült elmenekülni otthonából.