Törökország délnyugati tartományaiban közel két hete – eddig még sosem látott – erdőtüzek pusztítanak. Mostanra több tucat falu, több mint kétezer hektár erdő és egy hőerőmű is a lángok martalékává vált. Erdoğan szerint minden rendben van, ha van is hibás, azok az ellenzéki polgármesterek, és természetesen a kurdok. A törökök nagy része azonban másként látja a dolgokat.

Az erdők a globális felmelegedés tapasztalható gyorsulásától, és az éghajlati szélsőséges erősödésétől függetlenül is rendszeresen kigyulladnak nyaranta a mediterrán éghajlaton, eddig is minden nyáron előfordultak kisebb-nagyobb tűzvészek. Az idei évben pedig történelmi rekordot döntött a szárazság  Törökországban, így várható volt, hogy erdők is kigyulladnak majd, a kormány azonban nem nagyon foglalkozott a veszéllyel. Az első tüzek július 28-án jelentkeztek az Anatólia délnyugati partvidékén található Antalya tartományban. Ekkor még úgy tűnt, egy-két nap alatt sikerül majd megoldani a problémát,

pár napon belül azonban kiderült, hogy a Török Légi Szövetség (Türk Hava Kurumu) tűzoltásra használt gépei nincsenek használható állapotban, mivel a kormány idén pénzügyi okokból nem költött a karbantartásukra.

Ez pedig nagy felháborodást váltott ki az országban, mivel csak Erdoğannak tizenhárom elnöki gépe és három helikoptere van. Két héttel ezelőtt az Észak-Ciprusi Török Köztársaságba tett látogatása alkalmával nem kevesebb mint nyolc repülő szállította az elnököt és udvartartását. Az már csak olaj volt a tűzre, mikor kiderült, hogy a Erdőügyi Minisztérium, aminek feladata lett volna a a gépek karbantartása, idén májusban 2,1 milliárd forintnyi liráért vásárolt huszonnyolc Toyota terepjárót szolgálati autónak. Mindamellett az Erdoğan-kormány évek óta komoly propagandát épített arra, hogy a veje által gyártott Bayraktar drónok olyan sikeresek, hogy külföldre exportálják őket: Törökország immár légi nagyhatalom. Ezen állítására azonban rácáfol a mostani állapot.

Amikor az ultranacionalisták józanabbak az elnöknél

A tüzeket ugyanis első körben Ukrajnától és Oroszországtól kölcsönkért repülőkkel kezdték oltani, azonban sajnos ez is kevésnek bizonyult. Ekkor pedig egy eddig ismeretlen kurd terrorszervezet, a Tűz Gyermekeinek Kezdeményezői (Înîsiyatîfa Zarokên Agir) vállalta magára Twitteren a gyújtogatásokat (a posztot hamar eltávolították), ennek hitelességét azonban többen is kétségbe vonták. A nyári erdőtüzekért az ország legtöbb problémájához hasonlóan Erdoğan szövetségesei rendszeresen a kurdokat hibáztatják. Ezen állításokat ugyan még sohasem sikerült bizonyítaniuk, ezzel viszont mindig ki tudnak bújni a felelősség alól, és persze az etnikai feszültséget is sikerül így fenntartani.

Nem így például Sedat Peker, ultranacionalista maffiavezér, aki a közösségi médián szólt a török nacionalistákhoz arról, hogy abban az országban, ahol biztonsági okokból igen komoly közúti ellenőrzések vannak, nem valószínű, hogy egy csapat kurd terrorista pár nap alatt több mint száz erdőtüzet tud okozni. Szerinte a kormány nem csak a felelőséget akarja a kurdokra hárítani, de szándéka lehet egy kurd-ellenes erőszak hullám kirobbantása is. Éppen ezért külön felkérte a szélsőjobbot, hogy semmi esetre se menjenek bele ebbe a játékba, és ne a kurdokon álljanak bosszút, akiket az utóbbi hónapokban a tüzektől függetlenül sem kevés támadás ért, a helyzet általában is igen feszült.

A nacionalista Pekerre azonban kevesen hallgattak, és az ország több pontján fegyveres civilek zárták le az utakat, hogy az elhaladók igazolványait, illetve rendszámát ellenőrizzék. Törökországban a rendszámokon a tartományok két számjegyű azonosítója is fel van tüntetve, ezen azonosítókat a tartományok ABC sorrendben kapták, ebből adódott, hogy egy nyugat-törökországi Denizli tartományából érkező jármű 20-as rendszámára az egyik csoport azt hitte, hogy az a kelet-törökországi kurd többségű Diyarbakir városáé (az itteni rendszámokat egyébként a 21-es számmal látják el), a sofőrt nem sok híján meglincselték. Sajnos nem mindenki volt ilyen szerencsés. Aydin tartományban egy száz fős önbíráskodó csoport három főt lincselt meg, itt a kurd többségű Bingöl tartomány 12-es számát keverték össze az egyébként teljesen török lakosságú Balikesir 10-esével. Egy csapat önbíráskodó civil még a Euronews helyi stábját is feltartóztatta, és nem akarták őket elengedni, mondván, ők döntenek arról, hogy kik használhatják az utakat.

Teafű a tűzkárosultaknak

Erdoğan vasárnap maga is a térségbe utazott. Nem töltött itt sok időt, az összecsődített lakosságnak azt mondta, minden rendben lesz, majd a pódiumról teafilter-csomagokat dobált az otthontalanná vált embereknek. Sokaknál itt telt be a pohár, és mikor már úgy érezték, a kormánytól többet nem várhatnak pár csomag teánál, a közösségi médián angol nyelvű felhívást kezdtek terjeszteni a #helpturkey hashtaggel. A felhívásban arra kérték a világ országait, hogy küldjenek tűzoltásra alkalmas repülőket. Ekkorra már a Milas településen található hőerőmű is veszélyben volt. A kormány ezt felháborítónak találta, Fahrettin Altun a kommunikációért felelős miniszter úgy nyilatkozott az ügyben, hogy idegen erők állnak az akció mögött, akik Törökországot gyenge országnak akarják felmutatni,

Ibrahim Karagül, a kormánypárti Yeni Safak napilap munkatársa egyenesen odáig ment el, hogy akik külföldről kérnek segítséget, azok valójában azt szeretnék, hogy idegen erők szállják meg az országot.

Hétfőre azonban a vezetés is belátta, hogy az Oroszországtól és Ukrajnától kölcsönkért gépek nem lesznek elégségesek, így az EU-tól kértek segítséget, ahonnan az ország kapott is három repülőt. Eddigre azonban oly nagyra nőtt az elégedetlenség, hogy a Török Médiatanács (RTÜRK) közleményt adott ki, mely szerint azon médiafelületek, amelyek a tűzről adnak tájékoztatást, káosz keltése miatt felelősségre lesznek vonhatóak.

Szerda reggelre sikerült megállítani a tűz terjedését Milas település környékén, ahol egyébként egy hőerőmű is van. Délután azonban egy hatalmas szél ismét feltámasztotta a tüzet, és estére elérte az erőművet, a környéken tartózkodó mentőegységeket a haditengerészet mentette ki.

Erdoğan mindeközben veje – nem a drónos vejének, hanem a másiknak – TV csatornáján beszélt élő adásban. Az erdőtűzzel kapcsolatban csak pár mondatot szólt, véleménye szerint ez a helyi polgármesterek asztala, így nem akar a kérdéssel foglalkozni. Itt fontos megemlíteni, hogy az erdőtüzek által érintett területek szinte mindenhol ellenzéki kézben vannak az önkormányzatok, azaz az illiberális elnök ezzel politikai ellenfeleire hárította a felelősséget. Megemlítette viszont, hogy a #helpturkey megosztása egyenes út a terrorizmushoz. Azt nem fejtette ki, hogy mégis miért, arról viszont sokkal többet beszélt, hogy az ország sportolói milyen csodás eredményeket értek el az olimpián. A csütörtöki napon pedig meg is kezdték a jogi lépéseket annak érdekében, hogy felelősségre vonják azon török állampolgárokat, akik használták az elmúlt napokban a #helpturkey hashtaget a közösségi médián. Azóta egyébként már Izraelből is érkezett két repülő, hogy segítse az oltási munkálatokat, az állítólagos ellenségtől érkezett segítség valamiért nem zavarja annyira a török kormányt, mint a közösségi médián indított felhívás.

Erdoğan 2018 óta kiszélesített jogkörökkel vezeti az országot. Három éve azt ígérte, ha megkapja a teljhatalmat, azzal megmenti az országot a fölösleges bürokráciától, mivel minden az ő kezében fog összpontosulni, és senki se tudja jobban irányítani az országot, mint ő. A mostani eset azonban ismét rámutatott, hogy ez egyáltalán nem igaz. 2023-ban választások lesznek az országban, az elnök népszerűsége pedig ez elmúlt egy évben folyamatosan zuhant, az erdőtüzekkel szembeni tehetetlensége pedig csak tovább rontotta annak esélyét, hogy demokratikusan megnyerhesse a soron következő választásokat.