Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjút, amiben többek között arról beszélt, hogy sikeresnek értékelik a járvány alatti digitális oktatást, amihez szerintük elégséges támogatást biztosítottak. Ezek mellett az évismétlésekről, a tanárhiányról és utánpótlásról is beszélt. A pedagógus szakszervezetek szerint egészen döbbenetesek az iskolafenntartói hivatal vezetője által elmondottak.
Hajnal az interjú elején arról beszél, hogy nem gondolja, hogy „különösebb tragédiaként kellene felfogni, ha valakinek ebben a kivételes helyzetben évet kell ismételnie”, mivel nagyobb gondot jelent az, ha a kisiskolás éveken át maga előtt tolja a hiányosságait.
„Egyáltalán miben gondolkodik a Klebersberg Központ? Hogyan gondolja azt, hogy hogyan oldanák meg a felzárkóztatást?”
– reagált Hajnal kijelentésére Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja. Nagy elmondta azt is, tragikusnak vélik az egész hozzáállást: „ahogy Hajnal emberekben, pedagógusokban gondolkozik, az egész személet, ahogyan gondolkoznak, valami döbbenet”.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke kérdésünkre elmondta, az évismétlés nézőpont kérdése. Számít, hogy mekkora a lemaradás a gyermek részéről, be tudja-e azt pótolni, vagy sem. Nagyobb probléma, hogy a hátrányos helyzetű régiókban az online oktatás közel a „mission impossible kategóriájába tartozik”. Ezeken a helyeken a szakmában vitatott tanodai rendszer segíthetne a lemaradások pótlásában.
Hajnal Gabriella az interjúban elmondta, az elmúlt évek során mintegy 150 ezer informatikai eszközt szállítottak ki a tankerületi iskolákba, idén télen több tízezres nagyságrendben kerültek ki további laptopok, asztali számítógépek és tabletek, „sőt jelenleg is beszerzés alatt áll több mint ötezer projektor, valamint drónok, 3D-nyomtatók és humanoid robotok is, melyek a XXI. századi oktatás új eszközei lesznek”.
„Mi az, hogy 3D nyomtató, meg mi az, hogy humanoid robot, amikor 2D nyomtató sincsen sok intézményben. Nagyon sok helyen alapvető feltételek hiányoznak. Miről beszél ez az ember? Megint van valami haver, akinek esetleg ilyen tárgyai vannak eladók? Mert marhára nem itt tart az oktatás”
-reagált Nagy Erzsébet, aki szerint azt, hogy ennyi eszközt eljuttattak az oktatásba, nem nagyon lehet észrevenni, folyamatosan ezzel kapcsolatos hiányokról számolnak be nekik. Sok helyen, ahol még 2D nyomtató sem volt az iskolában, a polgármesteri hivatalokban nyomtatták ki az anyagokat, innen vitte azt futár a diákhoz, majd vissza a pedagógushoz.
Totyik Tamás szerint a humanoid robot, a 3D nyomtató és a drón „mind szép és jó”, de kérdés, hogy az online oktatást segítették-e. Mert nem ezekre van szükség, hanem például az ingyenes internet hozzáférésre.
„Mert adhatunk a gyereknek tabletet, de ha nincs internet, akkor az nem ér semmit.”
Totyik szerint, ha a kormány valóban 2018-ra véghez vitte volna a szerinte egyébként jó Digitális Oktatási Stratégiát, akkor nem lett volna gond az online oktatással.
Hajnal Gabriella „az ellenzéki sajtóban előszeretettel emlegetett tanárhiánnyal” kapcsolatban egy példát hozott. Szerinte hiába írják le az üres álláshelyekre hivatkozva, hogy kétezernél is több helyen hiányzik a kémiatanár, ez az adat nem fedi a valóságot, „mivel egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár”. Hajnal azzal érvel, hogy az alacsony létszámú intézményekben 4-5 iskola együttesen tudja megadni a egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot.
Nagy Erzsébet szerint a kémia tipikusan nem az, amit több iskolában lehet normálisan tanítani egyszerre, főleg, ha az illető még kísérletezne is:
„Viszi a fején az Erlenmeyer lombikokat, vagy hogyan lesz ez?”
Nagy szerint Hajnal nyilvánvalóan olyan embereknek nyilatkozik a Magyar Nemzetben, akiknek régóta közük sincs az iskolához, nem láttak már ilyet közelről egy ideje, mert azok tudják bevenni, hogy jelen pillanatban ezek az oktatás legnagyobb problémái. Hogy a 3D nyomtató, a humanoid robot, meg a drón az, ami hiányzik a modern oktatáshoz, mert ezeken kívül semmilyen olyan üggyel nem foglalkozik, és látszólag nem is áll szándékában, amik ténylegesen problèmát jelentenek.
Ilyen Nagy szerint, hogy nincs elég pedagógus, mert majd átmegy egy másik iskolába. Ezzel a pedagógiai, a nevelő munka teljesen érdektelen. Mivel aki rengeteg iskolában tanít, az egyikben sem tud teljes értékű tantestületi tag lenni, nem tud a gyerekekkel úgy kapcsolatot tartani, mint aki egy helyen dolgozik – teszi hozzá Nagy Erzsébet.
Totyik Tamás elmondta azt is, az ilyen „utazó pedagógusokat” az intézmények vezetői nem fogják tudni megbízni osztályfőnöki feladatokkal, nem tudnak majd részt venni munkaközösségi feladatokban. Aki minden nap másik iskolában tanít, az nem fog tudni napközizni.
„Az útiköltséget hogyan fogják nekik megfizetni? Vannak olyan kollegák, akik a téli időszakban a második kocsijukat tették tönkre, mert a csúszós utakon ingáztak. Ezt ki fogja megtéríteni nekik? Kapnak majd pluszjuttatásokat?”
A Klebelsberg ösztöndíjjal kapcsolatban Nagy Erzsébet azt mondta, az, hogy a reál tanárok már a diploma előtt „elkeltek” konkrétan azt jelenti, hogy a tanulókkal az utolsó évben gyakorlat címszó alatt üres állásokat töltenek be. De, mivel a fizetésük nekik sem lesz magasabb, ezért ahogy tudják, ők is el fogják hagyni a pályát. Ezzel nem oldanak meg semmit.
Ahogy azzal sem, hogy megkönnyítik a tanár diplomához jutást, az egyetemi tanárképzés kimeneteli feltételeinek enyhítésével. Azzal, hogy a tanárnak „majd nem kell többet tudni, mint a középszinten érettségiző tanuló”, ezzel alacsonyabb tudású diákok is bekerülhetnek a tanárképzésbe, Nagy szerint nem fogják vonzóbbá tenni a tanárpályát. Sőt szerinte, ha elterjed, hogy ilyen tudással is lehet már tanítani, akkor
még tovább rontják a pedagógusok megbecsültségét, és alapot adnak a közbeszédben járó rosszindulatú mondásra, hogy aki nem tudja az tanítja.
Nagy Erzsébet elmondta, a jövő évi költségvetésben nincs keret a pedagógusok fizetésének emelésére, sőt mintha az oktatásra szánt keret is kevesebbnek tűnne, ami szintén nem olyasmi ami vonzóbbá tenné a pályát.
„Ez a humanoid robot az ő fejükben már lehet, hogy megvalósult, csak ezt úgy hívják, hogy pedagógus.”
Totyik Tamás azt mondta, hogy a kormány nem is akarja a bérrendezést megvalósítani, mert az nem fog nekik annyi szavazatot hozni, mint más társadalmi csoportok támogatása. Közben nem veszi észre azt, hogy teljesen padlóra vágja a közoktatást.
„Lehet, hogy egy bután tartott népet könnyebb lesz kormányozni de, hogy nem a 21. század fejlődésére állítja az országot, az biztos.”
