Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

41,5 milliárdra nőtt a kórházak adóssága, a betegek sínylik meg a tartozást

Júniusban 41, 5 milliárdra nőtt a kórházak adóssága. A tartozásokat a magánszolgáltatók is megérzik, akiknek hiteleket kell felvenniük a kiesett bevétel miatt, de az adósságot betegek sínylik meg a legjobban, ugyanis a probléma az ellátás minőségére is kihat. Az ATV szerdai műsorában Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára nyilatkozott a kialakult helyzetről. Az ATV értesülései szerint ráadásul a kórházak már nem is csepegtetik a pénzt, hanem egyáltalán nem fizettek. A szövetség korábban arra kérte a kormányt, hogy a gazdaság újraindítása keretében fizesse ki a kórházak adósságait, erre azonban nem kaptak választ.

Rásky elmondta ,,a covid vette át a normál kórházi ellátás szerepét, ráadásul ez egy drága betegség”. Kiemelte az EMMI államtitkárárnak egy parlamentben elhangzott válaszát, miszerint a covid miatt nőtt elsődlegesen a kórházak adóssága. A halasztható műtétek a minimálisra csökkentek a kormányzati intézkedésekkel és minden erőforrás a covidra ment. a főtitkár szerint nyilván szoros az összefüggés, a halaszható műtétek minimálisra csökkentek, de az adósság minden évben jellemző szokott lenni.

A pénzhiányhoz hozzájárulhat az is, hogy a kórházak korábban  teljesítményfinanszírozással működtek, most azonban átlagfinanszírozásra tértek át, így gyakorlatilag kevesebb összegből működnek, mint amiből az ellátások és az eszközök finanszírozhatók. Rásky László ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy évtizedes struktúrák vannak életben a finanszírozás tekintetében, és amikor még teljesítményalapon működtek az intézmények, akkor is kevesebb pénzből kellett boldogulniuk. Hozáttette, a covid előtt is alulfinanszírozottak voltak a kórházak, de a betegség drágasága miatt ez még fokozódott.

A főtitkár azt reméli, hogy a betegek nem érzik a kórházak hatalmas adósságát, vannak viszont olyan problémák, melynek során rájuk is kihatással lehet a helyzet.

Egyes műtéteket például el kell halasztani, mert hiányoznak alapfelszerelések. Rásky  példaként említette hogy bizonyos baleseti sérülések kezelésénél nem voltak megfelelő csavarok vagy implantátum amiket a műtét során használhattak volna az orvosok.

,,Ezeket a helyzeteket a legvégén biztos hogy a betegek sínylik meg”

-jelentette ki.

A tartozások nagy része  magánszolgáltatókkal szemben áll fent, akik szintén nehéz helyzetbe kerülnek az adósságokkal. A főtitkár szerint a kórházi beszállítók nagy részét kis-és középvállalkozások teszik ki. Az ő erőforrásaik is korlátozottak, így hitelt kell felvenniük.

,,Ha azt nézzük hogy évről évre 40-50 milliárddal több adósság keletkezik, akkor ennyivel biztos több pénzt kellene a kormánynak belefektetni az egészségügybe”

– mondta el a főtitkár. Viszont a betegellátás fejlesztése is fontos szempont amire még több pénz kellene, a teljes összeget Rásky százmilliárdos nagyságrendűre becsli.

Jelenleg 294 intézményt érint az adósság, ebből 142-nek 30 nap alatti tartozása van. A kórházi adósságok témája évről évre aggodalomra ad okot – elsősorban azért, mert rámutat az állami finanszírozású egészségügyi rendszer hiányosságaira. Az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal ráadásul még tovább nőtt az orvosok és a szakdolgozók közti bérszakadék, többen nem kapják meg juttatásaikat, illetve az orvosok ügyeleti bére is aránytalan.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila