A Magyar Hang cikke szerint Péterfalvi Attila augusztus 3-ig nem dönt róla, hogy indít-e vizsgálatot az elmúlt napokban kibontakozó lehallgatási botránnyal kapcsolatban, az adatvédelmi biztos ugyanis nyári szabadságát tölti, és bár egy sor beadványt kapott már az ügyben, egyelőre a jelek szerint nem érzi szükségét annak, hogy megszakítsa pihenését.

„A mostani hírek titkos információgyűjtésre utalnak, ezt a szakszolgálat végezheti igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély alapján”

– közölte a lappal Péterfalvi, aki hozzátette: ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást.

A Magyar Hang újságírója felvetette az adatvédelmi biztosnak, hogy az eset súlyosságára való tekintettel esetleg augusztus első fele előtt is lehetne vizsgálatot indítani, de erre Péterfalvi nem tudott reagálni.

Vasárnap írta meg a Direkt36 a Telexen 17 lap közreműködésével megvalósított nemzetközi projektjük alapján, hogy többek között két kollégájukat, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást is megfigyelte valószínűleg a magyar kormány egy okostelefonokra telepíthető kémszoftverrel, amivel gyakorlatilag a készüléken található valamennyi információt ki lehet nyerni

A lap munkatársai több mint 300 megfigyelt személyt találtak.

Mármint Magyarországon, a lista több mint 50 ezer telefonszámot tartalmaz a világ számos országából, többnyire olyanokból, melyeket nem a sajtó- és személyes szabadságjogok határozott érvényesüléséről ismerni, így például azerbajdzsáni, szaúd-arábiai, indiai és marokkói számok is vannak rajta. Az Unióból ugyanakkor csak magyar számok kaptak rajta helyet.

A szoftver Magyarországon azután jelent meg, hogy a magyar és izraeli kormányok között magas szintű találkozók zajlottak 2017-ben és 2018-ban, gyártója pedig azt állítja, hogy kizárólag kormányoknak értékesíti, így erős a gyanú, hogy a megfigyelés mögött a magyar kormány áll.

A magyar telefonszámok megfigyelése azután szaporodott meg, hogy Czukor József egykori hírszerzőtiszt, akkor éppen a miniszterelnök főtanácsadója személyesen tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel 2018 februárjában.

A programot gyártó NSO szerint a nemzetközi botrányt kirobbantó Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban. Az NSO határozottan tagadja a jelentésben állítottakat, és rágalmazási pert fontolgat, igaz ilyen eddig még nem indult.

Az NSO azt is közölte, hogy kémszoftverüket csak és kizárólag „ellenőrzött kormányoknak” értékesítik. A jelenlegi botrány során azonban olyan országok nevei merültek fel vásárlókként, mint például Mexikó, ahol 2000 óta 120 újságírót gyilkoltak meg (csak tavaly kilencet), vagy éppen Szaúd-Arábia, aminek isztambuli konzulátusán a legnagyobb valószínűség szerint élve darabolták fel Dzsámál Hasogdzsit, az Egyesült Államokba emigrált szaúdi újságírót.

(Magyar Hang)