Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tíz évig nem tudhatjuk meg, miért jó az, hogy 35 évre koncesszióba adják az autópályákat

Tíz évre titkosította a kormány azt az anyagot, ami alapján meghozták a döntést, hogy a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését koncesszióba adják, egyelőre nem tudni, kinek – adta hírül a Népszava.

Június 14-én jelentette be a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézménye, a kaszinókoncessziókat is kezelő Nemzeti Koncessziós Iroda, hogy csaknem 2000 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt adnának koncesszióba. A pályázat jelentkezési határideje jövő hétfőn zárul, ezt követően a jelentkezőkkel az NKI és a Kabinetiroda tárgyal, végül a legjobb ajánlatot tevő céggel még az idén aláírnák a 35 éves szerződést.

A Transparency International adatigényléssel fordult az NKI-hoz, ebben arra kérte a hivatalt, hogy mutassák be azokat a számításokat, amelyek alapján indokolható, hogy ilyen hosszú időre, azaz 35 évre írnák ki a koncessziós szerződést, illetve, hogy ez az időtáv megfelel-e az uniós irányelveknek, írja a Népszava.

A hivatal azonban elutasította a szervezet megkeresését arra hivatkozva, hogy mivel döntés-előkészítő anyagról van szó, ezért 10 évig nem lehet nyilvánosságra hozni.

Az információ szabadságáról rendelkező törvény valóban leszögezi, hogy „a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános”, viszont azt is, hogy „a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény [a 10 éves időtartamon belül – a szerk.] a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”

A titkosítás hírére a korrupció ellen küzdő K-Monitor Facebookon reagált:

„Higgyük el látatlanban, hogy az útépítésben közel 35 év politikai klientúraépítő mutyi után most majd a sarkára áll az állam a közpénzek védelmében? Egy demokráciában nem hitalapon működnek a dolgok!”

A koncessziós pályázatot a meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózati elemekre, azaz 1662 kilométernyi alaphálózatra és 381 kilométer kiegészítő hálózatra írták ki, ahol egy magáncég kezébe adnák a tervezési, felújítási, építési, ellenőrzési, üzemeltetési, karbantartási és finanszírozási feladatok ellátását. A koncesszió megkötéséért Rogán Antal felel majd.

A G7 szerint a mai jellemző árakkal több mint 2000 milliárd forint építési megbízásról lehet szó, és a nyertes akár saját magának, akár alvállalkozóknak közbeszerzés nélkül és a nyilvánosság kizárása mellett tud ezermilliárdos nagyságrendű építőipari munkákat elosztani. Ezen felül az üzemeltetés értéke évente 20-30 milliárd forintot tehet ki, tehát mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot közelítheti.

A lépést a kormány azzal indokolta, hogy „az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan Magyarország sem az RRF (a járvány utáni helyreállítási csomag), sem a hétéves költségvetés (MFF) keretéből nem tud majd önállóan autópályát építeni.”

Ez azonban nem jó érv, állítja Reményik Kálmán, az állami autópályakezelő korábbi vezetője. Reményik a Válasz Online-nak adott interjújában kijelentette, hogy „ha arra nem is ad az EU, másra ad. Amit tehát nem költségvetési pénzből kell állni. Cserébe azt a kevés építkezést lehetne a költségvetésből. De a lényeg nem ez, hiszen az építés most nem lesz meghatározó.” Reményik szerint a koncesszióba adás azért különösen érthetetlen, mert az államnak ma jól kiépített szervezete van az autópálya-üzemeltetésre, az egyik az infrastruktúra-fejlesztő, a másik a Magyar Közút.

„Az állam nem fogja bezárni a Magyar Közutat, hiszen van egyéb, nem fizetős úthálózat is, amelyet fenn kell tartania. Aki tehát megkapja majd a koncessziót, jó eséllyel ugyanúgy az állami szervezeteket bízza majd meg a munka tényleges elvégzésével, csak rászámol némi hasznot, amelyet zsebre vág. Ez tehát nem fejlesztés, hanem örökjáradék valakinek” – mondja Reményik.

A koncesszió lehetséges nyertesével kapcsolatban történtek már találgatások: az ellenzék a NER-közeli vállalkozót, Szíjj Lászlót sejti a háttérben, míg a 24.hu a bejelentést követően arról írt, hogy az eddig ismert részletek alapján nem kizárt, hogy újabb kínai gigaberuházásról lehet szó. Nagy Gabriella, a Transparency International programvezetője a Népszavának elmondta, fontolgatják, hogy a sikertelen adatigénylésnek bírósági úton szerezzenek érvényt.

Címlapkép: MTI/Sóki Tamás