Idén nyáron is külön kellett kérvényezniük a helyközi buszokat vezető sofőröknek, hogy rövidnadrágban és rövidujjú ingben vezethessenek járművet: holott már előző héten kiadta az Országos Meteorológiai Szolgálat a vörös kódot, amely a hőségriadó legmagasabb fokának tekinthető. Az ilyen időszakokat hiába kezeli a munkajog kiemelt kérdésként. A Mércén a meleg beköszöntével már évek óta rendszeresen beszámolunk arról, hogyan kell a Volán vagy a BKK sofőrjeinek sokszor elviselhetetlen körülmények között végeznie munkájukat: legyen szó 40 fokos utastérről, vagy arról, hogy az alapvető munkaruházat még mindig műszálas ingből és maszkból áll, és az elégtelen pihenőidőről.
Munkajogi keretek
Bár ez a valóságban nem mindig teljesül, a dolgozók „hőségjogaival” kapcsolatban pontosan előírja a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, hogy milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyen, függetlenül attól, hogy tél van-e vagy nyár: „a helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.” A különleges körülmények között történő munkavégzéshez szükséges hőmérsékletetszakemberek állapítják meg (például éttermi konyha), de a nyári melegre meg van határozva, milyen a legtöbb esetben elvárható munkahelyi hőmérséklet.
Szellemi munka esetében meleg évszakokban 21-24 fok közötti, könnyű fizikai munka esetében 19 és 21 fok közötti, közepesen nehéz fizikai munka esetében 17 és 19 fok közötti, nehéz fizikai munka esetében pedig 15 és 17 fok közötti hőmérsékletet kell biztosítani.
Ha túl meleg lesz, akkor a kedvezőtlen hatások megelőzésének érdekében óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni. Emellett védőital is biztosítandó, a folyadékveszteséget 14-16 fok hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni, ami lehet ízesített is, de alkoholos semmiképpen sem.
Sofőrként a kánikulában
Ahogyan Volánbusznál működő SZAKSZ – Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet is írta friss közleményében: idén is több autóbuszvezető kolléga jelezte már feléjük, hogy a vezetőállomásokon a hőmérséklet már-már elviselhetetlen. Emellett pedig a söfőröknek idén is hosszú nadrágban, maszkban kell vezetniük a klíma nélküli buszokban, 15 órás műszakokban. De egy autóbuszvezetői pihenőhelyet érintően is panaszt tesznek, ugyanis hiába ígérte a vezetés, hogy kánikula idején biztosítja a kötelező védőitalt, a pomázi helyszínre még mindig nem telepítettek szódagépet, ami hűtött folyadékot biztosítana. „Úgy értesültünk, hogy ez nem is nagyon egyedi eset”, teszik hozzá.
A munkaöltözettel kapcsolatosan a szintén a Volán buszokon dolgozókat képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke, Baranyi Zoltán június 21-én jelentette be Facebookon: sikeresen elérte, hogy könnyített viseletben vezethessenek a sofőrök: a nem klímás autóbuszokon és nem országos járatokon a Volánbusz engedélyezte, hogy a munkavállalók rövid nadrágot hordjanak, kék vagy fehér ing kíséretében.
A nadrág egyszínű kell legyen, lehetőleg a formaruhával megegyező színben, a papucs viszont nem megengedett. A maszk viszont ugyanúgy, mint mindenhol zárt térben, szintén kötelező.
A munkajog tehát biztosítja a kereteit annak, hogy a dolgozók formálisan „biztonságban” lehessenek a melegebb hónapok során is, ám ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg. Sőt, mint a fenti példák mutatják, az érdekvédelmi szervezeteknek továbbra is meg kell harcolniuk a dolgozók alapvetőnek tűnő jogaiért is.
