Az emberek 99%-ának a politikai képviseletet adni leginkább egy teljesíthetetlen vállalásnak tűnik napjaink polarizált társadalmában, ahol a politikai identitásunkat elsősorban az határozza meg, hogy kit utálunk. Karácsony Gergely 99% mozgalma azonban épp erre tesz kísérletet: a Nemzeti Együttműködés Rendszere alatt hosszas munkával felépített kettéosztott társadalmat, az ezt fenntartó ideológiákat háttérbe szorítva, inkább szakpolitikai válaszokkal kívánja összefogni az Orbán-kormány ellen. Június 12-én bemutatott jóvátételi programjával a főpolgármester gyakorlatilag az elmúlt 10 év népszerűtlen fideszes intézkedéseit vonná vissza, illetve a koronavírus járvány enyhülésével esedékes válságkezelő intézkedéseket is ismertetett. A program arra is választ ad, hogy Karácsony szerint kikből áll az a bizonyos 99%?

A főpolgármester programbemutatója ötvözte a technokrata megközelítés pragmatikus, szakértőkre hagyatkozó jellegét a baloldali populizmus elemeivel, melyek a politikai törésvonalak átrajzolására, és a különböző társadalmi csoportok összefogására tesznek kísérletet, hogy leváltsák a „gonosz”, kizsákmányoló politikai elitet. A meghívott előadók politikai beállítottsága, különböző háttere szintén jelzés értékű. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen politika ernyője alatt képes megférni egy, az egykori fideszes elitbe tartozó konzervatív közgazdász egy baloldali mozgalmárral vagy egy szakszervezeti vezetővel egy színpadon? Ahogyan az is, hogy ez

a reaktív és ígéretekben bővelkedő programterv elég lesz-e ahhoz, hogy ideológiai táborokon átívelve megnyerjen magának választópolgárokat, és átrajzolja a Orbán-rendszer által kialakított politikai törésvonalakat?

A 99 mozgalom Benczúr utcában tartott Változás és Jóvátétel című rendezvényén a 18 pontból álló programterv elemzése előtt érdemes a meghívott előadók listájára is vetni egy pillantást. A bemutató minden paneljében egy szakértő beszélt az általa képviselt témáról, majd a végén Karácsony Gergely ismertette kétszer 9 pontos jóvátételi programját. Habár az összefogás politikusai is szép számmal képviseltették magukat a rendezvényen, ők leginkább csak az első sorból figyelték az eseményeket. A felszólaló vendégek között akadt baloldali mozgalmár, konzervatív közgazdász, polgármester és szakszervezeti vezető is. Sudár Orsolya például, a Jámbor Andrást a 6. oevk-ban indító, baloldali Szikra Mozgalom elnökségi tagja a rendezvényen kiemelte, hogy nem csak az elmúlt 10 év okozta sérelmeket kell jóvá tenni a társadalomban, hanem az elmúlt 30 évet, amely az embereket rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe sodorta. Ezután – erőteljes kontrasztot képezve – Bod Péter Ákos, az MDF egykori tagja és a Magyar Nemzeti bank volt elnöke szólalt fel, aki a korrupció közgazdaságtani vonzatáról beszélt. Bod – aki Orbán Viktor első kormányfősége idején még a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadójaként is tevékenykedett – a rendezvényen arról mesélt, hogy az emberek mára már „hozzászoktak” a korrupcióhoz. Szerinte ez többek között azért lehetséges, mert a korrupció gazdasági hatásait nem érzékelik első kézből, ezért megbocsájtóbbak lehetnek egyes korrupt politikusokkal szemben, a hosszú távú következmények azonban nagyon is komolyak.

Karácsony programja mellett Nemény András, Szombathely polgármestere, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is felszólalt a rendezvényen.

Szakértelem és populizmus

Az előadók színes skálája egy megfontolt és tudatos döntésről árulkodik, mely kampányüzenet értékű, ugyanis azt sugallja, hogy Karácsony nem csupán a politikusok és pártideológiák terén hajlandó összefogni, de a különböző szakértelemmel és háttérrel rendelkező embereket is képes egy programterv mellett felvonultatni.

A civilek, szakértők és szakszervezetek szakpolitikai döntésekbe való bevonása akár egy pozitív fordulatot is hozhat, amennyiben a világnézeti különbségekből adódó belső konfliktusokat képesek lesznek meghaladni. Ellenkező esetben a gesztus üres marad.

A magas státuszúak körében elismert szakértők felvonultatása, például az autonómiák vagy a korrupció kérdése kapcsán, egy technokrata megközelítésről árulkodik, a szakszervezeti és mozgalmi vezetők program mellé állítása pedig már inkább a program baloldali (populista) vonalát erősíti. Mindezek mellett felmerül a kérdés, hogy Orbán volt gazdasági főtanácsadója Karácsony rendezvényén milyen üzenetet közvetít majd a választók felé? Ugyanis nem tudni, hogy a baloldali szakpolitikák ernyője alá behívott neves jobboldali közgazdász, a konzervatív elit tagja mennyiben tudja hitelesen képviselni a 99%-ot? A főpolgármester talán azt akarta megmutatni, hogy a korrupció elleni harchoz is ért valaki a csapatából. Azonban azok, akiknek az összefogás gondolata már alapból sem szimpatikus, mert a különböző ideológiájú pártok hitelességüket vesztve politikai alkuk árán állnak be egymás mögé, joggal kérhetik számon, hogy egy baloldali értékrendet képviselő párt kampányeseményén mit keres egy konzervatív közgazdász?

Más miatt, de hasonlóan ellentmondásos szövetség köttetett Zuglóban, ahol a főpolgármester Hadházy Ákossal szemben Tóth Csabát támogatja. Az MSZP-s politikusról egy 2019-ben kiszivárgott hangfelvételen a főpolgármester maga állította, hogy megfenyegette őt és családját, a korrupció kérdésében pedig, saját korábbi megszólalásai, valamint szövetségesei szerint is inkább a probléma, mint a megoldás része. Az ilyen szövetségek alááshatják a technokrata szemlélet hitelességét, illetve azt a képet, hogy Karácsony valóban a „nép pártján” áll, ahogy azt kampányában hangoztatja.

Karácsony Szerint a 99 mozgalom lényege, hogy a politikából kiábrándult társadalmat újra bevonja a közügyekbe, hogy részt vegyenek a fontos döntésekben. Szerinte „az a sikeres politika, ami még több embert bevon a politikába”. Hangoztatta, hogy a mozgalom küzdelme egy szűk elit ellen folyik, vagyis az 1% ellen, felidézve a nép vs. elit szembenállást, mely az elmúlt 10 évben a nyugati demokráciákon végigvonult baloldali populista hullám alapja volt. A 99% szlogene például ismerős lehet a 10 évvel ezelőtt kezdődött rendszerkritikus Occupy mozgalmakból.

A nép azonban nem egy egységes, ellentétektől mentes massza, amely kizárólag a jelenlegi politikai elitben látja az elnyomás alapját.

A NER hosszú működésre alatt különböző társadalmi csoportok feszültek egymásnak és mélyen húzódó törésvonalak alakultak ki az egyes politikai oldalak között, miközben a rendszerszintű problémák tovább súlyosbodtak, a kizsákmányolás valódi felelősei pedig elszámoltatás nélkül maradtak.

A több mint 10 éve tartó Orbán-rezsim idegen-, menekült- és lmbtq-ellenes narratíváival szűkebb társadalmi csoportok ellen hangolta az embereket, valamint a külső elit elnyomása Brüsszel és Soros György képében is megtestesült. Karácsony most a kizsákmányoló, szűk politikai elit ellen készül mozgósítani az embereket. De vajon elég lesz-e a különböző társadalmi csoportok összefogására és a politikai tér átrajzolására egy közös ellenség?

Inkább tűzoltás, mint jóvátétel

Az ellenzék az antikorrupció és Orbán-ellenesség vizén evezve akarja megszerezni a hatalmat, azt azonban Karácsony azt is kiemelte, nem szeretné, hogy a miniszterelnök-jelölti verseny ígéretlicit legyen arról, hogy ki hány nap alatt zárja börtönbe Mészáros Lőrincet, utalva ezzel az ellenzék elszámoltatás párti ígéreteire.

A jóvátételi program így ennek szellemében konkrétumokat is tartalmazott arra, hogy a Karácsony-kormány hogyan „tenné jóvá” a Fidesz-KDNP által okozott sérelmeket. Újszerű szakpolitikákat, irányelveket és víziókat azonban nem nagyon találunk benne, a program inkább csak tűzoltásként szolgálhat, amely az Orbán-kormányra reagálva visszavonná az elmúlt 10 év népszerűtlen fideszes intézkedéseit, többek között a rabszolgatörvényt, a tankötelezettség korhatárának leszállítását, a CEU elüldözését, az egyházak státuszának elvételét, valamint a trafikmutyit és a földprivatizációt. A jelenlegi rendszert azonban nem kérdőjelezi meg alapjaiban, a közmunkaprogramot például Karácsony szintén járható útnak tartja, a közmunkásoknak viszont minimálbért adna.

Az állami iskolákat nem adná vissza az önkormányzatok hatáskörébe, támogatásukat azonban az egyháziakéval azonos szintűre emelné.

A program második 9 pontja a koronavírus járvány okozta válság kezelésével foglalkozik, melyekből számos pont utólagosan kezelné a problémákat. A programból Karácsony sem akar többet láttatni, mint azt, hogy az Orbán-rendszer és a járvány okozta károk enyhítését szolgálná, továbbá azt is kifejtette, hogy ez nem a teljes választási programja, hanem csak annak a „zászlóshajója”, az első és legfontosabb része. Mindemellett hangsúlyos eleme a programnak, hogy szinte minden pontban előkerül valamilyen mértékű anyagi támogatás. Az Orbán-kormány a válság után szintén pénzosztást ígér a szavazóknak, ami gyakorlatilag a legegyszerűbben befogadható és leginkább rezonáló politikai ígéret és a baloldali politikával is összekapcsolható.

Karácsony programja már kicsit tisztább képet ad arról is, hogy pontosan kikből is áll az a 99 százalék? A rabszolgatörvény szellemében kizsákmányolt munkások, az oktatási rendszer által cserbenhagyott fiatalok és az a sok-sok munkás, kisvállalkozó, egészségügyi és szociális dolgozó, akiket valamilyen módon megkárosított a koronavírus járvány, vagy az Orbán-kormány.

Ezen csoportok jelenleg élesen eltérő politikai nézeteket képviselnek.

Karácsony baloldali populista felfogása azonban nem kérdőjelezi meg a világnézeti különbségeket. Úgy kívánja egyesíteni azt a bizonyos 99%-ot, hogy minden réteg problémájára külön-külön ígér megoldást.

A jóvátételi program tartalmaz baloldali szakpolitikákat is, ám inkább a meglévő elit intézkedései ellen fogalmazott meg rövid távú célokat, melyek egy esetleges kormányváltás után elsődleges prioritást élveznének. Míg az Orbán-rezsim a megosztottságot használta ki a politikája meghatározása során, addig Karácsony a közös sérelmekre építené fel üzenetét. Kérdés, hogy elég lesz-e mindenkinek ígérni valamit egy osztályokon és ideológiákon átívelő szövetséghez, vagy Karácsony ezzel túl nagyot markolt?