Újabb módosító javaslatot nyújtott be Hende Csaba fideszes képviselő a Böröcz László-féle lakástörvényhez – így immár egészen pontosan a módosító módosítóját módosította a Fidesz.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elé benyújtott összegző módosító javaslat szerint szerint a cserélt bérleti jogok esetében az 50 százalékos vételár 35 százalékra csökkent.

Ez – mivel egyösszegű fizetésnél 5 százalék kedvezmény is jár a vevőnek – azt jelenti, hogy akár a becsült forgalmi érték kevesebb mint harmadáért kerülhet az ingatlan a lakáscserével bérlőkké váltak tulajdonába.

További könnyítés, hogy az egyszer már 25-ről 15 évre csökkentett részletfizetési futamidő visszaáll 25 évre. Teljesen új rendelkezésként pedig bekerülhet a törvényszövegbe, hogy kizárólag a Budai Várnegyedben állami vagy önkormányzati céget is kedvezményes bérlakás-értékesítésre köteleznének – szúrta ki a HVG.

Kizárólag a Várnegyedet és az itt megvásárolhatóvá váló mintegy 800 lakást érintő speciális szabály az összegző módosító szerint továbbá, hogy földszinti lakás esetén annak rendeltetése kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre módosítható.

Csakhogy – mint arra a lap is felhívja a figyelmet – a Várnegyedben egyedi szabály, hogy ott nem vásárolhatnak bérlakást cégek, és magánszemélyek birtokában is legfeljebb két lakás lehet, valamint tulajdonjoghoz csak európai uniós állampolgár juthat.

Mindez csak tovább erősíti az A Város Mindenkié (AVM) aktivista csoport aggályait: a javaslat indokolatlanul támogat sok tízmillió forinttal olyanokat, akik erre egyébként nem szorulnának rá, ilyen mértékű támogatás ráadásul más csoportok számára semmilyen formában nem elérhető ma Magyarországon. Legfőbb veszélye, hogy teret enged az ingatlanspekulációnak, a lakásmaffia újbóli megerősödésének, valamint a területi szegregációt is tovább súlyosbítja.

Mint arról beszámoltunk, az első, ellenzéki és fideszes városvezetői körökben is nagy felháborodást kiváltó verzióval szemben – amely az ország összes önkormányzatát kötelezte volna a bérlakások áron alul történő eladására – jelentősen átírták a törvényjavaslatot. Az új változat kizárólag  olyan lakások esetében áll fenn, amelyek világörökségi helyszínen vannak és annak védőövezetében, műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.

A bérlő viszont csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én, és annak időtartama eléri az öt évet. Abban az esetben, ha nincs még meg a szükséges öt éves bérleti jogviszony, csak ki kell várni azt, majd egy éven belül benyújtani a kérelmet (ezzel a lehetőséggel minden bizonnyal élni is fognak a NER-közeli bérlők a Várban).

Ugyanakkor azok, akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel, vagy egyéb jogcímen tartoznak az önkormányzatnak vagy az államnak vagy köztartozásuk van, nem vehetik meg a lakást.

Ezzel azt kívánják biztosítani, hogy „csak fizetőképes, megbízható személyek élhessenek a vételi jog lehetőségével”.

A nem cserelakásosok számára pedig a bérleti idővel arányosan nő a vételár-kedvezmény: legalább 25 éves bérlet esetén a vételár a forgalmi érték mindössze 15 százaléka, 15-25 év között 50 százaléka, 5-15 év között pedig a 80 százaléka, és ezek egyösszegű fizetésnél 5 százalékponttal csökkennek.

Az összegző módosító javaslatról jövő kedden szavaz a parlament.