Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az NSA a dán hírszerzést használva kémkedett egy sor európai vezető ellen, köztük Angela Merkellel

Jelentős politikai botrány van kibontakozóban Európában, miután a dán köztévé német lapokkal közös oknyomozása fényt derített arra, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency, NSA) a dán hírszerzéssel karöltve kémkedett egy sor vezető európai politikus, így többek között Angela Merkel német kancellár és Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, valamint svéd, norvég, holland és francia politikusok ellen.

Az NSA ráadásul a titkos akció keretében magát a dán hírszerzést és állami szerveket is megfigyelte.

Az Angela Merkel elleni amerikai hírszerzési akcióról évek óta lehetett tudni, ám arra csak most derült fény, hogy Dánia is aktív résztvevője volt a közeli szövetségesek megfigyelésének, viszont megfigyeléseiken túl a technológiáikhoz is simán hozzáfért az NSA.

Az oknyomozás azt is felderítette, hogy a dán kormányzat legkésőbb 2015 óta tudott az akcióról. A németek a kormány közleménye szerint tudtak róla, hogy a dánok is részt vesznek a megfigyelési akcióban. Az NSA korábbi német állammal szembeni kémkedéseit vizsgáló német szövetségi parlamenti bizottság elnöke, Patrick Sensburg (CDU) óvatosan fogalmazva úgy nyilatkozott a fejleményekről, hogy „nem lepődött meg”. Sensburg szerint az ilyen lehallgatás általános gyakorlat, ahol nem barátságról vagy etikáról, hanem érdekek érvényesítéséről van szó.

Az azóta közismertté vált, később Oroszországban menedékjogot kapott Edward Snowden 2013-ban robbant be a hírekbe, miután többszöri, titkos beszélgetéseken jelezte két újságírónak, a brazil Laura Poitrasnak és az ugyancsak Brazíliában élő amerikai Glenn Greenwaldnak,

több száz titkos dokumentumot adott át az amerikai NSA és a brit GCHQ napi működéséről, amelyek bizonyítják, minden állampolgáruk, sőt külföldiek összes internetes adatához is hozzáférnek, ezeket az adatokat összegyűjtik, és tárolják a saját állampolgáraikról.

Snowden szerint a cél az, hogy ezt a biztonságot, és az internetes kommunikációban való nagyobb tudatosságot mindig kiegészítse az is, hogy a társadalmak sokkal inkább ellenőrizhetővé, elszámoltathatóbbá tegyék saját államuk titkos ügynökségeit és belügyi szerveit, ugyanis ha ezek egy szűk politikai és gazdasági vezető csoport végleges ellenőrzése alá kerülnek, az feltétlenül diktatúrához vezet.

Edward Snowdennek számos európai országban követeltek különböző mozgalmak menedékjogot, azonban 2013 óta egyetlen EU-tagállam sem kockáztatta az USA-val ápol szoros kapcsolatait egy ilyen lépéssel.

2019-ben megjelent új könyvében az „Örök aktában” (Permanent record), arra is figyelmeztetett az aktivista, hogy a digitális megfigyelőrendszerek digitális diktatúrává válásához ma az emberi civilizáció közelebb van, mint eddig bármikor, és az arcfelismerő rendszerek általánossá válásával mindez nagyon hamar bekövetkezhet.

(DW)