Csütörtökön sem javult a helyzet Izraelben: délelőtt katonai csapatok vonultak a gázai határhoz, amely a 2014-es és 2008-2009-es konfliktusok idején bevetett szárazföldi behatolásokhoz hasonló műveleteket vetíthet előre, délután pedig 7000 tartalékos katonát hívtak be, és az összes harci egységnél felfüggesztették a szabadságokat. Eközben Gázában már 83 halottról számoltak be a hatóságok, köztük 17 kiskorúról, Izraelben pedig 7 halálos áldozatról tudni, akik között egy 16 és egy 6 éves gyerek is van.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Jonathan Conricus alezredes a BBC-nek elmondta, hogy a csapatok határhoz mozgatása „előkészítő lépés”, mivel a kormány minden eshetőségre és eszkalációra felkészül.
A csapatok harcra készülnek, de „nem feltétlenül ez lesz az első dolgunk holnap reggel – arra fókuszálunk, hogy letörjük az ellenségünk kapacitásait” – mondta Conricus.
Jeremy Bowen, a BBC közel-keleti tudósítója borúsan látja a jövőt: „Nem hiszem, hogy ennek vége lesz addig, amíg mindkét fél olyan győzelmet tud kikiáltani, ami neki tetszik.”
Az elmúlt néhány napban nagyjából 1600 rakétát lőttek ki Gáza felől Izrael irányába, ezek közül 200 közép-izraeli városokat célzott. A Haaretz információi szerint a Hamász nagy hatótávolságú rakétái meglepetést okoztak az izraeli hadsereg felső köreiben, mivel eddig azt hitték, hogy a terrorszervezet leghosszabb hatótávolságú rakétája az R-160-as, amely 160 kilométerre ér el, ehhez képest volt olyan, amely a kilövési pontjától 200 kilométerre csapódott be. Abu Ubaida, a Hamász katonai szárnyának szóvivője csütörtökön arról beszélt, hogy az eddigiek csak a képességeik kis részét mutatták be, és hogy
„mindaddig, amíg Izrael fokozza a támadásait, mi is fokozni fogjuk a sajátjainkat, és rengeteg további meglepetésünk van”
A két fél közül azonban továbbra is egyértelműen Izrael van súlyos erőfölényben, a légiereje, fegyveres drónjai és hírszerző rendszere lehetővé teszik, hogy a hadsereg bármilyen gázai célpontot lényegében akadály nélkül eltaláljon, írja a BBC. Az ország légvédelmi rendszere, a Vaskupola 90%-os hatékonysággal ki tudja védeni a feléje lőtt rakétákat, ráadásul az izraeli lakások jelentős részéhez tartozik óvóhely, ahova a szirénáknak köszönhetően az esetek többségében időben el tudnak jutni a lakosok. Mindemellett így is történnek tragédiák: a legfiatalabb izraeli áldozat, a 6 éves Ido az óvóhelyen hunyt el, miután az ablakot borító acéllemezen áttört egy törmelék.
Gázában se légvédelmi rendszer, se óvóhelyek nincsenek, így a lakosok annyit tudnak tenni a támadások alatt, hogy a lakásukban bújnak meg. Az izraeli hadsereg figyelmeztető rakétákat küld a támadások előtt, hogy a civilek el tudják hagyni a területet a csapás előtt, azonban Gáza annyira sűrűn lakott terület, ráadásul a Hamász szervei és irodái sokszor civil épületekben, vagy azokhoz közel találhatók, hogy a figyelmeztetés ellenére elkerülhetetlen, hogy civil áldozatai is legyenek a légi támadásoknak. Az elmúlt 3 napban az izraeli hadsereg 750 gázai célpontot, köztük alagutakat és 160 rakétakilövő állomást támadott. Megsemmisített négy sokemeletes házat, és megölt mintegy 60 gázai fegyverest, köztük célzott likvidálással több vezetőt – írja az MTI.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) közleményt adott ki, melyben elfogadhatatlannak nevezi az Izrael által alkalmazott erőszak mértékét.
„A könyörtelen bombázások sok otthont és épületet pusztítottak el körülöttünk. Nem biztonságos kimenni, de bent sincs senki biztonságban, az emberek csapdába esnek. Az egészségügyi dolgozók hatalmas, de szükséges kockázatot vállalnak a mozgással”
– idézi a szöveg Hellen Ottens-Pattersont, az MSF misszióvezetőjét a megszállt palesztin területeken.
Több izraeli városban polgárháborús helyzet alakult ki: az MSF közleménye Jeruzsálemet is kiemeli, ahol a szervezet csapatai súlyos, rendőri erőszak következtében keletkezett sérülésekkel találkoztak. „12 éves gyerekeket is kezeltek, akiket gumilövedékekkel sebesítettek meg” – állítja Ottens-Patterson.
A lakosságon belüli atrocitások is szinte azonnal brutális méreteket öltöttek. A vegyes lakosságú Lódban már kedden szükségállapotot hirdettek a zavargások miatt, Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig csütörtökön a városba látogatott, ahol arról biztosította a helyi rendőrséget, hogy a kormány teljes támogatását élvezik, és nem kell későbbi vizsgálatoktól tartaniuk a zavargások megfékezése során alkalmazott módszereik miatt. A miniszterelnök bejelentette, hogy kész jóváhagyni nagy horderejű intézkedéseket az erőszak elfojtása érdekében, beleértve a katonai erők bevetését vagy a vitatott, bírósági tárgyalás nélküli letartóztatásokat, amelyet „adminisztratív fogva tartásnak” neveznek.
Az MTI tudósítása szerint szerdán az észak-izraeli, zsidók és arabok által vegyesen lakott Akkóban életveszélyes állapotban szállítottak egy meglincselt zsidó férfit a nahariai kórházba. Felgyújtottak egy autót is, amelyből sikerült előzőleg kimenteni az utasokat. Egy arab férfi azt mondta a televízióban, hogy a rendfenntartók őt megverték, miközben a zsidók csoportját békén hagyták.
Haifán a televízió beszámolója szerint összeverődött zsidók egy arab férfit próbáltak meglincselni, de utóbbinak sikerült elmenekülnie és orvosi segítséget kérnie. A Tel-Avivtól délre található, tengerparti Bat Jamban zsidó fiatalok csoportja súlyosan bántalmazott egy arab fiatalt, szétverték egy arab tulajdonos fagylaltozóját, betörték számos másik, részben zsidók tulajdonában álló üzlet kirakatát.
„Értesítettem a főnökömet, hogy nem tudom megtenni a 30 perces utat a munkába. Nem tudhatod, mikor fogsz szembesülni egy lincs-kísérlettel, hasonlóan a jelenetekhez, amelyeket több városban láthattunk. Az emberek még az otthonukban sem érzik magukat biztonságban” – idéz a BBC egy haifai lakost.
A Hamász egyik vezető tisztviselője, Musza Abu Marzuk szerdán orosz közvetítéssel bejelentette, hogy a terrorszervezet készen áll a tűzszünetre, ezt azonban ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Izraelre, hogy az felhagyjon az Al-Aksza mecset környék katonai akciókkal. Baszem Naim, a Hamász szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy szorosan együttműködnek többek közt az ENSZ mediátoraival annak éredkében, hogy megszülethessen a tűzszünetről szóló megállapodás.
