2020-ban, a járvány évében kiugróan megnövekedett a párkapcsolati erőszak bűncselekményeinek száma Magyarországon, aminek az áldozatai túlnyomó többségben nők – derül ki Szél Bernadett, országgyűlési képviselő Facebook-posztjából.

A politikus a rendőrségtől kikért adatok alapján elemezte a párkapcsolati erőszak helyzetét a pandémia alatt. Elmondása szerint a kapcsolati erőszakról nincsen rendszerezett statisztikai adatgyűjtés Magyarországon, így az adatokat neki és kollégáinak kellett elemeznie.

„Ez a Facebook poszt tulajdonképpen egy jelentés; nehezen kaptam meg az adatokat, elemezni is kemény volt az adatdzsungelt, de elkeszült és a eredményeken túl kommentben közzéteszem az adatokhoz, dokumentumokhoz vezető linkeket is” – írja Szél Bernadett. 

Szél elsősorban azt hiányolta a rendőrség által kiadott adatokból, hogy nincs valós idejű adatbázis, amely megmutatná, hogy egy adott évben hány családon belüli erőszak esete történt. Ehelyett egy olyan belügyi adatbázis van, amibe nem az elkövetéskor, hanem a rendőrségi eljárás lezárása után kerülnek be adatok.

Az viszont, hogy a járvány alatt jelentősen megugrott a kapcsolati erőszak esetek száma, és hogy ezeknek a bűncselekményeknek áldozatai túlnyomó többségben nők, világosan látszik az adatokból.

Szél Bernadett posztjából kiderül:

• 2020-ban a kapcsolati erőszak bűncselekmények 89 százalékában nő volt az áldozat. A tavalyi adat 88 százalékkal több, mint az előző évi (472 vs. 251 eset). Ennek a növekedésnek a 86 százaléka nők elleni erőszak.
•  2020-ban a hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekmények (pl. testi sértés, zaklatás, kapcsolati erőszak, garázdaság stb) sértettjeinek 72 százaléka nő volt. A tavalyi adat 11 százalékkal magasabb az előző évinél (7522 vs. 6773 eset). Ennek a növekedésnek 84 százalékában nő volt az áldozat.
• 2020-ban a rendőrség által lezárt, hozzátartozók közti emberölési/halált okozó testi sértéses esetek 61 százalékában nő volt az áldozat. A tavalyi adat 33 százalékkal magasabb az előző évinél (93 vs. 70). A különbség 83 százalékában nő volt az áldozat.
•  2020-ban a partner/volt partner sérelmére elkövetett emberölések lezárt eseteinek 74 százalékában nő volt az áldozat (itt a partner kategóriába beletartozik a jelenlegi/volt párkapcsolat is, ezen kívül a volt/jelenlegi élettárs, bejegyzett élettárs, házastárs). A tavalyi adat 47 százalékkal magasabb az előző évinél (47 vs. 32). A növekedés 87 százalékát teszik ki nők ellen elkövetett gyilkosságok.
• A partner/volt partner által elkövetett és lezárt testi sértési ügyek éves adatai alapján 2020-ban 88 százalékban volt nő az áldozata ezeknek a bűncselekményeknek. Az esetek száma 13 százalékkal nőtt, és a növekmény 66 százaléka volt nők elleni, partner/volt partner általi testi sértés.
• 2020-ban 1842 alkalommal rendeltek el a rendőrök ideiglenes megelőző távoltartást, ez az eddigi legmagasabb szám, 26 százalékkal több, mint a megelőző évi. Legutóbb 2014-ben volt hasonlóan magas ez a szám.
• 2020-ban csökkent a hozzátartozók közti erőszak ügyében eljáró hatóságiak évi egyszeri kötelező képzésén résztvevők száma. Tavaly 6007-en kaptak ilyen képzést, 2019-ben 7294-en, 2018-ban 7861-en.

A politikus arra is kíváncsi volt, a rendőrségi eljárások hány százaléka végződik vádemeléssel. Ez a szám 61 százalék.

Az eljárások 27 százalékában viszont magánindítvány hiánya miatt a feljelentés elutasítják, vagy a nyomozás megszüntetik. Szél szerint sokszor a sértettek azért nem tesznek magánindítványt, mert nem is tájékoztatják őket ennek szükségességéről.

Ezért a politikus szerint a magánindítványhoz kötöttséget meg kellene szüntetni, mert csak akadályozza a további erőszak megelőzését. Az adatokról pedig elmondta, hogy rendszertelenségük hatványozza a nők elleni erőszak problémáját, mert nemcsak hogy nehezen értelmezhetők, de arról is árulkodnak, hogy nincs terv a rendőrség részéről a nők elleni erőszak megfékezésére:

„Nemcsak a nehezen hozzáférhető hiányos, cserébe nehezen is értelmezhető adatokkal van probléma, de azzal is, hogy nem látom azt a szándékot és azt a tervet, ami az erőszak visszaszorítását célozná összehangolt fellépéssel és gondosan végrehajtott intézkedésekkel. Az éves jelentések is édeskevesek, gyakorlatilag nincs bennük értékelés, adatelemzés, problémák beazonosítása, javaslat a hatósági munka hatékonyabbá tételére.”

A politikus Ausztriát említette követendő példaként:

„Jó példa lehetne megint Ausztria, ahol most azt tervezik bevezetni, hogy minden rendőrőrsön lesz egy prevenciós, vagyis a családon belüli erőszak megelőzéséért felelős tiszt. Megerősítik az esetkonferenciákat, az érintett hatóságok közti együttműködést, és kvalitatív kutatást végeznek a bűncselekmények motívumainak és hátterének megismerésére.”

A Mérce már tavaly márciusban arról számolt be, hogy a járvány alatt nagymértékben megnövekedett a családon belüli erőszakkal foglalkozó segélyvonalak iránti kereslet. Nem csak idehaza, világszerte is arra figyelmeztetett a sajtó, hogy az „otthonmaradás” nem mindenkinek biztonságos, a karantén a családon belüli erőszak drámai növekedésével jár együtt.