Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Muszlim ünnepen lakoltattak volna ki palesztinokat Jeruzsálemben, utcai összecsapások zajlanak

Vasárnapra virradóra is folytatódtak az összecsapások Kelet-Jeruzsálemben az izraeli rendőrség és palesztin tüntetők között, miután több tucatnyi palesztin lakost készülnek kilakoltatni a hatóságok izraeli telepesek által magukénak tartott városi területekről.

Az utóbbi években zsidó telepesek sok épületet vásároltak fel a Sejk Dzsarra negyedben Kelet-Jeruzsálemben, és sok más ingatlan tulajdonjogát kérdőjelezték meg, évtizedekkel korábbi zsidó lakosokra hivatkozva.

Az eddig több száz sebesülttel járó összecsapások hevét a templomi terekbe hulló könnygázgránátok, és az erőteljes rendőrségi fellépés mellett az is szította, hogy az izraeli rendőrség több, imádkozni igyekvő palesztinokat szállító buszt is megállított az Al-Aksza mecset felé vezető úton, a hatóság közlése szerint a „zavargásra készülődők” kiszűrése szempontjából. A muszlim ramadán ünnep egyik szent éjjelén tartott imádságra igyekvő mintegy kilencvenezer palesztin közül viszont így többen kényszerültek imaszőnyeggel a vállukon, gyalog megmászni a Templom-hegyet. Egy televíziós közvetítés tanúsága szerint sok jeruzsálemi palesztin igyekezett a helyszínre autóval, hogy a blokád miatt autójukat hátrahagyóknak segítsenek eljutni a mecsetbe.

Az eszkalációtól tartva az izraeli Legfelsőbb Bíróság ugyan elhalasztotta a hétfőre tervezett ítélethirdetést a legújabb kilakoltatásokat érintő perben, viszont hétfőn kerülhet sor az épp azon a napon ünnepelt Jeruzsálem-napon (Kelet-Jeruzsálem 1967-es elfoglalására emlékező izraeli ünnep) tartott zászlós felvonulásra is.

Jákov Sábtáj jeruzsálemi rendőrparancsnok nyilatkozata szerint további rendőri erőket vezényelt az utcákra szombaton, hogy „lehetővé tegye a vallás gyakorlásához fűződő jogokat, és fenntartsa a rendet és a biztonságot.”

„Ugyanakkor – folytatta Sábtáj – nem fogunk megengedni erőszakos zavargásokat, törvénytelenségeket vagy rendőrök bántalmazását. Mindenkit megkérünk, hogy nyugtassa meg a lelkét, és vegyen vissza az erőszakból, különösen a muszlim hit egy ilyen fontos napján.”

A helyszínen készült felvételek alapján azonban az izraeli rendőrségnek sem sikerül minden esetben „megnyugtatnia a lelkeket”, legalábbis az Al-Aksza mecsetbe belőtt könnygázgránátokról készült felvételek szerint:

Nemzetközi visszhang

Az utóbbi időben Izraelben jelentős külpolitikai sikerként könyvelték el, hogy sok évtizedes ellenségeskedés után tavaly sikerült tető alá hozni egy megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel, aminek célja a két ország közötti kapcsolatok normalizálása.

De nem csak ez az amerikai közvetítéssel kialakított friss jó viszony rázkódhat bele a kelet-jeruzsálemi eseményekbe, de a szaúdiakkal is kenyértörésre kerülhet sor, akikkel pedig november óta sikerült szorosabbra fűzni a viszonyt, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnököt első izraeli miniszterelnökként fogadta hivatalosan az öbölország.

Kalifa al-Marar, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere a tervezett kilakoltatásokat és az összecsapásokat is elítélő közleményében kifejtette, hogy

„az izraeli hatóságoknak fel kell ismerniük a nemzetközi jogból is fakadó felelősségüket, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak a vallásukat gyakorló palesztin polgároknak, és hogy megakadályozzanak minden olyan cselekményt, ami megsérti a Al-Aksza mecset szentségét.”

Szaúd-Arábia részéről is külügyminisztériumi szintű reakció érkezett, az állami Al-Arabija csatornán olvasható közlemény úgy fogalmaz, hogy az ország

„elítéli Izrael terveit és megtett lépéseit több tucat palesztin jeruzsálemi otthonából való kilakoltatására, és izraeli fennhatóság alá helyezésükre.”

Az Izraellel talán legbarátibb arab ország, Jordánia is élesen elítélte az Al-Akszánál történt eseményeket. Jordánia egyébként a palesztinai keresztény és muszlim szent helyek felügyeleti jogának őrzője is egyben. A jordán külügyminiszter „háborús bűnnek” nevezte a kelet-jeruzsálemi kilakoltatásokat, mivel az ország (sok másikkal egyetemben) Kelet-Jeruzsálemet megszállt területként tartja nyilván, amelyen így az izraeli hatóságoknak kell biztosítania többek között a szabad vallásgyakorlást.

Kényes belpolitikai helyzet

Éppen akkor éleződik a helyzet Jeruzsálemben, amikor minden eddiginél közelebbre került Netanjahu ellenzékének koalíciós megállapodása, amivel a jobboldali Likud elveszíthetné kormányalakítási jogát. Az egész hétvégén – a beszámolók szerint sikerrel – zajló tárgyaláson az ellenzéki pártok között a jeruzsálemi események feszültségeket generálhatnak a koalíció támogatásáról tárgyalni készülő iszlamista Ra’am (egyesült Arab Lista) párt és vezetője, Manszúr Abbász, és a többi ellenzéki párt között.

A vasárnap tárgyalóasztalhoz ülő Abbász a pénteki események utáni napon adott ki közleményt, amelyben így fogalmaz:

„Az Al-Aksza a vörös vonal. A szent hely és a hívők elleni erőszak elfogadhatatlan és sértő.”

Ugyan az Izraelt 2009 óta vezető Benjámin Netanjahu jobboldali pártja, a Likud kapta a legtöbb szavazatot a március végén zajlott választásokon, hagyományos szövetségeseivel együtt sem sikerült megszereznie a 120 fős Knesszet mandátumainak többségét. Izrael történetében először azonban egy iszlamista arab párt is bejutott a törvényhozásba, és rajtuk múlhat, hogy két éven belül ötödjére már ne kelljen választásokat tartani.

Manszúr Abbász, a Ra’am vezetője egyébként régi motoros az izraeli politikában, korábban a Közös Listán jutott már törvényhozási mandátumhoz, ám azóta szakított a többi arab párttal, és saját szélsőséges mozgalmat alapított. Ám az, hogy pártja nem csak, hogy bejutott az izraeli törvényhozásba, de rögtön a politikai élet középpontjába is került a mérlegnyelv-helyzetéből fakadóan, még az amúgy hagyományosan fordulatos izraeli politikai életben is egészen különleges.

Se az izraeli zsidó nacionalisták, se az iszlamisták nem zárták ki ugyanis a választások után, hogy adott esetben koalícióra lépjenek egymással. A kormányzó jobboldali Likud párt egyik politikusa, David Bitan például úgy nyilatkozott szerdán, miután Abbászék bejutása nyilvánvalóvá vált, hogy „a Ra’ammal való koalíció nem ártalmas”, valamint

„Együtt tudnánk működni az Egyesült Arab Listával.”

(Reuters, Jerusalem Post, Middle East Eye, The Guardian)