Hét szakszervezet közösen tiltakozik Pintér Sándor belügyminiszternél a szociális és gyermekvédelmi dolgozók megfigyelését lehetővé tévő törvény miatt, aminek a módosítását is követelik közleményükben.
Véleményük szerint a megbízhatósági vizsgálat alkalmazásának szabályozása félrement, ugyanis a korrupció visszaszorítására szolgáló eszközt olyanok ellen is alkalmazhatnák, akiknél fel sem merül a korrupció lehetősége.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) levélben küldte ki a nyilatkozat-mintákat több ezer dolgozójának, melyben a dolgozóknak hozzá kellett volna járulniuk ahhoz, hogy a rendőrség bűnmegelőzési szerve megfigyelje őket, különben kirúgják őket, bár április 29-én végül ezt az intézkedést visszavonta.
Telefonon értük el Szűcs Viktóriát, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökét, aki lapuknak elmondta,
„A levél már megérkezésekor őrületes ellenállást váltott ki, és
voltak, akik kategorikusan kijelentették, hogy nem járulnak ehhez
akkor sem hozzá, ha az állásukba kerül, mert nem az 50-es években
élünk. Segítő szakmákról van szó, kiszolgáltatott embereknek
segítenek a dolgozók, tehát nem arról van szó, hogy itt bármilyen
lefizetés történne. Azoknál az embereknél, akik egyébként méltatlanul alacsonyan keresnek, sokszor kevesebbet keresnek, mint aki segítségért fordul hozzájuk.”
A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy a megfigyelés alá vonható dolgozók körét a realitásoknak megfelelően határozza meg. Pintérnek írott levelükben felhívják a belügyminiszter figyelmét arra, hogy noha a SZGYF főigazgatója visszavonta rendeletét, miszerint mindenkinek hozzá kell járulnia a vizsgálathoz, törvényi lehetősége továbbra is fennáll.
Az SZGYF fenntartásában működő intézmények ugyanis az EMMI alá tartoznak, így valamennyi dolgozójuk védett személynek minősül, aki ellen megbízhatósági vizsgálatot lehet lefolytatni a törvény jelenlegi formája szerint. A szakszervezetek amellett, hogy egyetértenek a korrupcióellenes célokkal, felháborítónak tartják, hogy válogatás nélkül valamennyi dolgozóra kiterjesztették a belső megfigyelés lehetőségét.
A hét szakszervezet közös közleménye
„A szociális és gyermekvédelmi terület hét szakszervezete, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, valamint a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete közösen kezdeményezi a rendőrségi törvény módosítását.
2021. január 1-jétől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények valamennyi dolgozójával szemben is lefolytatható az eredetileg a korrupció elleni harc eszközeként bevezetett megbízhatósági vizsgálat.
A szakszervezetek szerint felháborító, hogy a törvényt mérlegelés nélkül kiterjesztették mintegy húszezer szociális és gyermekvédelmi dolgozóra, miközben túlnyomó részük munkája során nem kerülhet korrupciós helyzetbe. Az intézkedés nem tesz különbséget a dolgozók között státuszuk vagy munkakörük alapján, így rendkívül aránytalan, és minden ésszerű indokot nélkülöz, hogy velük szemben súlyosan jogkorlátozó intézkedéseket helyeznek kilátásba. A szakszervezetek felszólítják a Kormányt, hogy a védett állomány személyi körét a törvényben megfelelő körültekintéssel határozza meg, és a dolgozók széles körét érintő jogszabálytervezetek előkészítésébe a szakszervezeteket vonja be.”
Az aláíró szakszervezetek:
- Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete
- Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete
- Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
- Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete
- Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
- Pedagógusok Szakszervezete
- Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete
A rendőrségi törvény jelen formájában lehetőséget ad arra, hogy akár titkosszolgálati eszközökkel figyeljenek meg szociális és gyermekellátásban dolgozókat, aminek egyébként semmi ésszerű oka nincs. Ahogy a Társaság a Szabadságjogokért kifejtette, nem egyértelmű, kire vonatkozik pontosan a törvény szövege, ami már önmagában súlyosan a jogsértő helyzet.
Mint korábban írtuk, a megbízhatósági vizsgálat eljárást eredetileg korrupt rendőrök és köztisztviselők lebuktatására találták ki, de mivel a törvény nem fogalmaz pontosan arról, kivel szemben alkalmazható az eljárás, már több dolgozói réteggel szemben is alkalmazták: először a hálapénz kapcsán kiterjesztették az egészségügyi dolgozókra, majd az államigazgatásban bölcsődei dolgozóktól kezdve az oktatási anyagokat gyártó szakemberekig.
A TASZ szerint a törvény még a rendőrökkel szemben is túl széleskörű megfigyelést tesz lehetővé.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy az érintetteket évente háromszor, és akár egy hónapig megfigyeljék. Családtagjaik, rokonaik, barátaik, kollégáik személyes adataira vonatkozóan is lehet róluk titokban információt gyűjteni, ha úgy adódik. Sőt, a jogszabály azt is megengedi, hogy a rendőr titkosan megfigyelje, eleget tesz-e a dolgozó a szerződésben előírt munkaköri kötelezettségeinek.