A gyógyszeripar határozottan azt állítja, hogy a szellemi tulajdon megosztását és a koronavírus elleni generikus – azaz a szabadalom alól feloldott, a szegényebb országok által is előállítható – vakcinák létrehozását lehetővé tevő javaslatok értelmetlenek, hiszen nem léteznek olyan létesítmények, amelyekben az oltóanyagokat tömegesen elő lehetne állítani.
Azonban az Intercept oldal értesülései szerint ez egyáltalán nincsen így.
Thomas Cueni, a Gyógyszergyártók és a Gyógyszeripari Szövetségek Nemzetközi Szervezetének elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy a szellemi tulajdon megosztása „nem adná meg az eszközöket ahhoz, hogy több adag vakcinát állítsunk elő”.
Bill Gates, a milliárdos filantróp, akinek az alapítványai támogatják a koronavírus elleni védőoltáshoz széles körű hozzáférést biztosító Covax nevű kezdeményezést, még nyersebben fogalmazott. Állítása szerint a szabadalmak feloldása amiatt sem fogadható el, hiszen nem léteznek „üres vakcinagyárak” amelyek már csak a lehetőséget várják, hogy „hatósági jóváhagyással varázslatosan hatékony oltóanyagot” állítsanak elő.
Pedig éppen erről van szó.
A gyárak tulajdonosai szerte a világon, Bangladestől Kanadáig, azt mondják, hogy készen állnak a gyártósorok azonnali átalakítására és az oltóanyag biztonságos előállítására, amennyiben erre lehetőséget kapnak.
„Adott a termelési kapacitásunk, de nem használjuk ki” – mondta el például John Fulton, egy kanadai gyógyszergyár szóvivője. Fulton megjegyezte, hogy a Biolyse éveket töltött azzal, hogy berendezéseket vásárolt a gyógyszerek előállításához, és felkészült arra, hogy a koronavírus elleni védőoltásokat is legyártsa.
A kanadai gyár akár 20 millió vakcinát is előállíthatna, ha a Johnson & Johnson oltóanyagának szabadalmát feloldanák. Ez azonban nem történt meg.
Abdul Muktadir, a bangladesi Dakkában működő Incepta gyógyszeripari cég elnöke és ügyvezető igazgatója is hasonló jelenségről számolt be. Újságíróknak elmondta, hogy cége képes évente 600-800 millió adag vakcina előállítására. Az Incepta már felvette a kapcsolatot a Modernával, a Johnson & Johnsonnal és a Novavaxszal is.
„Itt az ideje, hogy minden egyes lehetőséget kihasználjunk” – mondta Muktadir a Washington Postnak. „Ezeknek a cégeknek mihamarabb meg kellene állapodniuk a lehető legtöbb országgal, hogy szabadon elő lehessen állítani az oltóanyagot”.
A jelentések szerint más dél-koreai és pakisztáni cégek is kifejezték érdeklődésüket a vakcinák vagy az oltóanyagok különféle összetevőinek előállítása iránt.
Mégsem történik semmi előrehaladás.
Noha április elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) létrehozta az mRNS-technológiával készült vakcinákat összegyűjtő központot, amelybe az orvostechnikai termékek gyártói és az oltóanyagok szabadalmait birtokló cégek is meghívást kaptak, éppen a legfontosabb vállalatok, a Moderna, a BioNTech és a CureVac még nem válaszoltak a felhívásra.
A WHO törekvése az, hogy a vakcinagyártók ne csak az oltóanyagok szabadalmát osszák meg a gyártásra felkészült, szegényebb országokban székelő gyógyszergyártókkal, de technológiai képzést is tartsanak, valamint a vakcinagyártás során szerzett tapasztalataikat is átadják.
Martin Friede, a WHO oltóanyag-kutatási kezdeményezésének koordinátora elmondta, hogy a gyártás kiterjesztésének legfőbb akadálya a know-how hiánya.
Az elmúlt hónapokban azonban világossá vált, hogy a tudás megosztásának megtagadása milyen veszélyekkel jár.
Indiában, Brazíliában és a világ más részein is megnőtt az elhalálozások száma, mert ezek az országok nem tudtak megfelelő mennyiségű vakcinát beszerezni, miközben a gazdagabb országok dúskálnak a készleteikben.
Az egyenlőtlenségek csak fokozódnak.
A 21,5 millió lakosú Florida állam mostanra mintegy 20 millió adag oltóanyagot kapott – többet, mint amennyit a Covax egész Afrikába szállított, ahol 1,2 milliárd ember él.
Világszerte a Covax-program keretén belül hozzávetőlegesen 120 országban 49 millió adag oltóanyagot osztottak szét: kevesebbet, mint amennyit Kaliforniában és Illinois-ban.
Noha a tavalyi év végén még 2 milliárd adag oltóanyagot ígért a program a Globális Dél államainak.
Eközben a gazdag országok már az emlékeztető oltások beszerzésénél tartanak.
Kanada most kötött megállapodást a Pfizerrel 35 millió adag emlékeztető oltóanyagról, az Egyesült Királyság pedig 10 millió 3. dózist vásárolt a Modernából, s összesen már 517 millió adag vakcinát biztosított magának, miközben a világ nagy részén még az első oltást sem kezdték meg.
