Péntek délután Brüsszelben tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai helyreállítási alapról. Von der Leyen Twitter-bejegyzése szerint a tárgyaláson szóba került a covid-helyzet, a gazdaság helyreállítása, az európai Green New Deal végrehajtása, a Nyugat-Balkán és a globális ügyek általában, valamint a jogállami jelentés.
Good meeting with 🇭🇺 Prime Minister Viktor Orbán tonight.
We discussed various issues including:
• COVID situation
• Economic recovery efforts & national recovery plan
• Implementation of the #EUGreenDeal
• RoL Report
• Global Affairs & Western Balkans pic.twitter.com/c3mm4pKjAc— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 23, 2021
A „globális ügyek” minden bizonnyal azt takarja, hogy a tárgyaláson szóba került Kína európai térnyerése és az erre vonatkozó európai stratégia, mivel Orbán Viktor már péntek reggel említette a Kossuth Rádióban, hogy szeretne arról tárgyalni a Bizottság elnökével, „beszorul-e Kína Amerika közé” és hogy milyen lesz Európa viszonya az új amerikai vezetéssel.
A Nyugat-Balkán kérdése valószínűleg a súlyosbodó és emberi életeket követelő menekülthelyzetre utal Európa határain.
A Portfolio beszámolója szerint vita van a kormány és a Bizottság helyreállítási munkacsoportja között az egyetemi modellváltásra igényelt összeg körül, mivel jelenleg az Brüsszel számára nem prioritás és mert az EU-ban is figyelnek azokra a magyarországi hangokra, amelyek szerint az alapítványi modell a közpénz magánosítása.
A kormány eredeti tervében, amely a teljes alappal, tehát mind az 5800 milliárd forinttal elszámol, a harmadik legnagyobb tétel az egyetemi modellváltás – 1200 milliárdot költött volna erre a kormány a teljes helyreállítási alapból.
Vannak viszont arra utaló jelek, hogy a kormány végül nem a teljes alapot le fogja hívni.
Nem sokkal a tárgyalás után, vasárnap reggel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már arról beszélt, hogy az 5800 milliárd forintos alapból a támogatás vissza nem térítendő részét, 2500 milliárd forintot hív majd le a kormány, a fennmaradó 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem.
A fennmaradó összeget azonban még 2023 augusztusáig igényelheti a kormány, amennyiben benyújt egy módosított tervet.
Számítások szerint a kormány helyreállítási alapról benyújtott terve az alap túlnyomórészét az építőiparra költené. (Habár a pályázatban szerepelnek olyan elemek is, mint a körforgásos gazdálkodásra való átállás, az építőipar támogatása az EU Green New Deal terveibe is ütközhet.) Ez ellen tiltakozva Karácsony Gergely főpolgármester a minap azt írta Facebook-bejegyzésében:
„A kormány eddig megismert Helyreállítási Terve a betonról, és nem az emberekről, a kevesekről, és nem a többségről, az oligarchák gazdagodásáról és nem a megélhetési problémák kezeléséről szól. […] Tudjuk, kik járnának ezzel igazán jól, hiszen a magyar építőipar jelentős részét már régen zsebre vágta a Fidesz oligarcháinak világa.”
A főpolgármester azt is kritizálta, hogy a kormány a hírek szerint az államadósságra hivatkozva lemondhat 3300 milliárdról :
„Miként közbotrány, a pofátlanság csúcsa, hogy az államadósságra hivatkozva fosztaná meg a magyarokat 3300 milliárd forinttól az a kormány, amely 1000 milliárdos adóssággal szolgáltatja ki az országot Kínának a Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan egyetem miatt, 3600 milliárdos hitelt vesz fel az oroszoktól Paks 2 miatt, és éppen a jövő héten törvénynek csúfolt bűntettet készül elkövetni azzal, hogy több százmilliárd forintnyi közpénzt tűntet el klienseinek magánalapítványaiban.”
Egyelőre nem készült arról terv, hogyan fogja elkölteni a kormány az alap vissza nem térítendő részét, és az eredeti dokumentumban sincs olyan utalás, amiből ez kiderülhetne. A Világgazdaság elemzése szerint „valószínűleg újratervezés indul”.
