Elérte a világon beadott koronavírus elleni vakcinák száma az egymilliárdot, vagyis globális szinten valamivel több, mint egy évvel a COVID-19 világjárvánnyá minősítése és öt hónappal az oltások decemberi megkezdése után nemzetközi szinten egész jól halad a vakcinálás.

Ez azonban csak első pillantásra van így, ugyanis az egymilliárd vakcinának mindössze 0,2 százalékát kapták szegény országok lakói, 12 ország pedig még egyáltalán nem oltott.

Az AFP szerint 1 002 938 540 oltást adtak be eddig a világ 207 országában és egyéb közigazgatási egységében, ezek 58 százalékát három országban: az Egyesült Államokban 225,6, Kínában 216,1 és Indiában 138,4 millió adagot. Érdemes figyelembe venni, hogy a három ország a világ nagy vakcinaelőállítói közé tartozik.

Az Európai Unióban 128 millió adagot adtak be eddig, és a lakosság 21 százalékát sikerült beoltani, az átoltottság Máltán a legmagasabb, 47 százalék, utána Magyarország következik 37 százalékkal. Bár ehhez hozzátartozik, hogy nem feltétlenül azok jutnak oltáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

Magyaroszágon a nyolcvan éven felüliek 35 százaléka, a 70-79 év közöttieknek pedig 26 százaléka még nincs beoltva. Ezzel szemben Írországban a 80 év felettiek 89 százaléka kapott két oltást (99,8 százalékuk pedig egyet), Izlandon 98 százalékuk (98,8 százalékuk egy dózist), Spanyolországban 60 százalékuk, de Dániában, Portugáliában, Görögországban, Szlovéniában, Máltán, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban, Norvégiában és Luxemburgban is jobban állnak az idősek beoltásával, mint Magyarországon. Emiatt is lehet, hogy a 34 ezres lakosságú Gibraltár után népességarányosan Magyarországon a legmagasabb a koronavírus miatti halálozás a világon.

Az uniós átlagnál magasabb magyarországi átoltottsághoz hozzátartozik az is, hogy az Unió tagállamainak túlnyomó többségével szemben Magyarország hamar elkezdett oltani kínai és orosz vakcinákkal is, melyek nem rendelkeztek az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyásával. Az uniós oltási program viszonylagos lassúságához és vakcinakáoszhoz az is hozzájárulhat, hogy a vakcinabeszerzéseket olyan nemzetközi tanácsadócégekre bízták, melyek nem feltétlenül az uniós polgárok legfőbb érdekeit tartották szem előtt.

Lakosságarányosan átoltottság szempontjából Izrael jár az élen, tíz izraeli közül majdnem hatan (54,5 százalék) az oltásnak már mind a két adagját megkapták. Az Egyesült Királyságban a lakosság 49, az Egyesült Államokban 42, Chilében 41, míg Bahreinben 38 százalékát oltották már be.

Azonban a fentieknél jóval súlyosabb egyenlőtlenségek tapasztalhatók globális szinten.

Miközben a Világbank által gazdag országokként számontartott országokban él a világ lakosságának 16 százaléka, az oltások 47 százalékát kapták meg, míg a szegény országokba mindössze 0,2 százalékuk került. Tizenkét ország még egyáltalán nem oltott: hét afrikai (Tanzánia, Madagaszkár, Burkina Faso, Csád, Burundi, Közép-afrikai Köztársaság, Eritrea), három óceániai (Vanuatu, Szamoa, Kiribati), egy ázsiai (Észak-Korea) és egy karibi (Haiti).

Az alábbi statisztikán az egyes országok átoltottsága látható (április 19-i adatok alapján).

 
A Statista grafikája.

Globális szinten az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájával oltanak a legtöbbet, és a szegény országokba elsősorban a Covax kezdeményezésen keresztül jut el. Ez a WHO, a Cepi és a Gavi közös projektje, utóbbi két szervezet létrehozásában a Bill és Melinda Gates alapítvány is tevékenyen szerepet vállalt, céljuk a vakcinák eljuttatása szegényebb régiókba, valamint a járványokra való felkészülés.

Az szegény országokba való vakcinaszállítást elsősorban az nehezíti meg, hogy a gazdag országok idejekorán lefoglalták a gyártókapacitások jelentős részét. A dolgot pedig tovább nehezíti, hogy számos fejlődő ország, valamint egészségügyi szervezet határozott kérése ellenére nem oldják fel a vakcinákat védő szabadalmakat, így a tulajdonosaikon kívül nem tudnak más gyártók úgynevezett generikus, vagyis szabadalom által nem védett gyógyszereket gyártani. Ebben egyébként úgyszintén elévülhetetlen érdemeket szerzett a Bill és Melinda Gates Alapítvány, mivel az ő ráhatásukra döntött úgy az Oxfordi Egyetem hogy az AstraZenecával szerződik vakcinagyártásra ahelyett, hogy nyílt hozzáférésűvé tenné vakcinakutatási eredményeit.

A szabadalmi rendszer fenntartása gazdasági szempontból előnyös a gyógyszercégek számára, így nem csoda, hogy lobbisták százait foglalkoztatják annak érdekében, hogy ez a helyzet fenn is maradjon. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a szegény országok adott esetben drágábban jutnak vakcinához, mint a gazdag országok, és jóval később is érhetik el a népesség átoltottságát, min az alábbi térképen is látszik.

[Updated map, March edition] Divide between richer and poorer countries for access to coronavirus vaccines is stark

Upgrades:
🇨🇱 Chile
🇳🇴Norway
🇨🇴 Colombia
🇨🇺 Cuba
🇲🇻Maldives
🇷🇸 Serbia
🇺🇾 Uruguay
🇧🇹 Bhutan
🇯🇲 Jamaica

Downgrades:
🇹🇼 Taiwan
🇦🇲 Armenia
🇬🇪 Georgia
🇻🇺 Vanuatu pic.twitter.com/Vd5pFbSbLr

— Agathe Demarais (@AgatheDemarais) March 4, 2021

A később megszerzett védettség pedig ahhoz is hozzájárul, hogy az érintett régiókban a koronavírus újabb és újabb variánsai alakuljanak ki, amik ellen a jelenlegi vakcinák már nem biztos, hogy olyan védelmet nyújtanak, mint az alapvariáns ellen.

Az Európai Unió nemrég kötött le a Pfizer/Biontech gyógyszercégnél 1,8 milliárd második generációs, új variánsok ellen is védelmet biztosító vakcinát 2022-23-ra, azonban a szegény országok nem valószínű, hogy tudnának élni hasonló lehetőségekkel.