Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Növekszik a társadalomban a létbizonytalanság, a frusztráció és az erőszak

Már több mint egy éve más se szól a sajtóból, mint hogy milyen variánsokat fedeztek fel, milyen új oltóanyagokat engedélyeztek, vagy éppen milyen nehéz helyzetbe sodorta a gazdaságot a világjárvány. A magyar társadalom visszafojtott lélegzettel figyeli az Operatív Törzs sajtótájékoztatóit és Orbán Viktor Facebook-oldalát, hogy megtudja, a kormány épp nyitni vagy zárni készül a héten. Az elmúlt év eseményei mindenkit kihívások elé állítottak, sokaknak azonban már soha nem lesz olyan az életük, mint a járvány előtt. A Policy Solutions legújabb kutatásának célja, hogy bemutassa, a magyar társadalom miként élte meg a koronavírus-járvány egy évét, és hogyan értékeli az Orbán-kormány válságkezelésének különböző aspektusait.

A felmérésből többek között az is kiderül, hogy a magyar társadalom hármasra osztályozná a kormány járványügyi intézkedéseit, tízből négy magyarnak romlott az anyagi helyzete a járvány alatt, és nem hiszünk a vírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben. A kutatás kitér a megváltozott emberi kapcsolatokra is, az adatsorok rámutatnak, hogy a párkapcsolatban élők harmada tart attól, hogy párjuk agresszívabbá válik a karantén alatt.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásában a Závecz Research is közreműködött. 2021. március 2. és 11. között a személyes megkérdezéssel készült adatfelvétel során összesen 1000 főt értek el. A kutatók szerint a válaszadók szocio-demográfiai adatai alapján a felmérés reprezentatív képet ad a magyar társadalomról.

A nagy többség helyesli az óvintézkedéseket

Jó hír, hogy a magyarok elsöprő többsége komolyan veszi a koronavírus egészségügyi kockázatait. A megkérdezettek 83 százaléka szerint veszélyes az emberek egészségére a vírus.

Szintén nagyon magas azok aránya, akik a családtagjaikat féltik (79%). A válaszadók háromnegyede (74%) a vírus hosszútávú szövődményeitől is tart. A megkérdezettek 68 százaléka gondolta, hogy ha elkapná a vírust, akkor annak súlyos következményei lennének. A demográfiai csoportok között a válaszok látványos eltérést mutattak. Míg a 30 év alatti korosztálynak közel negyede (24%) nem tartja veszélyesnek a vírust, addig a 60 év felettieknek csak 7 százaléka gondolja így. A hosszú távú szövődményektől a 30 év alattiak 62 százaléka, míg a 60 év felettiek 87 százaléka fél. A kutatás azt is kiemeli, hogy minden politikai csoportban nagy többségben vannak, akik tartanak a hosszú távú szövődményektől (kormánypárti 77%, ellenzéki 72%).

A vírus elleni védekezésben a leggyakoribb óvintézkedés a rendszeres kézfertőtlenítés (84%) és a maszk hordása (83%): a megkérdezettek fele mondta, hogy mindig, harmada pedig, hogy többnyire él ezekkel az óvintézkedésekkel. Szintén sokan állították, hogy többnyire vagy mindig kerülik a különösen veszélyeztetett korosztállyal való kontaktust (79%), sokan az ismerőseikkel való fizikai érintkezést is visszaszorították (77%), illetve tartják a 2 méteres távolságot másokkal az otthonukon kívül, és kerülik a tömegközlekedést (76%).

A válaszadók 73%-a inkább kerüli a nagyobb összejöveteleket, 70% szed vitaminokat, 69% pedig csak a legszükségesebb okok miatt hagyja el az otthonát.

A legnagyobb különbségek itt is korcsoportok szerint rajzolódnak ki: a harminc év alattiakhoz képest az ötvenes éveikben járók, és főleg a 60 év felettiek sokkal óvatosabbak.

A higiéniai szabályok járvány utáni fenntartását a magyarok abszolút többsége támogatná. 70% helyesli, hogy a boltokban a vészhelyzet után is maradjanak kihelyezett kézfertőtlenítők. Ennél már kevesebben támogatnák a maszkviselési szabályok újbóli elrendelését, például influenzaszezonra, a tömegközlekedési eszközökön (58%) és a boltokban (54%).

Az oltáspártiak minden politikai táborban többségben vannak, az életkor azonban egy meghatározó tényező. A válaszadók 62%-a adatná be magának a koronavírus elleni vakcinát. A legidősebb korcsoport 83 százaléka oltáspárti, viszont a 30 év alattiak csupán 53%-a oltatná be magát. A válaszadók közel kétharmada elfogadná valamelyik nyugati vakcinát (65%). Ettől elmarad az orosz és kínai vakcinák elfogadottsága, de a magyarok fele (49%) ezeket az oltásokat is beadatná, ha más nem lenne elérhető.

A Policy Solutions kutatása arra kérte a válaszadókat, hogy egy 1-től 10-es skálán értékeljék a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés- elméleteket. Ez alapján a magyarok többsége inkább nem vagy egyáltalán nem hisz a konspirációs teóriákban, voltak azonban népszerűbb elméletek, mint például, hogy a vírust Kína szándékosan szabadította a világra, hogy átvegye a világ vezető szerepét. Itt a válaszadók csupán kis többsége, 52%-uk utasította el a teóriát, 27% pedig inkább hajlott rá, hogy ez igaz. Ami jó hír, hogy csupán 1% volt magabiztos vírustagadó, a válaszadók jelentős többsége hisz a COVID létezésében.

Növekszik a társadalomban a létbizonytalanság, a frusztráció és az erőszak

A kutatás azt is vizsgálta, hogy milyen lelki nehézségeket okozott a járvány és a rendkívüli, járványügyi intézkedések. A válaszadók döntő többsége (70 százaléka) azt válaszolta, hogy nem változtak az emberi kapcsolatai a karantén és a társas távolságtartás időszaka alatt. A kutatás azt is megkérdezte azoktól a kitöltőktől, akik párjukkal egy háztartásban laknak, hogy nem félnek-e attól, hogy párjuk agresszívvá válik a karantén alatt. A válaszok alapján a megkérdezettek negyedének gyengébb, tizedének erősebb félelme, hogy párjuk agresszívvá válik. Továbbá 2% arról számolt be, hogy ez már be is következett.

Látványosan nagyobb a párjuktól tartó válaszadók aránya azok között, akik a járvány miatt elveszítették a munkájukat. Az állásukat vesztők 44 százaléka aggódik, 7 százaléka pedig tapasztalta is már párja idegességét vagy agresszivitását.

A kutatás az emberek anyagi helyzetére és munkakörülményeire is kitért. Az eredmények alapján a magyarok több mint fele (55%) tart attól, hogy a járvány miatt kevesebb lesz a fizetése, és a megkérdezettek 45%-a tart attól, hogy elveszti az állását. Tízből négyen (39%) azt válaszolták, hogy romlott az anyagi helyzetük, 59% pedig nem érzékelt változást. Alig volt olyan válaszadó, aki az anyagi helyzete javulásáról számolt be (2%).

Az alacsonyabb iskolázottságúakat jobban érintette a recesszió,  és leginkább a harmincas éveiben járó korosztály (49%) számolt be arról, hogy romlott anyagi helyzete, míg a 60 év felettieknek csak 30%-a érzékelte így. Jelentős különbségek vannak a politikai táborok között abban, ki hogyan észleli saját gazdasági helyzetét.

A kormánypárti válaszadók kevesebb mint harmada érzékelte az anyagi helyzetének romlását (30%), míg az ellenzéki és bizonytalan kitöltőknél ez 13 százalékponttal magasabb arány volt (43%–43%).

A kutatásban a válaszadók tizede számolt be arról, hogy a járvány alatt elvesztette munkáját. A gyereküket egyedül nevelő szülők szignifikánsan nagyobb, 13%-os arányban veszítették el a munkájukat, mint a többi válaszadó (9%). A munkaerőpiacon aktív magyarok 22 százaléka tart attól, hogy elveszíti az állását. Sokan takarékoskodnának a nehéz helyzetben, de nincs miből. A magyarok kétharmada (67%) érzi úgy, hogy félre kéne tennie némi pénzt, de nincs rá lehetősége.

A megkérdezettek 34%-a fizetéscsökkentéséről is beszámolt. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők másfélszer akkora arányban (42%) számoltak be fizetéscsökkenésről, mint a diplomás munkavállalók (28%). A home office szintén a diplomások kiváltsága. A válaszadók 18%-a dolgozik ilyen formában, de az iskolázottsági szinttel együtt meredeken nő az otthonról dolgozó munkavállalók aránya. A legfeljebb 8 általánost végzetteknek csupán 5 százaléka dolgozott otthon a járvány miatt, az érettségizettek között ez az arány már négyszer ekkora, azaz 20%, a diplomások között pedig közel nyolcszoros, 39 százalékos volt.

A távmunka az otthoni gyereknevelést is befolyásolja. A kutatásból kiderül, a diplomásoknak különösen nagy gondot jelent a munka és a gyerekek közötti egyensúlyozás a távoktatás idején, 58%-uk nehéznek találta a feladatot.

A magyar társadalom egységesen egy egytől ötig terjedő skálán hármasra osztályozza a kormány egészségügyi válságkezelését. Itt már látványosan megosztottak a politikai rétegek. A fideszes válaszadók jóval magasabb, 4,1-es átlagértékelést adnak a kormánynak, míg az ellenzékiek sokkal negatívabb, 2,2-re pontozták a válságkezelést. A bizonytalan szavazók 2,9-cel középen helyezkedtek el, de ők sem voltak megelégedve az intézkedésekkel. A gazdasági válságkezelés valamivel negatívabb értékelést (2,8) kapott, mint az egészségügyi, de a különbségek itt is meglátszanak a fideszes és az ellenzéki válaszadók között.

A kormány gazdasági válságkezelését tekintve a kutatás kiemeli, hogy a magyarok abszolút többsége szerint  (59%) a kormány nem tett eleget a munkahelyek és a jövedelmek védelme érdekében.

Sokkal kevésbé elégedettek a kormány intézkedéseivel azok, akik arról számoltak be, hogy romlott az anyagi helyzetük, elveszítették a munkájukat vagy csökkent a fizetésük.

A magyarok közül sokan csak családjukra számíthattak a válság idején. A válaszadók közel fele (44%) válaszolta, hogy a családja segített neki a válság során, ugyanakkor a többség (56%) azt mondta, hogy a még tőlük sem kapott segítséget.

A megkérdezettek elsöprő többsége arról számolt be, hogy a válság idején nem kapott segítséget a munkáltatójától (89%), a kormánytól (93%) és az önkormányzattól sem (94%).

Az önkormányzatok működésképtelenségéért a kormányt okolná a többség

Az önkormányzatok forrásmegvonásáról szintén a pártpolitikai törésvonalak mentén oszlottak meg a vélemények. A kormánypárti válaszadók abszolút többsége (62%) szerint jogosak az önkormányzatok forrásmegvonásai, bár a fideszesek ötöde szerint (22%) is büntető intézkedésekről van szó. Az ellenzékiek nagy többsége (77%) és a bizonytalanok relatív többsége (47%) véli úgy, hogy a kormány az ellenzéki önkormányzatokat bünteti. A válaszok alapján a magyarok fele (49%) gondolja úgy, hogy a forrásmegvonások valójában büntető intézkedések. A településtípusok minden szintjén többségben vannak azok, akik szerint a kormány hibája lenne, ha a folyamatok az önkormányzat működésképtelenségéhez vezetnének. Általában a magyarok közel fele (48%) szerint ez a kormány hibája lenne, míg harmaduk szerint az önkormányzatoké (32%).

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán