Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Dilemmák és kompromisszumok: így vágtak bele az előválasztásba a civilek

A civilek és a pártok viszonya régóta kényes kérdés a magyar belpolitikában: sokáig feloldhatatlannak tűnt az ellentmondás az intézményes politika főszereplői és az alulról szerveződő, közéleti ügyekben aktív civil csoportok között. 2019-ben aztán az első, a főpolgármester-választást megelőző ellenzéki előválasztást már egy civil csoportosulás, az Ahang bonyolította le; ugyanebben az évben sikeres civil kampánnyal (és az ellenzék pártok támogatásával) szerezte meg a kerületi polgármesteri széket a Ferencvárosban Baranyi Krisztina, a Józsefvárosban pedig Pikó András.

Mint az közismert, az előválasztás eszközét továbbviszi az ellenzék a 2022-es országgyűlési választásokra is. Ennek szabályai még ma sem száz százalékig ismertek, de annyi előzetesen tudható, hogy a közös feltételrendszer elfogadásával olyan jelöltek is részt vehetnek az előválasztáson, akiket nem valamelyik párt jelöl, hanem civil szervezetek indítják őket.

Arról, hogy az országgyűlési választás fontos lehetőség a civil szerveződéseknek is, itt írtunk korábban.

Noha ma még Márki-Zay Péter mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselőin kívül nem sok ilyen jelöltről tudunk, az már biztos, hogy a Ferencváros és Józsefváros egyes részeiből álló Budapest 6. választókerületben két olyan jelölt is lesz, akiket civil jelölőszervezetek indítanak: Jámbor Andrást a Szikra Mozgalom,  Csordás Anettet pedig a korábban Pikó Andrást is indító C8 – Civilek Józsefvárosért állítja rajthoz a megmérettetésen. A technikai lebonyolításban pedig ismét az Ahang lesz a résztvevők segítségére.

De vajon kellett-e kompromisszumokat kötnie a különböző civil csoportoknak ahhoz, hogy a pártokkal közösen vegyenek részt az előválasztás folyamatában? Milyen dilemmákat kellett feloldaniuk? Mit szólnak ahhoz, hogy a jelölteknek előre nyilatkozniuk kell, hogy győzelem esetén melyik párt frakciójával képzelik el a közös munkát a parlamentben? A 2:22-ben ezekről kérdeztük az Ahang, a Szikra Mozgalom és a C8 egy-egy tagját.

Hajdú Gergő: A jelöltek kiválasztása nem csak a pártok belügye!

A jelöltkiválasztás folyamatának kinyitása a választók felé olyasmi, ami nagyon is passzol az Ahang víziójába – felelte kérdésünkre Hajdú Gergő, a szervezet kampányigazgatója. Kompromisszumokat 2019-ben is kellett kötni, azonban ez akkor jól működött – vélekedett. Azt ugyanakkor elismerte: az Ahang is szembesült a pártokkal való közös munka dilemmájával, és erről meg is kérdezték a legaktívabb tagjaikat, akiknek a támogatása felhatalmazta a szervezetet arra, hogy megegyezzenek az ellenzéki szövetséggel.

Sudár Orsolya: Balra akarjuk húzni a Jobbik által vitt ügyeket

A képviseletiséget és a pártpolitizálást egyébként is fontosnak tartó Szikra Mozgalom szerint elfogadható kompromisszum, hogy a civil jelöltnek előre nyilatkoznia kell, melyik frakcióhoz szeretne csatlakozni, ahogyan jelöltjük, Jámbor András a Párbeszédet megjelölve ezt meg is tette. A Szikra tagja, Sudár Orsolya szerint az előválasztás lehetőséget nyit olyan együttműködések felé, amelyek kevésbé következnének a határozottan baloldali értékrendet képviselő mozgalom gondolkodásából. Példaként említette, hogy más pártok mellett a Jobbikkal való együttműködés – amely párt a Szikra szerint kirekesztő politikát folytatott – a módja annak, hogy a Szikra baloldali válaszokat segítsen találni olyan ügyekre, amelyeket éppen a Jobbik képvisel, de alternatív megoldásokat szeretnének felkínálni a DK vagy a Momentum programjához képest is.

Pölhe Dóra: A civileknek is szükségük van érdekérvényesítésre

Az rendben van, hogy az előválasztáson győztes jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy a hat párt közös jelöltje lesz, ahogyan az is, hogy parlamenti frakciót kell választania (Csordás Anett esetében ez a Momentum lesz), – ám ez utóbbit szerencsésebb lenne csak az előválasztás után megtenni – véli Pölhe Dóra, a C8 tagja. Szerinte azzal, hogy előre „le kell tennie a garast” a jelöltnek valamelyik párt mellett, kicsit éppen a civil jelöltek hozott erénye, a párteliten való kívülállás veszik el. Ugyanakkor Pölhe Dóra azt is gondolja, hogy a civil értékek megvalósításához is szükséges érdekérvényesítés, ennek pedig az előválasztás az eszköze: hiszen ha látni is akarunk valamit a civilek elképzeléseinek létrejöttéből, azokat képviselnie is kell valakinek az intézményes politikában, bizonyos ügyekben pedig ezt – ahogyan a C8 aktivistája fogalmaz –  a civilek tudják a leginkább kérlelhetetlenül megtenni.