Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Roszatom is megérezheti a csehországi robbantásos botrányt

Ez a cikk több mint 2 éves.

„Ezek a dolgok természetesen befolyásolhatják Dukovanyt. Nagyon komoly értesülésről van szó. Bármilyen hasonló cselekmény, ha bizonyítást nyer, egyértelműen következményekkel kell, hogy járjon”

– válaszolta egy újságíró kérdésére Karel Havlícek cseh ipari és kereskedelmi miniszter vasárnap prágai sajtótájékoztatóján az MTI értesülései szerint. A miniszter az orosz atomenergiai vállalat, a Roszatom részvételéről nyilatkozott a Dukovany atomerőmű új blokkjainak megépítésére kiírt pályázaton, ami a jelek szerint kérdésessé válhat, mivel

a cseh kormányzat szerint erős a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatnak köze volt a 2014-ben elkövetett merénylet-sorozathoz, amelynek során két alkalommal is robbantás történt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében.

A cseh kormányzat szombaton jelentette be, hogy kiutasít az országból 18 orosz diplomatát, akiket katonai kémkedéssel vádolnak, valamint összefüggésbe hoztak a fent említett robbantásokkal is. A cseh rendőrség és az elhárítás szerint egyértelmű bizonyítékok vannak rá, hogy a mintegy 50 tonna lőszer felrobbanásával, két ember halálával, és súlyos anyagi károkkal járó incidenst az orosz titkosszolgálat követte el. Az akció konkrét lebonyolításával kapcsolatban a cseh rendőrség körözést adott ki, ráadásul a portrék alapján ugyanazon két személy ellen, akiknek a neve felmerült a 2018-as angliai Szkripal-merénylet kapcsán is.


Az orosz kormányzat „abszurdnak” nevezte a vrbeticei merénylettel kapcsolatos vádakat, és ellenlépéseket helyezett kilátásba diplomatái kiutasítása miatt.

„Csehország az Egyesült Államok russzofób irányvonalához csatlakozott az orosz diplomaták kiutasításával. Ezt a lépést nem igazolja semmi, és nincs is semmi köze a 2014-es eseményekhez.”

– nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Leonyid Szluckij, az orosz parlament (Duma) Külügyi Bizottságának vezetője. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hozzátette nyilatkozatában, hogy „Prága pontosan tudja, mi a következménye az efféle ‘trükköknek'”
A cseh ipari és kereskedelmi minisztérium éppen pár héttel ezelőtt, március végén közölte, hogy a Roszatom részt vehet a dukovany atomerőmű bővítésére kiírandó nemzetközi pályázaton, bár magát a pályázatot majd csak az októberi választásokon győztes párt által felállított új kormány fogja kiírni.
A dukovany atomerőművet a cseh állam a Cseh Energetikai Műveken (CEZ) keresztül tulajdonolja, ebben a vállalatban 70 százalékos tulajdonrésszel bír. Az új erőműblokk megépítésével kapcsolatban összesen öt nemzetközi energetikai vállalat érdeklődött, az orosz Roszatom mellett a kínai General Nuclear Power Group (CGN), az észak-amerikai Westinghouse, a francia Électricité de France (EdF), valamint a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP).
A kínai pályázót a csehek biztonsági okokból nem hívják meg a pályázatra, amely döntés ellen a prágai kínai nagykövet élesen tiltakozott korábban, diszkriminációt emlegetve. A Roszatom meghívását a cseh jobboldali ellenzék szintúgy töröltetné, ugyanezen okból.
Különösen feszült a helyzet Oroszországgal kapcsolatban az utóbbi hetekben, amióta ismét kiélesedett a konfliktus a nagyhatalom és Ukrajna között: ukrán források szerint 80 ezer orosz katona állomásozik az orosz-ukrán határon, valamint a Krím-félszigeten, csütörtökön pedig Oroszország bejelentette, hogy hadgyakorlatokra hivatkozva októberig lezárja külföldi hadi- és egyéb hajók elől a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé.
Ekkora katonai készültség a régióban 2014 óta nem fordult elő, amikor Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet, ukrán kormányzati szereplők emiatt újabb orosz offenzívától tartanak. Az USA és a NATO nevében Anthony Blinken amerikai külügyminiszter aggodalmainak adott hangot az ukrán válság kiéleződése miatt a hét közepén.
(MTI, Prague Morning, CNN)

 

 

 

Címlapkép: MTI/Sóki Tamás