Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A lengyel kisebbség ellen fordult a hatalmába kapaszkodó Lukasenka

Ez a cikk több mint 2 éves.

Miközben a tavalyi elnökválasztás után kirobbant maratoni tüntetéshullám vezéralakjai újabb ellenzéki tüntetéseket terveznek tavaszra, Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor rezsimje az ország lengyel kisebbsége ellen fordult.

Múlt héten a belarusz hatóságok őrizetbe vettek négy kisebbségi aktivistát, köztük Andżelika Borys és Andrzej Poczobut lengyel kisebbségi vezetőket. Az aktivistákat egyrészt a tömegrendezvények szabályainak megsértésével, illetve nemzeti és vallási gyűlölet szításával vádolja a rezsim egy több éves múltra visszatekintő hagyományőrző rendezvény megtartása miatt. Az őrizetbe vettekre akár 12 éves börtönt is kiszabhat a bíróság.

Az ügyészség szerint a rendezvényen a második világháború idején tevékenykedő lengyel partizánokra is emlékeztek, akik a hatóságok szerint népirtásokat követtek el a belarusz lakosság ellen. Az ügyészség ezért a nácizmus rehabilitálási szándékát is felrója a letartóztatott aktivistáknak.

Elemzők szerint a rezsim lépése nyílt kísérlet arra, hogy helyreállítsa Lukasenka belföldi támogatottságát, amelyet jelentősen megtépáztak a gyanús körülmények között lezajlott elnökválasztások és a csalás gyanúja miatt kirobbant maratoni tüntetések.

A lengyel hatóságok szerint a tavasz érkeztével és Belarusz belpolitikai válságának romlásával párhuzamosan Lukasenka külső ellenfeleket próbál kreálni a belpolitikai tiltakozások hiteltelenítése érdekében. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök „túszejtésnek” nevezte a négy aktivista letartóztatását.

Múlt csütörtökön Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az őrizetbe vettek „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását” követelte a belarusz kormányzattól.

Lukasenka a tüntetéshullám korábbi fázisaiban is beszélt már arról, hogy Lengyelország és rajta keresztül az amerikai titkosszolgálatok beavatkoznak a fehérorosz belpolitikába,megpróbálják aláásni az ország stabilitását és felfordulást generálni. Decemberben arról beszélt, hogy Lengyelország és a balti államok is csapatokat halmoztak fel a belarusz határnál, a NATO pedig rendszeresen tart hadgyakorlatokat a két ország területén.

A különféle nemzeti, etnikai, vallási vagy szexuális kisebbségek elleni fellépés a hatalmukhoz kapaszkodó autokraták és demokratikusan megválasztott vezetők gyakran használt eszköze. Ennyiben Lukasenka csak bejáratott modelleket alkalmaz.

De a lengyel kisebbséggel szembeni fellépése nem újdonság, már az ukrajnai narancsos forradalom után is tett hasonló intézkedéseket. A Varsó által támogatott átalakulások – amelyek mellékhatásaként egyébként tagadhatatlanul megerősödött a szélsőjobb Ukrajnában, szaporodtak például a magyar kisebbség elleni fellépések is – nyomán Lukasenka feloszlatta a fehéroroszországi lengyelek szövetségét. A több mint 20 ezer tagod számláló érdekvédelmi szervezet demokratikus módon választotta saját vezetőségét, helyükre szeretett volna másokat ültetni Lukasenka, ám mivel nem járt sikerrel, 2005-ben betiltatta a szervezetet.

A szokásos fiktív kisebbségellenes vádakon túlmenően Lukasenkának valódi oka is van félni Lengyelországtól, persze ez nem legitimál semmilyen kisebbségellenes fellépést. De Lengyelország és balti államok is segítséget nyújtanak a belarusz demokratikus ellenzéknek, ez tagadhatatlan.

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki például Litvániában kapott menedéket, miután menekülnie kellett szülőhazájából, Lengyelország pedig otthont ad az egyik legfontosabb független és szabad belarusz médiumnak, a Nextának, amelynek köszönhetően az egész világ értesülhetett a belarusz tüntetések részleteiről. A lengyel közmédia pedig belarusz nyelvű tévécsatornát is fenntart, Belsat néven.

A Nexta nemrégiben tett közzé egy riportot, amely például Luksenka vagyonával foglalkozik, bemutatva az országot 1994 óta irányító diktátor villáit, autóit. A diktátor szerint az orgánum és annak 22 éves alapítója a lengyel és amerikai titkosszolgálat eszköze.

Belaruszban a tavaly augusztus 9-i elnökválasztás után robbantak ki tiltakozások, amellyel szemben a rezsim karhatalmi eszközökkel lépett fel. Több mint 30 ezer ember került őrizetbe vagy kapott pénzbírságot a tiltakozásokban való részvétel miatt. Szvjatlana Cihanouszkaja egy múlt heti interjúban jelentette be, hogy az ellenzék tavaszra újabb megmozdulásokkal készül, hogy tárgyalásokra kényszerítse Lukasenkát. Mindeközben a fehérorosz ügyészség terrorizmus vádjával indított nyomozást Cihanouszkaja ellen.

(via Politico Europe)

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán