A globális klímasztrájk napján 450 civil dél-amerikai és európai civil szervezet, köztük 44 magyar követeli az Európai Unió döntéshozóitól, hogy állítsák le az Eu-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény elfogadásának folyamatát.
Ezzel egy időben indított aláírásgyűjtést a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Fridays for Future Budapest, a Karátson Gábor Kör és az Éghajlatvédelmi Szövetség, melyen keresztül szerintük
” a magyar állampolgárok is felemelhetik szavukat az egyezmény ellen, amely aláássa az európai mezőgazdaságot, kockára teszi az emberek egészségét és ellehetetleníti éghajlatvédelmi törekvéseinket.”
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke a Mércéhez is eljuttatott közös sajtóközleményben úgy fogalmazott, hogy az általuk kifogásolt egyezmény „egy lejárt szavatosságú XX. századi szabadkereskedelmi felfogást tükröz.”
„A bolygónk és a jövő generációk kárára fenn akarja tartani a végtelen növekedést és fogyasztást egy véges bolygón, a nagyvállalati érdekek oltárán feláldozva a földi ökoszisztémákat, miközben elfogadhatatlan társadalmi egyenlőtlenségeket gerjeszt. Nem csak elutasítunk valamit, ajánlunk is helyette mást. Ahogy az Életigenlő felhívásunkban konkrét javaslatokkal együtt megfogalmaztuk: az erőforrás felhasználás csökkentésére, helyi megoldásokra, a gazdaság átalakítására és végső soron gondolkodásunk, céljaink megváltoztatására van szükség”
– fogalmazott az alelnök.
Ahogy arról Fidrich Róbert is megírta a Mércén hosszabb elemző cikkében, az EU és négy dél-amerikai tagállam között megkötött EU-Mercosur kereskedelmi egyezmény tárgyalásai 2019-ben zárultak le, jelenleg a tagállamok, azaz az Európai Tanács és az Európai Parlament jóváhagyására vár az egyezmény, amelynek hatására jelentősen megnőne a mezőgazdasági termékek Európába történő exportja. Ez azon túl, hogy hátrányosan érintené az európai gazdákat, a GRAIN tanulmánya szerint kb. 34%-kal növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett az Európában betiltott, de a dél-amerikai országokban engedélyezett növényvédőszerek bejutása a kontinensre az élelmiszereken keresztül aláásná az európai élelmiszer-biztonságot.
Az EU soros elnökségét idén januárban átvevő Portugália féléves programjában viszont mindenképp napirenden kívánja tartani az EU-Mercosur egyezményt, António Costa (egyébként baloldali) kormányzata szerint azért, mert Kína rivális befolyása a térségben már ma is érezhető, ezt pedig ellensúlyoznia kell Brüsszelnek.
Egy, a francia kormány felkérésére készített elemzés szerint az egyezmény hatására a Mercosur országokban megnövekedett marhahús-termelés évente legalább 25%-kal fokozná az erdőirtás mértékét, és további 36 ezer km² esőerdő elpusztítását vonná maga után évente (ez nagyjából annyi, mint a Dunántúl területe).
A francia tanulmány azt is kimondja, hogy
ha figyelembe vesszük az éghajlatváltozás által okozott gazdasági károkat, akkor az egyezmény nettó gazdasági egyenlege negatív lesz.
Tekintettel arra, hogy ez az egyezmény elsősorban az európai autóipar és a vegyipar érdekeit szolgálja, nem csoda, hogy a tanulmány arra jut, hogy az európai polgároknak nem sok haszna lesz belőle, mindössze néhány óriáscég jár jól, miközben a környezeti és éghajlati hatások költségeit az adófizetők kell, hogy állják majd.
A tanulmány szerint az egyezmény hatására jelentősen megnő a marhahús, az etanol és a méz európai importja. Mindez persze egyáltalán nem jó hír az európai gazdáknak.
Az egyezménnyel kapcsolatban egyre több a kritikus hang. Három évvel ezelőtt Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy ellenzi az egyezményt, január elején az osztrák kormány mondta ki, hogy nem fogják megszavazni az Európai Tanácsban. Tavaly februárban a vallóniai parlament egyhangúlag ellene szavazott, júniusban pedig a holland parlament mondott rá nemet, és szólította fel a holland kormányt, értesítse az EU-t is a döntésről.
Az év augusztus végén az EU jelenlegi soros elnökségét adó Németország kancellárja, Angela Merkel – azt követően, hogy találkozott Greta Thunberggel és más fiatal klímaaktivistákkal – kijelentette, hogy „súlyos kétségei vannak” az EU-Mercosur egyezménnyel kapcsolatban, annak környezeti hatásai miatt.
Szeptember második felében, a fent említett 184 oldalas tanulmány közzétételét követően a francia kormány megerősítette, hogy elsősorban az erdőirtások miatt, jelenlegi formájában továbbra is ellenzi az egyezményt. A hónap végén a luxemburgi külügyminiszter egy parlamenti kérdésre azt válaszolta, hogy országa nem támogatja annak aláírását. Egy nappal később az ír miniszterelnök kijelentette, hogy nem viszi be az ír parlament elé ratifikálásra sem abban az évben, sem a belátható jövőben.
