A Más País baloldali párt javaslatára Spanyolországban négynapos (32 órás) munkahét bevezetését tervezik, miután több cég is kifejezte érdeklődését, a kormány pedig támogatását, írja a Guardian. Itthon a Momentum 2022-es választási programjában szerepel ilyen javaslat.
Con la jornada de 4 días (32h.) hemos abierto un auténtico debate de época. Eso siempre despierta polémicas, porque abre brecha. ¿De qué otra cosa más importante tiene que ocuparse la política que del tiempo de vida? pic.twitter.com/2WhWMEzTkc
— Íñigo Errejón (@ierrejon) February 6, 2021
„A négynapos munkahéttel végre elindítjuk korunk vitáját”, írja Iñigo Errejón, a párt képviselője Twitteren. Ahogyan a Guardian is emlékeztet: Spanyolországban történelmi hagyománya van a munkaidő csökkentéséért vívott harcnak, 1919-ben például egy 44 napon át tartó, barcelonai általános sztrájk után az egyik első nyugat-európai ország volt, ahol a napi munkaidőt nyolc órában határozták meg. „Az európai átlaghoz képest a spanyol munkások többet dolgoznak, de mégsem vagyunk a legproduktívabb országok között. Úgy gondolom, hogy a több munka nem jelent jobb minőségű munkát”, kommentálta Errejón.
A bevezető projekt részleteit még nem dolgozták ki, ám Errejón pártja szerint első körben három éven át, ötven millió eurós támogatást nyújtva vizsgálnák azokat a vállalkozásokat, amelyek bevezetik az intézkedést. Az első évben a vállalatok terheinek 100%-át, a második évben 50%-át, a harmadik évben pedig 33%-át vállalná át a kormány.
A négynapos munkahét bevezetése mellett általánosságban olyan érvek szólnak, mint a produktivitás növelése, a munkavállalók mentális egészségének javulása – de a klímaváltozás elleni küzdelmet is elősegíti a munkaidő csökkentése.
A Jacobin nemrégiben összefoglalta, más külföldi országokban hogyan törekszenek a munkaidő csökkentésére és ezzel egyidejűleg a munkások jóllétének növelésére: Skóciában az SNP (Scottish National Party, Skót Nemzeti Párt) javaslatára egy új munkaügyi szabályozást fogadtak el decemberben, amely szintén tartalmazza a négynapos munkahét lehetőségét, illetve ugyanebben a hónapban Új-Zélandon az Unilever cég is bevezette a négy napos munkahét koncepcióját, öt napi fizetéssel. A német Linke (Balpárt) új vezetésének terveiről pedig mi is beszámoltunk a Mércén: ők a négynapos munkahét mellett a legkiszolgáltatottabb munkaformák megszüntetését támogatják, illetve a leggazdagabb rétegre 5%-os vagyonadót vetnének ki.
A Jacobin emellett arra is emlékeztet, hogy azokban az országokban, ahol kevesebb munkaórában dolgoznak az emberek (például Németországban, Hollandiában és a legtöbb skandináv országban), sokkal magasabb a produktivitás és egészségesebbek, boldogabbak, kevésbé stresszesek a munkások.
A járvány után ráadásul pont azoknak az ágazatok az ágazatoknak jöhet jól, hogy kevesebbet dolgoznak az emberek, amelyeket megrendített a járvány (például turizmus), hiszen több pénz és több szabadidő állna rendelkezésükre, amelyet elkölthetnek. Magyarországon egyébként 1984-ben csökkentették le heti negyven órára a hivatalos időt, ez az óraszám azóta változatlan.
