Február 28-ig írhatják alá az egészségügyi dolgozók az új jogállási törvény hatálya alatt kötendő, úgynevezett szolgálati munkaszerződést, ám a végleges szerződéseket még mindig nem kapta meg az egészségügyi dolgozók jelentős része, így mindössze néhány nap marad számukra az áttekintésre és aláírásra. Ráadásul a napvilágra kerülő részletszabályok miatt akár tömeges pályaelhagyás is jöhet az egészségügyben – írja hétfői közleményében a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ).

A szakszervezet kifogásolja, a hogy még három nappal ezelőtt – február 19-én, péntek délután és este is – újabb részletszabályok jelentek meg a besorolásokkal és a szerződés feltételeivel kapcsolatban. A jelenlegi szabályozás szerint 2021. március 1-től érvényes az új jogviszony, így annak, aki nem írja alá a szerződést, a hónap végén automatikusan megszűnik a munkaviszonya.

Az új szerződés ugyan sok orvos számára valóban alapbérnövekedéssel jár, ugyanakkor a MOSZ szerint eddig napvilágot látott információk az ügyeleti díjak mértékéről aggasztóak.

A MOSZ véleménye szerint megalázó az Országos Kórházi Főigazgatóság által meghatározott százalékos juttatás a kötelező ügyeletek vonatkozásában (hétközben 70%, szombaton 80%, vasárnap és ünnepnapon 90%).

Nem tartják ugyanis emberségesnek azt az elvet, mely a munkavállalót kötelezi a munkaidején túl ügyeleti munkára, és annak díjazása nem meghaladja, hanem kevesebb, mint a rendes óradíj.

„Orvosok, egészségügyi dolgozók töltenek éjszakákat, hétvégéket, szentestét és más ünnepnapokat családjuktól távol, vállalnak óriási felelősséget erejükön felül és az anyagi megbecsülése ennek az áldozatnak nem éri el a normál, hétköznapon végzett munkavégzés óradíját. Ez a szemlélet a 21. század Európájában a MOSZ véleménye szerint vállalhatatlan”

– írják.

Hozzáteszik, többször kezdeményeztekk már párbeszédet az illetékes döntéshozókkal a részletszabályozással, az ügyeleti díjazással kapcsolatban, azonban érdemi tárgyalásra eddig nem került sor. Leszögezik, a MOSZ továbbra is nyitott az egyeztetésekre, és bízik benne, hogy a megalázó helyzet megszüntethető. Ugyanakkor szerintük a probléma gyökerének megoldását egyedül egy jó és világos törvényi szabályozás jelentheti, amely valóban méltó az egészségügyi ágazathoz.

A MOSZ úgy véli: a béremelés és a hálapénz egyébként szerintük is üdvözlendő kivezetése megtörténhetett volna az új szolgálati jogviszony nélkül is, annak alapjogokat sértő, hátrányos és bizonytalanságot keltő szabályai nélkül.

Az új jogviszony bevezetése a szakszervezet szerint azzal fenyeget, hogy az egészségügyi dolgozók egy jelentős része az állami egészségügy elhagyására kényszerül majd 2021. március 1-jétől.

A MOSZ emellett szolidaritását is kifejezi az egészségügyi a szakdolgozókkal (ápolók, asszisztensek, dietetikusok, gyógytornászok, mentődolgozók) és a műszaki, valamint gazdasági területen dolgozókkal, akiktől szerintük az új jogáállási törevény úgy veszi el a közalkalmazotti státusszal járó szerzett jogaikat, hogy azért semmilyen kompenzációt nem kapnak – csak egy ígéretet, hogy a bérük nem csökkenhet a korábbihoz képest.

Korábban a Mércén beszámoltunk arról, hogy az öt egészségügyi szakszervezetet – köztük a MOSZT is – tömörítő Összefogás az Egészségügyért akciószövetség szerint két passzusával is súlyosan sérti az Alaptörvényt a tavaly októberben elfogadott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, ezért alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére kérte az ombudsmant. A törvény egyrészt ugyanis megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, valamint korlátozza a sztrájkjogot is: a törvény a munkáltató helyett a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti a sztrájkjog gyakorlását, de azt nem határozza meg, hogy e megállapodás pontosan kik között, milyen eljárásban, milyen határidővel és – főként – milyen tartalommal kötendő meg. A megállapodás hiányában pedig jogszerűen nem tartható sztrájk.